Az OKÉ, azaz az Oktatói Kiválóság Értékelés a hallgatói visszajelzések legfontosabb egyetemi eszköze, amelyek minden félév végén kitölthetők a Neptunban. Hogy hogyan dolgozza fel az egyetem a beérkezett véleményeket, és miért számít minden kitöltés, arról Dr. Bodnár Éva, a Humántudományi Kar dékánja és Dr. Gadár László tudományos munkatárs nyilatkozott riportunkban.
Amiért nagy hangsúlyt kap az OKÉ
Vezetői szemmel azért fontos, hogy nagy hangsúlyt kapjon az OKÉ, mert ez egy olyan visszajelzési forma, amelyben a hallgatók őszintén és anonim módon mondhatják el a véleményüket. Az oktató ugyan értesítést kap a visszajelzésekről, de nem az egyéni hallgatói visszajelzéseket látja, hanem egy aggregált véleményt a kurzusáról. Az oktató nem személyes kritikát kap, hanem egy összesített képet arról, hogyan működik a kurzusa: mennyire érthető az óra, követhető-e a tananyag, illetve a hallgatók mennyire tudják feldolgozni azt, amit tanít.
Az oktatói kiválóság és a hallgatói véleményezés azért különösen fontos egy egyetem számára, mert a hallgatói visszajelzések közvetlen képet adnak arról, hogyan működik a tanulási folyamat a hallgatói oldalon. Az OKÉ jelentősége abban rejlik, hogy a hallgatók anonim módon tudják megfogalmazni tapasztalataikat, így olyan visszajelzések is megjelenhetnek, amelyek a mindennapi oktatási működés során rejtve maradnának.
Ahogy Dr. Bodnár Éva az interjúban kiemelte, ezek a visszajelzések vezetői szinten lehetőséget teremtenek arra, hogy az oktatóval közösen végiggondolják, min lehetne változtatni, vagy fejleszteni.
Dr. Bodnár Éva úgy fogalmazott, hogy ez az oktatás egyfajta „vásárlói elégedettségként” is értelmezhető, ugyanakkor fontos különbséget tenni a pusztán sérelmeket megfogalmazó visszajelzések és azok között a hallgatói vélemények között, amelyekből valóban lehet építkezni. Ezek a konstruktív visszajelzések különösen értékesek, hiszen végső soron a hallgatók azok, akik közvetlenül felhasználják azt a tudást, amelyet az oktatótól kapnak.
Dr. Gadár László hangsúlyozta, az egyetem vezetőse deklarálta, hogy a Pannon Egyetem egy tanuló szervezet. Egy tanuló szervezet pedig a visszajelzésekből tud tanulni. Ebben a tanulószervezeti logikában fontos szerepe van annak, hogy az oktatásról is legyen visszajelzése, amit az tud igazán megtenni, aki igénybe veszi az „oktatási szolgáltatást”.
Fontos, hogy kitöltsék a hallgatók
A tanulás egy élmény, a hallgatók egyéni megélése. Ezért fontos, ha minél többen kitöltik a kérdőívet. Azok is, akik elégedettek, azok is, akik elégedetlenek, illetve, akik úgy gondolják, hogy nekik csak 1-2 olyan dolog volt az adott órán, ami tetszett. Minél magasabb az úgymond „válaszadási arány”, annál biztosabbak lehetnek a kiértékelésnél abban, hogy az az adott visszajelzés és eredmény megbízhatóbb.
Veszíthet is a hallgatói közösség, ha nem élnek a lehetőséggel
A hallgatói visszajelzések nemcsak az oktató munkájáról adnak képet, hanem arról is, hogy az adott tantárgy vagy tananyag mennyire tekinthető relevánsnak és értékesnek a hallgatók számára. A hallgatók egyszerre részesei és alakítói a tanulási folyamatnak: nemcsak „fogyasztói” az oktatásnak, hanem annak aktív szereplői is.
Arra is érdemes felhívni a figyelmet, ha a hallgatók nem adnak visszajelzést, akkor a tanulási folyamat során keletkező feszültségek és problémák bennmaradnak a rendszerben. A visszajelzés lehetősége ugyanakkor annak megtapasztalását is jelenti, hogy a hallgató képes hatást gyakorolni az oktatási folyamatra. Ahogy fogalmazott: fontos megélni azt, hogy „én ennek az oktatási folyamatnak a részeként hatással tudok lenni arra, hogy az utánam következő csoport máshogyan tanulhasson”. Ez már nemcsak véleménynyilvánítás, hanem felelősségvállalás az egyetem és a képzések fejlődése iránt is.
Fontos értenünk, hogy ha a hallgatók elégedetlenségüket visszajelzés nélkül viszik magukkal, akkor a képzések fejlődése lelassulhat, ami hosszabb távon akár a diplomák értékére is hatással lehet. Ezzel szemben, ha az oktatók és az intézmény képesek a hallgatói visszajelzésekből tanulni és ezek alapján folyamatosan fejleszteni a kurzusokat és képzéseket, akkor a szakok minősége és az oklevelek értéke is erősödik. Kiemelte azt is, hogy az OKÉ nemcsak a jelenlegi hallgatókról szól, hanem a következő generációk tanulási környezetének fejlesztéséről is – ezért a hallgatói visszajelzés egyfajta közösségi és intézményi felelősségvállalásként is értelmezhető.
Eredmények vezetői és elemzői oldalról
Az OKÉ adatbázisával elsőként Dr. Gadár László és vezető társai találkoznak. Ahogy az interjúban elmondta, hogy a rendszerben egy kitöltőből mindössze annyi azonosítható, hogy „Válaszadói ív ID”, vagyis a folyamat anonim módon működik. Az általuk előkészített adatbázisból ezt követően Dr. Bodnár Éva vezetői szinten már aggregált mutatókat lát: egy-egy oktatóról összesített elemzés készül, meghatározott struktúrában rendezve. Az összesítésekből kirajzolódik az is, hogy az egyes karok milyen eredményeket érnek el, és ehhez képest az adott oktató hol helyezkedik el. Emellett a szöveges válaszok elemzése lehetőséget ad arra is, hogy azonosíthatóvá váljanak olyan visszatérő mintázatok vagy szegmensek, amelyek mögött oktatási nehézség vagy akár személyes konfliktus húzódhat meg. Ahogy Dr. Bodnár Éva fogalmazott, számukra különösen fontos, hogy ezen a rendszeren keresztül láthatóvá váljon, mi történik valójában az órákon. A hallgatói visszajelzések így nem pusztán értékelések, hanem az oktatási folyamat működésének és a tanulási élmény szerkezetének fontos indikátorai is.
Változik az OKÉ is
Az OKÉ kérdőív maga is folyamatos fejlesztésen és megújuláson megy keresztül. Dr. Bodnár Éva az interjúban kiemelte, hogy a kérdőív mögött tudatos pedagógiai koncepció áll: a kérdések nem önmagukban fontosak, hanem azért, mert visszajelzést adnak a képzésfejlesztési folyamat számára. Megfogalmazása szerint ez egy olyan tudatosan felépített metodika, amely a hallgatói tanulási élmény különböző dimenzióit próbálja megragadni, miközben számos oktatásmódszertani lehetőséget is kínál az elemzéshez.
A visszajelzések feldolgozása nem áll meg az adatok összegzésénél. Amikor a válaszokból az látszik, hogy egy kurzus vagy oktatási helyzet problémás, akkor azt az érintett oktatóval közösen végigbeszélik. Az oktató maga is részt vesz a kurzus fejlesztésében, és szükség esetén azt is megvizsgálják, hogy milyen tanári, oktatásmódszertani vagy szervezési tényezők járulhatnak hozzá ahhoz, hogy a hallgatók kevésbé érzik jól magukat a kurzuson. A folyamat során nemcsak a szöveges visszajelzéseket, hanem a teljesítési adatokat és a jegyeket is figyelembe veszik.
Dr. Bodnár Éva arra is rámutatott, hogy a legtöbb karon viszonylag kevés oktató rendelkezik tanári / pedagógiai végzettséggel. Emiatt különösen fontos kérdés, hogy az oktatók hogyan tudják értelmezni és fejlesztési szempontból felhasználni a hallgatói visszajelzéseket. Az elmúlt időszakban ezért egyre inkább megjelent az egymást támogató oktatói együttműködés és a csapatban való gondolkodás igénye is. 2026 februárjában ennek támogatására az egyetem létrehozta az Oktatásmódszertani és Innovációs Központot.
Ehhez kapcsolódva Dr. Gadár László hangsúlyozta, hogy a kérdőív fejlesztése során sikerült azonosítani azokat a kulcsterületeket, amelyek pedagógiai, oktatásmódszertani és pszichológiai aspektusból valóban meghatározóak, a tanulási élmény szempontjából. Ez adja az OKÉ egyik legfontosabb értékét: nem általános elégedettséget már, hanem a tanulási folyamat működésének lényegi elemeit próbálja feltárni.
Kedvhozó a kitöltéshez
Dr. Bodnár Évát idézve a kérdőív „tök rövid”! Nem rosszak a kérdések és nagyon örülnek, ha a hallgatók szöveges választ írnak. Ez egy szolgáltatás, ami akkor lesz jó, ha visszajeleznek. A fiataloknál sokkal erőteljesebb ez a dolog. Fogják fel úgy, mintha ez egy „lájkdobálás” lenne, csak számokkal és szövegekkel. Tényleg fontos a véleményük, és tényleg tudnak változtatni az egyetem kurzusain. Gadár László hozzáfűzte, az egyetem vezetése ezeket a visszajelzéseket meghallja, és nagyon is érdekli az, hogy mi a hallgatók véleménye.
