Az élet akkor szép, ha zajlik

A Műszaki Informatikai Kar jelentős szerepet játszik abban, hogy az operációkutatás kezd kilábalni a rendszerváltás utáni hullámvölgyből, mondta az idén tízéves VOCAL konferencián Prékopa András.

Az amerikai Rutgers University professzora elmondta, mindig nagy örömmel jön Veszprémbe. „Egyrészt itt nagyon kedves és jó barátaim vannak, másrészt szeretem a Pannon Egyetem magas színvonalát. Az a benyomásom, hogy a mostani VOCAL konferencia nívója meghaladja a korábbiakét, ami elsősorban az előadások témájának és a hazai előadóknak köszönhető. Örömömre szolgál a részvétel, úgy látom, hogy az operációkutatás kezd kilábalni a rendszerváltás utáni hullámvölgyéből. Jelentős szerepet játszik ebben a Műszaki Informatikai Kar, ahol a fiatalok megfelelő színvonalú operációkutatási oktatásban részesülnek, így van rá remény, hogy a terület elnyeri korábbi, rendszerváltás előtti színvonalát. A mostani konferenciára is számos olyan fiatal magyar előadó érkezett, aki korszerű témáról tud előadást tartani.

Ha az ember valahol a nagyvilágban fejlett gazdaságot és ipart lát, ott általában az operációkutatás igen intenzíven van jelen. Egyetemi szinten nézve elmondható, hogy ha az intézmény nívója magas, akkor nem akármilyen szinten művelhetik az operációkutatást.

A fiataloknak azt szeretném üzenni, hogy az élet akkor szép, ha zajlik, és unalmas, ha nincsenek megoldandó problémák. Az viszont biztos, hogy nagyon sok problémával kell megküzdenie az életben azoknak, akik erre a szakmára adják a fejüket. Nagyon kedvező időnek nézünk elébe, az operációkutatás lendületben van.”

Háttér:

Prékopa András egész tudományos pályafutása alatt különös érdeklődéssel fordult az alkalmazások felé. Ám e tekintetben elsősorban a tudományos értékű alkalmazások vonzották, melyekben új matematikai eredmények elérése, újszerű modellalkotás és fontos gyakorlati következmény egyaránt létrejön. Ilyen irányú eredményei közül a legjelentősebbek:

A közismert Prékopa-Ziermann-féle készletezési modell megalkotása 1962-ben és az azt követő években. Ez, a főleg megbízhatóságot szem előtt tartó modell, újszerű volt a matematikai megfogalmazás és az elért matematikai eredmények szempontjából egyaránt. Gyakorlati szempontból is igen jelentős volt a hatása, mert a 60-as évek elején országos szinten kb. négy milliárd forint megtakarítást eredményezett és hosszú ideig az egyetlen, itthon a gyakorlatba bevezetett készletmodell volt.

Időrendben ezt követték vízügyi modelljei. Hatékony vízszint-szabályozási módszert adott a Balatonra, tározórendszer-irányítási modellt dolgozott ki a Tiszalök-Kiskörei rendszerre és egy dél-magyarországi rendszerre. Tározórendszer-méretezési modellt dolgozott ki árvízvédelmi rendszerekre. Ezek a munkái Szántai Tamással közösek.

A harmadik csoportot villamosenergia-ipari alkalmazások alkotják. Az MTA SZTAKI egy kutatócsoportja vezetőjeként munkatársaival együtt olyan napi villamosenergia-termelési modellt és módszert dolgozott ki, mely együtt szerepelteti az erőműveket a hálózattal. A nyert nagyméretű, nemlineáris, vegyesváltozós modellt igen rövid időn belül tudták számítógéppel megoldani. Egy másik modellje együttműködő villamosenergia-rendszerek kapacitástervezését célozza olyan feltétel mellett, hogy a kooperáló rendszerek előírt, nagy megbízhatósággal képesek legyenek az összes igényt kielégíteni.

További fontos alkalmazást végzett dietetikai vonatkozásban. Korábban, 1965-ben és 1967-ben az Egyesült Államokbeli Tulane Egyetemen vett részt egy ilyen jellegű projektekben. Részben erre támaszkodva, egy SZTAKI-beli kutató csoporttal létrehozott egy dietetikai rendszert, melyet azután kórházakban alkalmaztak. A feladat olyan számítógépes rendszer létrehozatala volt, mely a tápanyag-követelményeknek eleget tevő többféle diéta megtervezésére volt alkalmas, előírt költséghatárokon belül.

http://www.inf.u-szeged.hu/~csendes/prekopa.html

Megjelent a SZIGMA (1992) XXIII. évfolyam 3-4. számában

Forrás: Műszaki Informatikai Kar

Fotó: Ruppert Tamás