Mi lenne velünk nélkületek…?

…drága állatok? Mindegy, hogy milyen formában, de mindenki érintkezik velük, s nem csak a boltban vagy az asztalán szembesül a néhai élőLÉNYekkel. Aki élőben összetalálkozik…

Tovább olvasom


Ha február, akkor farsang!

Ha felteszel egy magyar embernek egy olyan egyszerű kérdést, hogy mi jut eszébe a maszkokról, jelmezekről, valószínűsítem, hogy Shakespeare maszkabálja mellett vagy azt megelőzve a…

Tovább olvasom


Itt a kezem, nem disznóláb

Szerencsésnek mondom magam, mert édesapám (mai ésszel tán néha kissé túlmisztifikált) történetein nőttem fel. Mindig áhítattal hallgattuk testvéreimmel, valamint utca- és falubeli fivérekkel és nővérekkel…

Tovább olvasom


Németország zenei ékszerdoboza és múzeumsokaságának otthona

Hogy ne legyen sokáig rejtély: ezúttal Szászországban, a Meisseni porcelán, valamint Bach, Schubert és Wagner otthonában jártunk. Mielőtt elindultunk volna kelet-németországi utunkra, el nem tudtuk…

Tovább olvasom


A fánkok, a táncok és a maszkok időszaka – Avagy farsang nálunk és a nagyvilágban

Ki ne emlékezne az időre, amikor hosszas előkészület után izgalommal vonult fel egyéni és/vagy csoportos formában az óvodai, majd az iskolás farsangokon? A beöltözés varázsa…

Tovább olvasom


A plázacicák nyávogása… – a napjainkban terjedő édibédi „nyelvjárásról”

Cya, naon köszcsi, láwcsi, puszcsi, cejetlek… Csak az én tenyerem viszket, ha hasonlót hallok, vagy a tiétek is? Íme, a rózsaszín nyelvi pestis. A túlcsorduló…

Tovább olvasom


Becsapott férfi? Megsértett/alázott nő?

Sokféle okból áll neki az ember egy könyvnek: ajánlják, megtetszik a témája vagy a mondanivalója, és sorolhatnám… De valljuk be; a legrosszabb, amikor megszabják, hogy…

Tovább olvasom