Indulunk

A szerkesztőséggel most felülünk a buszra, és egy jó darabig nem állunk meg. Én vagyok a sofőr, én vezetek, és ahogy belenézek a visszapillantóba: látom a többieket, ahogy ott ülnek. Szerkesztők, fotósok és újságírók. Hangoskodnak – mint a gyerekek az osztálykiránduláson. Mosolyognak, jól érzik magukat, tudják, hogy ez valami új, valami jó, amire most együtt vállalkozunk. Lelkesek, amitől én is még bátrabb vagyok, most még óvatosan döcögünk, de hamarosan száguldani fogunk. Utunk során azt reméljük, hogy tetszik, amit láttok.

Kővári Kata