1. A Neptunt és a Pannon Egyetem honlapját gyakran kövesd figyelemmel, hogy mindig időben értesülhess a legfrissebb tanévközi információkról, pályázati lehetőségekről!
2. Ha kiírod magadnak órarendet, nyomtatsz tanév rendjét, netán modelltantervet, sosem fogsz eltévedni a dátumokban és a képzési követelményekben.
3. A kötelező testnevelés teljesítése az egyik legszuperebb aktív időtöltések egyike! Közel félszáz sportágból választhatsz, miközben remek közösségekbe is kerülhetsz.
4. A felsőbb évesek szívesen segítenek a tárgyakkal, jegyzetekkel, a szakod követelményeivel kapcsolatos kérdésekben.
5. Itt akkor sem néznek ki társaságból, ha vidéki vagy, és ezt netán tükrözné is szavad járása. Ugyanis Veszprém is egy elég nagy nyelvjárási régió része, azonkívül pedig bármikor akadhatsz hallgatótársakra, akik őszinte érdeklődéssel figyelik a számukra szokatlan tájnyelvi kifejezéseket.
6. A kollégiumi szobával legtöbbször bizony együtt jár a szobatárs/blokktársak is. Egymással szemben legyetek korrektek, ha vannak szabályaitok, azt már első találkozásnál tisztázzátok.
7. A Papírkutya kultúrbisztró a gasztronómiai kínálat mellett koncertekkel és izgalmas kerekasztal-beszélgetésekkel is vár, utóbbiakat a Pannon Egyetem szervezi!
8. Városunkban két színház is működik, repertoárjuk musicaltől a pszichodrámáig rengeteg műfajban kínál a közönségnek előadást, minden évadban, diákkedvezménnyel is!
9. Az Egyetem utcától húsz percre van az állatkert és a Gulya-domb, fél órára a Veszprém-völgy és a Séd mente. Tökéletes helyszínei baráti összejöveteleknek, piknikeknek, vagy épp nap végi sportolásnak a futópályán.
10. Mire másodévesek lesztek, egy újabb csodás VEN-t (Veszprémi Egyetemi Napokat) élhettek át! (Az idei VEN-ről készült fotóválogatást a következő oldalon találjátok.)

Egyetemünk

Fotók: Halmos Máté, Link Panna,
Pannon Egyetem EFOTT

A Üzenet a Gólyáknak bejegyzés először Egyetemünk-én jelent meg.

A 2020/Különszám bejegyzés először Egyetemünk-én jelent meg.

Az új koronavírus (COVID-19) miatt kialakult jelenlegi helyzetben a legbiztonságosabb, amit tehetünk, ha otthon maradunk és csak akkor hagyjuk el a fészket, ha tényleg szükséges, mint például bevásárláskor, kis kedvenceink megsétáltatása esetén vagy gyógyszereink kiváltásakor. Tartsuk be a higiéniára vonatkozó szabályokat!

De mit tehetünk, hogy otthonunk kényelme és biztonsága ne változzon meg?
Négy lépés ami segíthet:

1, Készülj fel!

Sokak számára lehetőség van munkájuk elvégzésére otthon, azaz „home office” –ban tevékenykedhetnek tovább. Ehhez elengedhetetlen, hogy kialakítsunk magunknak egy dolgozó sarkot. Itt csak azon dolgok legyenek, melyekhez a munkához van szükség, így nagyobb az esélye, hogy el is végezzük feladatainkat.

2, Állíts fel napirendet!

Fontos, hogy legyenek céljaid. Tervezd meg a napod, csakúgy, mint a mindennapokban. Öltözz fel, szedd rendbe magad, még akkor is ,ha ki sem mozdulsz – jót fog tenni-. Ülj le, reggelizz a családoddal. Legyen közös napindító velük.

Azért, hogy ne unatkozz, szabj határidőket az apróbb feladatokhoz mint például: takarítás, kertrendezés.  Amint elvégezted a napi rutinod szerinti teendőidet jöhet a kikapcsolódás. Olvass, alkoss, légy kreatív!

3, Maradj egészséges!

Továbbra is igyál sok folyadékot. Rendszeresen tarts szünetet, mozogj egy kicsit –ha teheted a kertben vagy igyál egy kávét a teraszon-. Hallgass zenét, hogy oldd a feszültséget. Szedj vitaminokat, egyél zöldséget és gyümölcsöt. Moss rendszeresen kezet és fertőtleníts, amikor szükséges. Ha elmész otthonról legyen nálad maszk és kesztyű. Ezek használata segít megelőzni, hogy esetlegesen köhögéseddel, tüsszentéseddel bárkinek átadj bármit is.

4, Maradj kapcsolatban!

Ímélezések helyett telefonálj inkább, facebook üzenetek helyett videócseteljetek. Roppant egyszerű módja a kapcsolattartásnak a Skype ami kifogástalanul működik bárhonnan is hívjátok egymást. Hagyatkozz a tényekre és ne a pletykákra, feleslegesen ne gerjessz pánikot. Beszélgessetek úgy, mint máskor is.

A Maradj otthon! bejegyzés először Egyetemünk-én jelent meg.

Az I-SICS projekt innovatív karaktere három aspektusból adódik:

1. Olyan jó példák, megfelelő gyakorlatok összegyűjtése a vállalkozások és hallgatói versenyek területéről, amelyek a társadalmi innováció témaköréhez kapcsolódnak.

2. Társadalmi Innovációs Verseny mint kommunikációs csatorna, mellyel felhívhatjuk az egyének, vállalkozások, média, és más érintettek figyelmét a legfontosabb társadalmi problémákra, és ösztönözhetjük őket, hogy társadalmilag felelősségteljesebb életet éljenek.

3. Társadalmi Innovációs Verseny Kézikönyv összeállítása, mely útmutatást, segítséget ad a hasonló témájú versenyek szervezéséhez, s Európa bármely részén alkalmazható.

Dr. Fehérvölgyi Beáta, Dr. Bogdány Eszter – Készítette: GTK

A PROJEKT SORÁN megvalósult tevékenységek:

2015 folyamán egy komplex kutatás keretében összegyűjtöttük a társadalmi innováció témaköréhez kapcsolódó versenyeket, esettanulmányokat, jó gyakorlatokat. A kutatás eredményeit egy információs füzetben, az „I-SICS Booklet”-ben foglaltuk össze, mely letölthető az alábbi linken: http://isics.gtk.uni-pannon.hu/isics-booklet/

A kutatás eredményeit felhasználva 2015 második felében meghirdettük az I-SICS Nemzetközi Társadalmi Innovációs Versenyt, amelyre 18. életévüket betöltött egyetemi hallgatók és felnőttképzésben résztvevők jelentkezését vártuk.

A versenyzők feladata olyan új ötletek (termékek, szolgáltatások vagy modellek) kidolgozása volt, amelyek újszerűek, a társadalom számára hasznosak, társadalmi igényeket elégítenek ki, és új társadalmi együttműködéseket hoznak létre.

Minden versenyző egy mentorral dolgozott együtt, aki megkönnyítette a tervezési folyamatot, és felkészítette a versenyre. Továbbá a versenyzők részt vettek a partnerek által szervezett, a „Social Enterprising Europe (SEE)” programjára épülő tréningen 2016 február-március során, amely tananyagának elsajátításával alapvető vállalkozói ismeretekhez jutottak.

2016 májusában minden partner megszervezte saját régiójában az I-SICS Társadalmi Innovációs Verseny helyi fordulóját, amelyen hallgatók mutatták be a társadalmi innováció témakörébe tartozó projektötleteiket. A regionális fordulók legjobb helyezettjei a nemzetközi versenyen mérték össze egymással tudásukat 2016. augusztus 24-25-én Veszprémben, a Pannon Egyetemen. A verseny köré egy nyári tábor is szerveződött 2016. augusztus 21-27. között, amelynek helyszíne Balatonalmádi volt.

A projekt keretében sor került az I-SICS KIT, azaz a Társadalmi Innovációs Verseny Kézikönyv összeállítására, mely útmutatást, segítséget ad a társadalmi innováció témájú versenyek szervezéséhez, s Európa bármely részén alkalmazható. A kézikönyv lehetőséget ad arra, hogy bármely szervezet megrendezze saját társadalmi innovációval kapcsolatos tréningjét, versenyét. A kézikönyv tartalmazza a partnerek által összegyűjtött jó gyakorlatokat, és azokat a tapasztalatokat, amelyeket a partnerek megosztottak saját versenyeik megszervezése során. Az így összeállított kézkönyv gyakorlati megközelítéssel alátámasztott útmutatót ad bárkinek, aki egy társadalmi innovációval kapcsolatos verseny, tréning megszervezésében érdekelt.

Az I-SICS KIT letölthető az alábbi linkre kattintva: http://isics.gtk.uni-pannon.hu/isics-kit/

A projekt a KA2-Cooperation and Innovation for Good Practices c. Erasmus+ projekt keretében, a Pannon Egyetem Gazdaságtudományi Kar, a BIC Group s.r.o. (Szlovákia), a CVO Antwerpen (Belgium), az Európa Konzorcium Regionális Fejlesztési Nonprofit Kft. (Nagykanizsa), a Regional Development Agency of Slavonia and Baranja (Horvátország) és a Rovira I Virgili Egyetem (Spanyolország) együttműködésével valósul meg.

További információ:

Dr. Fehérvölgyi Beáta
projekt koordinátor
Tel: 88/624-812
E-mail: fehervolgyi@gtk.uni-pannon.hu
Web: http://isics.gtk.uni-pannon.hu/
www.facebook.com/isicsproject
www.linkedin.com/groups/8545572

A Társadalmi innovációs versenyek lebonyolítását segítő kézikönyvet készítettek a Pannon Egyetemen bejegyzés először Egyetemünk-én jelent meg.

Az idén 41. alkalommal megrendezett Diáknapok a Georgikon Kar hallgatóinak legvidámabb eseménye. Ilyenkor oktató és hallgató karöltve együtt vetélkedik és szórakozik. Nem utolsó sorban itt dől el, kik lesznek a főméltóságok, kik viselik egy éven át a Fő Praxi, Primus Magister és a Fő Kortes címet.

Négy remek csapat jött össze, akik különböző stílusban indultak a főméltóságok megszerzéséért. Az Agroxfort a varázslók csodás világába kalauzolt el minket, az All-In-Pia az egészséges testmozgásra és folyadékbevitelre buzdított, a Hair-bárium a feltétel nélküli szerelmet és a békét hirdette, a Pultonállók pedig a legnagyobb szuperhősöket keltette életre.

A felkészülés során számos feladatot kellet teljesíteniük a csapatoknak: többek között újságot, kisfilmet, nagyfilmet, csapatpólót, csapatindulót, csapatlogót, nyakláncot kellett készíteniük a Diáknapokra. Több hónapnyi intenzív előkészületet követően vette kezdetét a „küzdelem”.

Nyitányként dr. Polgár J. Péter dékán lelkesítő beszédével köszöntötte az egybegyűlteket, majd bemutatták a zsűri tagjait is, akik öregdiákok és egykori főméltóságok voltak. A csapatoknak első feladatként a Pethe Ferenc Kollégium lépcsőin kellett levonulniuk. A hangos zenés-táncos produkciók keretében megnézhettük a jelmezeket, a csapatzászlókat, és meghallgathattuk a csapatindulókat, melyekben bemutatták a jelölteket is. A címekért idén versenybe szálltak:

Az Agroxfort varázsló-tanoncai közül a csapat Fő Praxi jelöltje és egyben házi Harry Pottere Farkas Levente, megafon-hangú Fő Kortes jelöltje Wittner Balázs, (bű)bájos Umbrája pedig dr. Kovács Szilva volt (akit a Fő Kortes jelölt azzal győzött meg, hogy valójában kétszer volt Budán kutyavásár).

• Az All-In-Pia csapata a rajtvonal helyett már egyből a célszalaghoz állította élsportolóit, vagyis az emlékműugró-rekorder Gyenese Balázst mint Fő Praxi jelöltet, a Gergely-hajítás világbajnok Horváth Gergelyt mint Fő Kortes jelötlet, és a legedzettebb edzőt, dr. Alföldi Zoltánt mint Umbrát.
• A Hair-bárium a ’60-’70-es évek legszínesebb, leglazább és legnagyobb hajú békenagyköveteit hívta a csapat élére: a rózsaszín Jimmy Hendrix-frizurás Mészáros Mártont (Fő Praxi jelölt), a peace-maker Szekeres Mártont (Fő Kortes jelölt) és a Tina Turnert megszégyenítően jól kinéző dr. Wágner Lászlót (Umbra).
• A Pultonállók csapata a Marvel és DC univerzumok legerősebb és legdicsőbb szuperhőseivel indult a Diáknapokon, ugyanis őket erősítette az igazság bajnoka, Vetman (Pataki Dániel Fő Praxi jelölt), az emberfeletti vonzerejű Supermet (Szanyi Dávid Fő Kortes jelölt) és az „Év buktatója”-díjas DisznóThor (dr. Bali Lóránt – Umbra).

A bemutatkozás után az első napra már csak a buli „feladata” maradt. A nap során az Egyszer voltam józan zenekar és a Mester Ikrek szolgáltatták a talpalávalót.

Pénteken „kora reggel”, 9 órakor teljes menetfelszerelésben felsorakoztak a csapatok a kollégium előtt, és megkezdődött a felvonulás. Keszthely utcáin hömpölygött végig a tömeg, különféle énekekkel tarkítva a sétát. A célállomás Keszthely gyönyörű belvárosa volt, ahol már várta őket Nagy Bálint, Keszthely alpolgármestere és Lóránt Zoltán, a Georgikon Kar Hallgatói Önkormányzatának elnöke. Mindkét elöljáró méltatta a csapatok felkészülését, impozáns ötleteit, továbbá örömüket fejezték ki afelett, hogy a több évtizedes hagyományokat ápolják és továbbviszik a következő generációknak. A köszöntők után a Fő Kortes jelöltek kerültek reflektorfénybe. A megjelent nagyérdemű előtt kellett prezentálniuk kortesbeszédeiket. Az Agroxfort jelöltje egy igazán rímes-rémes bűbájitalt kerekített ki beszédéből. Az All-In-Pia jelöltje elmesélte, miért diszkvalifikálták a csapatot a riói olimpián való részvételtől. A Hair-bárium jelöltje arra buzdított mindenkit, hogy a háborúzás helyett inkább a másik tevékenységet végezzük. A Pultonállók szóvivője pedig szívhez szóló verssel domborította ki jelöltjük adottságait. A lelkesítő szónoklatok után a csapatok visszavonultak a kollégiumhoz, de útközben megálltak még a keszthelyi bázisnál, az „A” épületnél, és elénekelték a Gazdász Himnuszt a tisztelt kollégáknak.

A csapatok napja ezután a Bexi Clubban folytatódott. Különféle testet-elmét-májat megdolgoztató feladatok során bizonyíthatták rátermettségüket és kreativitásukat. Természetesen nem csak a hallgatók, hanem az Umbrák is kivették részüket a versengésből. A csapatok miközben igyekeztek a zsűri kegyeibe is beférkőzni, szimpátiájukat elnyerni, akik jó magyar szokáshoz híven mindennemű korrupciós tevékenységre nyitottak voltak. Eztán a színdarabok kerültek porondra, így újabb betekintést nyerhettünk a csapatok életébe. Az Agroxfort egyik tanóráját kísérhettük figyelemmel, mely során fény derült például arra, hogyan kell a Fúria Fűzt metszeni anélkül, hogy áldozatául esnénk neki. Az All-In-Pia bemutatta, melyik sportágakban érték el eddigi legjobb eredményeiket, így láthattunk többek között szinkronúszást, fénykardvívást és birkózást is. A Hair-bárium főműsorában a színes ruháké, a zenéé, a táncé, és nem utolsó sorban az éneké volt a főszerep, és természetesen röpködtek a píszjelek is, valamint megerősítést nyert, hogy Wágner Laci a legjobb (…). A Pultonállók műsorában megelevenedett DisznóThor három gyönyörű lánya elcsábításának legendája, melyben Vetman, Supermet és Keszthely Kapitány viharos érzelmi világára is rálátást nyerhettünk.

A rendkívül szórakoztató előadások után a buli vette át a főszerepet. Megteltek a francia udvarban felállított csapatsátrak, és a Bexi falai is megremegtek, hála a Drop The Cheese-nek és Sterbinszkynek.

A szombat reggel igazán nyugodtan indult. Míg a főméltóság-jelöltek a dékáni reggelin vettek részt, addig a sátraknál megkezdődött a szabadvásár. Találékonyságból itt sem volt hiány. Profi módon díszített sátrakkal és zseniális programokkal készültek a csapatok.  Az Agroxfort sátránál kviddics-pong bajnokságon vehettek részt a bátrak, de emellett volt jóslás és céllövölde is, és nem utolsó sorban olyan finomságokat is meg lehetett kóstolni, mint az ehető varázspálca és a banyaujj. A Pultonállók portáján sem maradt száj üresen, legendás zsíros kenyérrel készültek a falánkabbaknak, a játékok szerelmesei pedig az ugráló íjászatot, a bungee-runningot és egy nem mindennapi léghokit is kipróbálhattak. Az All-In-Pia arénájában a különlegességre vágyók kagylót kóstolhattak, kipróbálhatták a monociklit, fotófalnál pózolhattak aranyéremmel a nyakukban, és sportlövészeten vehettek részt, melynek fődíja egy élményautózás volt egy valódi Polski Fiat 126-tal. A Hair-bárium sátrában a pihenni vágyók leltek otthonukra: klasszikus olvasnivalóval, óriás buborékfújóval és saját póló batikolással várták a résztvevőket, mindemellett a délelőtt folyamán a zsűri tagjait örökzöld színű hippi-Barkasukkal városnéző túrára vitték a Szendrey-emlékszobához.

Délután szabadtéri vetélkedővel folytatódott a programok hada, amit az addig kegyes és napsütéses időjárás rövid időre zivatarral szakított meg. Ám ez a csapatok kitartásán és ügyességén semmit sem csorbított, végigküzdötték magukat a felmerülő akadályokon. Ezen a napon is minden csapat tett azért, hogy az ő pontszámaiknál a zsűri tolla kicsit vastagabban fogjon.

A nap további részében regenerálódhattak a csapatok, hogy az esti buliban már erejük teljében tombolhassanak. Szükség is volt rá, hiszen a Supernem és a Dance Zenekar mozgatta meg a közönséget, és természetesen a csapatsátraknál is hajnalig tartott a buli.

Vasárnap a zord időjárás kissé keresztülhúzta a számításokat, a csapatsátrak sajnos áldozatul estek a szélnek, így biztonsági okokból le kellett bontani őket. A többi helyszín azonban sértetlen maradt, így a csapatok nekiveselkedhettek az utolsó feladatuknak, a pörköltfőzésnek. Míg az ebéd elkészült, fakultatív program keretében kellemes, nosztalgiázó beszélgetés kerekedett a csapatok között, és a szerencsevadászok a tombolán értékes nyereményekkel gazdagodhattak. Miután minden húskocka megpuhult, gusztusos körítéssel tálalták remekműveiket a zsűri asztalára. Mindegyik pörkölt egy kis csavarral készült, egyediek, és különlegesek voltak, így nehéz dolga volt a zsűrinek, hogy megítélje, melyik is ízlett nekik a legjobban. Hogy megemésszék az étkeket, és az utolsó tételt is lepontozzák a listájukon, a várva várt nagyfilmeket vetítették le. Az Agroxfort filmjében a Fő Praxi jelölt és Fő Kortes jelölt a BORcruxok megszerzéséhez vezető kalandos útját kísérhettük figyelemmel, és még egy kis mágiát is tanulhattunk a rossz borok kivédése nevű órán. Az All-In-Pia nagyfilmjéből megtudhattuk, milyen embert próbáló feladatokkal kell megküzdenie annak, aki szeretné újra meggyújtani az olimpiai lángo(s)t – és állítólag még Herczogot is láttak! A Hair-bárium mozija a hippi élet és létforma szépségeit vitte vászonra, és igazi retro érzést varázsolt a közönség szívébe. A Pultonállók képsorai a szupererőt adó Brazsil Cseppek megtalálásának héraklészi kalandját mutatták be, és miután hőseink fellelték e különleges nedűt, a várost ellepő szuperemberek néhány valódi hőstettét is végigizgulhattuk. A filmek láttán szem nem maradt szárazon, és a rekeszizmokat is súlyos izomláz gyötörte.

Nem maradt más hátra, a zsűri összesítette a pontokat és megkezdődött az eredményhirdetés. Rendkívül szoros volt a mezőny, ami megfelelően tükrözte, mennyire jól teljesítettek a csapatok. De az egyenlők között is volt egy egyenlőbb, amelyik a legtöbb pontot szerezte a négy nap során. A tavalyi győztes Söriffek méltóságait végül a Pultonállók váltották. Minden címet bezsebeltek, hiszen a Legdicsőbb Bulekek versenyében Keszthely Kapitány, azaz Csordás Péter teljesített legjobban, így minden egyes tisztségviselő a Pultonállók sorából került ki.

A négynapos versengés közös ünnepi bulizással zárult, amely az öröm- és bánatkönnyek ellenére kiválóan igazolta azt a strófát: „Egy csapat vagyunk, együtt bulizunk!”

Fotók: Gombás Kornél

A A szuperhősöktől Woodstockig, avagy diáknapok Keszthelyen veszprémi szemmel bejegyzés először Egyetemünk-én jelent meg.

Milyen kapcsolat fűzi Veszprémhez?

Soproni vagyok, ott végeztem az iskoláimat, ott érettségiztem, és mivel a természettudományok érdekeltek, ezért jelentkeztem vegyészmérnöknek. Veszprémet választottam, mert Budapestre nem vágytam, így pedig korlátozott volt azoknak az intézményeknek a köre, amelyeket meg tudtam célozni. Az akkori Veszprémi Vegyipari Egyetem a maga kategóriájában és a maga területén már akkor is kiemelkedőnek számított. Országosan és nemzetközileg egyaránt voltak komoly, elismert professzorai, eredményei, hírneve. Ez éppen 30 éve volt, és ugyan nem dolgoztam egy percet sem vegyészmérnökként, a későbbi pályafutásom szempontjából egyáltalán nem volt haszontalan, hogy mérnöknek tanultam. A mérnökség olyan szemlélet, amely az élet számos területén segít, hiszen a mérnök racionális ember, aki rálátással bír nem csak egyes dolgokra, de folyamatokra és a köztük levő kapcsolatokra is.

Ez jellemzi a munkamódszerét, legyen szó bármilyen területről?

Igen. Felismerem és használom azokat a képességeket, amelyek a mérnököket jellemzik. Egy adott feladat megoldását az úgynevezett mérnöki becslés megtételével kezdem. Sokkal kisebb hibaszázalékkal lehet megoldást találni, ha az ember előtte nagy vonalakban megpróbál a folyamat eredményével tisztába kerülni, vagyis először távolról tekint a problémára. Utána lehet elmélyedni a részletekben. Ez a szemlélet szerintem nagyon sokat segített, és segít most is, hogy meg tudjak oldani bizonyos feladatokat, akár a szakmában, akár más területen, például vezetőként.

Milyen irányvonalak mentén gondolja és szervezi az életet?

Az ember igyekszik a neveltetésének, értékrendjének megfelelően eligazodni és szerepelni a világban. Szerencsésnek gondolom magam ebből a szempontból, mert most is az vagyok, aki szeretnék lenni. Nem kellett kompromisszumokat kötnöm vagy megalkudnom, és megtenni olyasmit, amit nem tartottam helyénvalónak. Szerintem az a legfontosabb, hogy az ember ember tudjon maradni, s az értékrendjét ne rúgja fel. Ezért tartom jónak a rotációs vezetői rendszert, mert igenis vissza kell tudni térni oda, ahonnan az ember elindult, és igenis úgy kell tevékenykedni vezetőként, hogy utána elfogadják, ha újra visszakerül abba a feladatkörébe, amiből korábban elindult. Azt, hogy valaki örök életében vezető legyen, nagyon elhibázott dolognak tartom. Elveszíti a kapcsolatot a másik oldallal, képtelen jól érezni magát. Én például változatlanul kutatónak tartom magam, az eredményeim többsége is a kutatói léthez köt.

Mi a kutatási területe?

A légkörkémia. Ez viszonylag fiatal tudomány. Amikor én egyetemre jártam, még nem igazán volt ismert, főleg Magyarországon, de azóta felértékelődött a légkör szerepe, így nemzetközi területté vált. Nagyon sok olyan folyamat van, amely a légkörben történt és történik, így foglalkozni kell vele. Ezen a területen sikerült nemzetközi elismertséget szereznem, innen Veszprémből. Én nem éltem hosszú éveket külföldön, ottani neves intézmények kötelékében. Kutatási időm lényegi részét itthon töltöttem, és itt értem el azokat az eredményeket, amikről most ismernek, beleértve azokat a közös kutatásokat is, amelyek nemzetközi együttműködéssel valósultak meg. Ezen sokan még most is csodálkoznak.

Veszprémet hol lehet elhelyezni a tudományos életben?

A Pannon Egyetem neve tulajdonképpen még mindig megerősítésre szorul, hiszen nem régi intézmény, legalább is ezen a néven. Országosan még nem olyan széles körben ismert, mint a nagy múltú tudományegyetemek. Az a feladatunk, hogy pozícionáljuk az intézményt. A felsőoktatás térképén talán már nem kell – legutóbb augusztusban, éppen a nemzetközi tudományos eredmények száma és minősége alapján készült rangsorban a bekerült tíz hazai egyetem közül mi a hetedikek vagyunk –, de a közvéleményt még formálni kell. Tudományos tekintetben tehát jó Veszprém megítélése, minden karunkon vannak olyan műhelyek, amelyeket nemzetközileg jegyeznek, nem is akármilyen szinten. Az is látszik, hogy szívesen jönnek adott tudományterület képviselői, és viszonylag jelentős az általunk szervezett konferenciák száma is. Emellett mi magunk is nagyon sok helyen jelen vagyunk, professzoraink és oktatóink rendszeresen szerepelnek meghívott előadóként.

Ön szerint hogy tud ehhez igazodni a Pannon Egyetem szellemisége?

Szerintem a Pannon Egyetemnek el kell fogadnia azt a jelleget, hogy nem tud hatalmas tudományegyetemmé válni. Ez ebben a régióban nem kivitelezhető. A minőség irányába tudunk előrelépni. Azt kell elérnünk, hogy az egyetem neve ne csak a tudományos rangsorokban, de az átlagember számára is összefonódjon a minőségi oktatással. A végzett hallgatók szakmai felkészültsége és a munkáltatók visszajelzései alapján kell az intézménynek egy kicsi, de erős egzisztenciával rendelkező egyetemmé válnia.

Ennek előremozdítása lesz az Ön rektori időszakára jellemző?

Igen, ez a célkitűzés. Az intézményt még inkább láthatóvá kell tenni, hogy ne egy-egy kar legyen a meghatározó, hanem az egyetem egészének márkaneve, a „Pannon Egyetem-brand” alakuljon ki minden társadalmi csoportban.

Gondolom, ebben mindenkinek része kell legyen.

Hogyne, hiszen erre tesznek esküt maguk a hallgatók is, hogy az intézmény szellemiségét, az itteni elvárásokat, etikai szempontokat érvényesítik a saját életükben. Bár nem mindenki tud kutatói pályára kerülni, és a hallgatókat nagyon sokfelé veti a sorsuk, de ha az elvekhez hívek maradnak, akkor tulajdonképpen minden területen lehetséges ebben a szellemben tevékenykedni. Márpedig ők a mi nagyköveteink.

Mit jelent Önnek a rektori kinevezés?

Érdekes érzés, mert soha nem akartam kirakatban lenni. Szerettem, amit csináltam, így óhatatlanul is jobban a figyelem középpontjába kerültem. Ezzel meg kellett barátkoznom. Elég szerteágazó feladatkör ez, ami sok elfoglaltságot igényel, így nehéz optimálisan összeegyeztetnem a különböző feladatokat, funkciókat, és az idővel úgy kell gazdálkodnom, hogy minden területen előre lehessen lépni. Itt a családra, az egészségre, a testmozgásra is gondolok a szakmai feladatok mellett.

Mivel tölti a szabadidejét?

Leginkább a gyermekeimmel. Ők még abban a korban vannak – nyolc és tizenhárom évesek –, mikor nagyon sok figyelmet és törődést igényelnek. Ők még nem azt várják, mikor mennek el otthonról a szülők. Számomra kihívás, hogy erre is megtaláljam az időt, viszont előnyt is jelent, mert segítenek elterelni a gondolataimat és elvonatkoztatni az egyetemi feladatoktól, történésektől.

Milyen a kapcsolata a hallgatókkal?

A hallgatókról alapvetően nagyon pozitív tapasztalataim vannak, és ezt most nem udvariasságból mondom. Emeltebb szintű tárgyakat tanítok, melyekhez a hallgatók már korábban elsajátították az alapokat. Egyre kevesebb azon hallgatók száma, akik ezzel a diszciplínával foglalkoznak, így akikkel én találkozom, „válogatott” társaságot képviselnek. Nincsenek sokan, ilyen értelemben pedig könnyű velük kölcsönösen előnyös viszonyt kialakítani. A doktori képzés keretei között számos doktorandusz is megfordult a kutatócsoportomban, egyfajta iskola alakult körülöttem. Ez szintén másfajta kapcsolat, sokkal intenzívebb, és büszke vagyok arra, hogy mostanra sok hallgatóm végzett szép eredménnyel, és kutatói pályán tudtak maradni.

Hogyan érdemes foglalkozni a diákokkal?

Nem könnyű kérdés, hiszen a diákok sem egyformák. Motivációban, képességben, hozzáállásban jelentősen különböznek egymástól. Mégis minél hamarabb ki kell alakítani azt a fajta kapcsolatot – ami az egyetemnek a lényege –, hogy bizonyos szintű személyes viszony alakuljon ki az oktatók és a hallgatók között. Az elején a létszám miatt nem olyan könnyű ezt megtenni, és az sem biztos, hogy a hallgatók fogékonyak rá, de érdemes megpróbálni. Ez a bizalom aztán segít a hallgatónak a nehézségek leküzdésében. Ez a méretű egyetem a maga vidékiségével nagy segítséget jelent. Tömegképzésben a személyes kapcsolat kialakítása sokkal nehezebb. Nálunk ez olyan adottság, lehetőség, amivel élni kell.

Tudósnevelésről mint olyanról lehet beszélni?

Tudóst nehéz nevelni, mert a tudósnál belülről kell jönnie a késztetésnek, ami őt a tudomány irányába tereli. Tudósképzés szerintem nem lehetséges. Annyit lehet tenni, hogy felébresztjük a hallgatókban a motivációt, amely a megismerés és az új dolgok iránt fogékonnyá teszi őket. Ezeket a készségeket lehet fejleszteni, hiszen a tudománynak ugyanúgy megvan a technikája, mint bármilyen más szakmának. Tudományra nem születünk, kőkemény munkával kell kifejleszteni. Meg kell tanulni, hogyan írjunk, legyenek ötleteink, lássuk meg az újat, és azokat a lehetőségeket, amelyekben eredményt lehet elérni. Ez mind fejlesztendő és magunkban kell kialakítani.

Tehát a tudós attitűdjéhez tartozik a bátorság az újhoz?

Mindenben van kockázat. Az életben általában van kockázat, a tudományban is van kockázat. Viszont a tudóshoz olyan készség is hozzátartozik, mint a kitartás. Nem szabad elkeseredni, a kudarcokat is tudni kell kezelni. Új területre merészkedve nagyobb annak a lehetősége, hogy esetleg nem sikerül az, amit elterveztünk. Rutin tevékenységekben sokkal nehezebb kudarcot elszenvedni, mint mondjuk a tudományban. Szerintem ez is segítségemre van a hétköznapokban, mert a kudarctűrő képességem elég magas szintű. Az embernek a pályája során volt alkalma kudarcokat elszenvedni és bármikor érhetik újabbak is. A tudományos képzés erre is irányul, hiszen a hallgatónak lehetősége van az oktatóitól ellesni ezeket a készségeket, hogy később maga is alkalmazni tudja.

Ezek szerint mára végképp megdől a tézis, miszerint a tudós magányos típus?

Azt hiszem, ez elég régi elképzelés. Ma már a tudományt nem is lehet magányosan művelni, hiszen annyira bonyolult lett a világ, hogy az új megismerése több tudós, illetve több tudományterület együttműködését igényli. Legfeljebb az elméleti tudományokban, mint például a matematika, képzelhető el, hogy egyedül lehet új eredményeket elérni. A többi tudományterületen nagyon komoly és sokszor akár nemzetközi szintű együttműködés szükséges a célok megvalósításához.

Ez a specifikálódás számlájára írható?

Igen, még egy adott területen belül is rendkívül differenciálódott a tudomány, de nemcsak a tudomány, hanem az élet általában. Viszont úgy látszik, a specializáció nagyon sok problémát okozott a világban, mert nem vettük észre, mit okoznak az éppen adott tevékenységek. Mindenhol lehet olyan példákat sorolni, amikor ez a fajta diszciplinaritás környezeti problémához, katasztrófához vagy változáshoz vezetett. Ezeket nem lehet kezelni ugyanolyan szűk tudományterületi felosztásban, mint amivel előidéztük őket. Úgy tűnik, mára a világ kezdi felismerni ezt, kezdi lebontani a tudományterületek közti határokat. Különböző szakemberek együttműködése kell egy-egy feladat a megoldásához, ugyanis a természet nem ismeri a határokat, ahogy a társadalom sem. Bonyolult a világ, minden mindennel összefügg, és ezt nem lehet egydimenziós szemlélettel kezelni.

Reál és humán területek összefogása is jelentőssé válik?

Nagyon nehéz már a humán és a reál tudományok között meghúzni a határvonalat, sőt véleményem szerint nem is szabad ilyen értelemben különbséget tenni. A problémák mindig komplexek és nem ismerik a tudományterületek határait. Nemcsak az egyes szakdiszciplínák között van áthallás, illetve átjárás. Minden tudományos eredménynek megvan a társadalmi vonatkozása, befolyásolhatja a társadalom szerveződését. Nemrég volt a vörösiszap-katasztrófa ötödik évfordulója, ami e szempontból is szemléletes példa. Hatása volt gazdasági, műszaki, geológiai, hidrológiai, társadalmi, pszichológiai, orvosi, szociológiai, kommunikációs és kulturális szemszögből is. Gyakorlatilag teljes spektrumot lefedő esemény volt, ami tipikusan mutatja, hogy a tudományterületek között együttműködésre, párbeszédre van szükség, hogy a problémákat meg lehessen oldani.

Mit mondana zárógondolatként?

Korábban is hallhatták tőlem, és most meggyőződéssel tudom mondani, hogy a Pannon Egyetem jó nevű, stabil intézmény, amelynek a felsőoktatás átalakításának viharában is sikerült erősödnie. Ezzel együtt elindultunk a minőségi oktatás és kutatás irányába. Büszkék lehetünk az eddigi eredményekre, de itt nem állhatunk meg. Tovább kell haladnunk ebben az irányban az oktatók és a hallgatók összefogásával. Nagyon sok múlik a hallgatókon, hiszen ők az ország különböző pontjaira kerülnek majd, vagy még messzebb, az országhatárokon túlra, és viselkedésükkel, szakmai tudásuk közvetítésével nagy mértékben meghatározzák az intézmény megítélését. Hosszútávon pedig ez az, ami igazán számít. Nem a rangsorok a fontosak, hanem az, hogy aki itt végez, hogyan állja meg a helyét. Együttműködésre van szükség, hogy ez az intézmény a jövőben is ilyen, vagy még jobb legyen.

Szalai Renáta

A Minőség és együttműködés bejegyzés először Egyetemünk-én jelent meg.

Bepillantás a kulisszák mögé

Modern csillogó irodák, nemzetközi projektek és izgalmas kihívások. Milyen lehet az élet a világszinten is elismert cégek irodáiban? Vajon mennyi ember dolgozik azon, hogy egy termék, pl. egy sportautó leguruljon a gyártósorról? Vagy egy népszerű üdítőmárkát megtalálj a polcokon? Számos hazai vállalat nemcsak a diplomával rendelkezőknek, hanem a még diákéveiket taposó fiataloknak is kínál karrierlehetőséget. Tudtad, hogy a szakdolgozat írásában és a szakmai gyakorlat teljesítésében is tudnak segítséget nyújtani hazánk meghatározó munkaadói? Hasznos lehet a számodra vonzó vállalat nyitott pozícióit, karrierprogramjait megismerned! Erre kiváló fórumot jelent a HVG Állásbörze szeptember 23-24-én. Az ország legnépszerűbb karrierrendezvényén több mint 140 cég munkatársa várja kérdéseidet.

Világot látnál és még az elhelyezkedési esélyeidet is javítanád?

Inkább külföld fele kacsingatsz? Az egyetemi évek kihagyhatatlan lehetőségei közé tartoznak az ösztöndíjprogramok. Amerikától Anglián át a messzi Ázsiáig bejárhatod a világot. Talán nem is gondolnád, de amellett, hogy számtalan új ismeretséget köthetsz, és saját bőrödön tapasztalod meg egy másik kultúra mindennapjait, számos olyan készség birtokába is kerülsz, amely a későbbiekben az elhelyezkedésedet is segíti. A magabiztos nyelvtudás mellett ugyanis javul a problémamegoldó képességed, ráadásul nagyobb önállóság és önbizalom jellemzi a külföldet megjárt fiatalokat. Érdemes tehát körbenézni, hogy milyen nemzetközi ösztöndíjak, cserediák programok elérhetőek számodra. A karriervásáron a Mobility Fair kiállítóinál ezekkel a lehetőségekkel kapcsolatban kérhetsz segítséget!

A rendezvény ingyenes, csak regisztrálnod kell! Írd be a naptáradba, ne hagyd ki ezt a lehetőséget!
Programok, kiállítók, regisztráció: www. hvgallasborze.hu oldalon

Regisztrálj, és találkozzunk szeptember 23-24-án, a budapesti SYMA Rendezvényközpontban!

A Nemcsak hasznos, de élvezetes is lehet a tapasztalatszerzés? bejegyzés először Egyetemünk-én jelent meg.

Hogyan került kapcsolatba a színházzal?

Érdekes módon ez összefügg a családi neveltetéssel. Anyai nagyszüleimmel és édesanyámmal éltem együtt, akik vallásos emberek voltak, így természetesen jártam velük misékre, feltámadási körmenetre, temetésekre. Ezeket a szertartásokat látványként is felfogtam, és ha tetszik, innen jön a színház is. Gyerekként persze fogalmam sem volt, hogy mi az a misztériumjáték és miből alakult ki a színház. De otthon is volt kereszt és oltár. Már gyerekkoromban színházat játszottam: két szoba között pokróccal bábszínházat, meg ilyesmiket. Gimnáziumi éveim alatt filmrendező szerettem volt lenni, de 1960-ban, amikor érettségiztem, erre kevés lehetőség adódott. Akkoriban erős szelekció volt egy színészfelvételnél is. Eleve kritérium volt egy másik diploma, hogy valaki jelentkezzen filmrendezőnek, ezért ez teljesen reménytelenné vált. Aztán a József Attila Gimnázium színjátszó köre játszotta a kornak az Anne Frank naplójából készült színdarabot. Ebben megkaptam Otto Frank szerepét. A darabnak nagy sikere lett, felfigyeltek ránk. Én pedig kvázi felfigyeltem magamra: ez engem érdekel. A ’60-as években egy komoly színjátszó mozgalom kezdett formákat ölteni, ha szabad így fogalmazni, az alternatív színház gyökerei ekkor alakultak ki. A Közlekedési Dolgozók Szakszervezetének klubjában működött akkor ilyen társulat, Varga Géza színházi rendező vezetésével. Elmentem ide egy francia fiatalokról szóló darab meghallgatására (Fiúk, lányok, kutyák), amiben megkaptam az egyik főszerepet. Nagy sikerrel ment az előadás. Később kabaréjelenetekből összeállított műsorban léptem fel, amivel országos turnéztunk, Rácz György konferálásával. Innen jelentkeztem a főiskolára, aztán számos budapesti és vidéki színházban megfordultam. Filmrendező végül nem lett belőlem, de már közel 50 éve készítek úti filmeket, sajátos technikával. Így művelem és élem ki magam a filmrendező szakmában.

Meséljen veszprémi éveiről!

1965-ben diplomáztam a Színház- és Filmművészet Főiskolán, utána három évet Kecskeméten játszottam. Onnan szerződtem Veszprémbe a 1968/1969-es szezonba. Ez egy egytagozatú prózai színház volt, kiváló tagokból álló társulattal rendelkezett és csak prózát játszott. A teljesség igénye nélkül itt játszott akkor Tánczos Tibor, Bicskei Károly, Fogarasi Mária, Meszléry Judit; az évfolyamtársaim közül itt volt Csomós Mari, Balázs Péter, Végvári Tamás, Győri Franciska, Spányik Éva. Nagyon jó és erős társulat volt. Négy főszerepet játszottam itt akkor: Tennessee Williams: Az ifjúság édes madara (Chanes Wayne), Molnár Ferenc: A hattyú (Ági Miklós), Gyurkó László: Szerelmem, Elektra (Oresztész) és Németh László: Apáczai címszerepe. A veszprémi kezdő évekhez képest 25 év után visszahívott ide Vándorfi László játszani, majd rendezni, és azóta a harmadik igazgatóság alatt előfordulok itt színészként és rendezőként is.

Rejtő Jenő 110. évfordulóját ünnepeljük ebben az évben. Önre hogyan hat az író? Pályája során játszott-e a műveiből készült darabjaiban?

Természetesen ez a bravúr humora nagyon hat rám, de ő elég komoly dolgokat is írt. A hosszabb lélegzetű kabaréjeleneteiben legalább olyat alkotott, mint bravúros regényeiben. A műveiből készült színházi előadások kevésbé sikeresek, ennek oka talán az lehet, hogy ezek nem tudják visszaadni Rejtő nyelvi virtuozitását. Játszom ilyen jelenetben, jelenleg az itteni színházi kollégák csinálnak egy ilyet, többek közt az Apósom, a vezér című nagysikerű jelenetet. Rudolf Péterrel játszottam ebben korábban, remek szituációs humorok, helyzetkomikumok vannak benne, társadalomkritikával megfűszerezve, Feydeau, Moliére és a többiek mintájára.

Nagyon sokoldalú művészként ismerjük: játszik, rendez, ír. Hogyan tudja mindezt összeegyeztetni?

Gondolkodom, tehát vagyok. Gondolkodni mindig gondolkodom, tanulok, játszom, rengeteget olvasok. Van igényem rá, hogy ha valami eszembe jut, leírjam. Ha megérintenek dolgok, leírom, de ezektől nem tartom magam se költőnek, se írónak. Számomra ez kifejezési forma, vagy ha tetszik, akkor terápia is. Azon kívül őrületes szabadság. Előtted van egy üres papír és senki nem gátol meg abban, hogy jobbat írjál, mint egy világhírű klasszikus. Lelkiismeretes ember vagyok, jövök-megyek, ritkán állok meg. Úgy gondolom, úgy kell élnem, mint 30, vagy 40 éves koromban, sőt, okosabban. Az életkorom idővel úgyis lelassít. De nem lóbálhatom a gondolataimat az üres semmibe. Az egész pályámat kőkeményen magam próbáltam irányítani. Ha valamit elértem, azt – az esetleges képességen, a dolog komolyan vételén és a befektetett munkán túl – a szerepeknek, a rendezőknek és a mestereknek, de elsősorban magamnak köszönhetem.

Pályája során több, mint kétszáz szerepben láthattuk. Melyek voltak a legmeghatározóbbak?

Azok, amik az embert alapvetően megváltoztatják, amikben érzelmi azonosulás van. A kétszáz szerepből biztos van néhány olyan, amit az ember után is emlegethetnek. Viszont a színház maga a tökéletes elmúlás és csak aznap estére érvényes. Csurka István Deficitjét feltétlenül a meghatározó szerepek közé sorolom, hiszen ha az ember 10 évig együtt él egy óriási főszereppel, az magát is alakítja. Eljátszottam Arthur Miller: Ügynök halálát két színházban, a Don Carlos Fülöp királyát. Csurka István: Ki lesz a bálanya? című műve háromszor is megtalált pályám során: 1969-ben a Thália Stúdióban, 10 évvel később a Vígszínházban és a Dömölky János rendezte filmben is játszom Cserhalmi György, Őze Lajos és Haumann Péter társaságában. Ezek azért alapvetően meghatározók. A szakma kitölti 50 éve az életemet és örülök, hogy ezt választottam.

Klózer Kitti

Fotó: Domján Attila

A A színház tökéletes elmúlás bejegyzés először Egyetemünk-én jelent meg.

Júniusban az alsóörsi Open Road Festen ismét nagyszerű programokkal ünnepelhetjük közös szenvedélyünk, a motorozás, a napfényes Balaton és természetesen a viszontlátás nyújtotta örömöket. Az élményhez nagyban hozzájárul a táj hangulata, a Balaton-felvidék mesébe illő látványa, a kulturális és szórakoztató tevékenységeket kínáló helyszínek sora.

A fesztivál turisztikai partnereinek köszönhetően idén bárki, aki a fesztivál vendége, karszalagjával kedvezményesen látogathatja a vonzó helyszíneket, nevezetességeket.

Nem kell messzire mennie annak, aki legjobban a nyári bobot szeretné kipróbálni: Alsóörstől alig 10 km-re helyezkedik el a balatonfűzfői bob pálya, ahol korosztálytól függetlenül garantált az adrenalin.

Akit inkább a csillagok világa vonz – a balatonfűzfői csillagvizsgáló hatméteres kupolájából a legmodernebb eszközökkel kémlelheti az eget és a bolygók állását.

Aki szeret motorozni, a természetet is szereti, a Tapolcai-tavasbarlang is szívélyes fogadtatásban részesíti az Alsóörsről érkezett látogatóit. A karsztvíz által 12 millió év alatt kialakított háromszintű barlangrendszer igazi természeti ritkaság, ma már védett örökségünk.

Szigliget felé kanyarodva a török ostromot is átélt híres vár kínál egy valódi időutazást.

A helyi kultúra évszázados múltjába enged betekintést a Balaton északi partján, Keszthelyen található Balatoni Múzeum és a Helikon Kastélymúzeum, mely utóbbi a hajdani főúri életforma sajátosságait mutatja be.

Aki szívesen megkerülné a Balatont, annak Balatonboglár a tökéletes választás – a város egyik híressége a Gömbkilátó, ahonnan csodálatos kilátás nyílik a tóra, a környező településekre és az északi partra. A kilátótól nem messze található a Balatonboglár Kalandpark a 4 km hosszú kötélpályájával.

A folyamatosan frissülő programajánlatokért és a kedvezmények mértékeiért érdemes követni a fesztivál facebook oldalát!

A 16. Harley-Davidson Open Road Festnek idén is Alsóörs ad otthont 2015. június 10-14 között. A jegyek elővételben már kaphatóak kedvezményes áron március 15-ig a fesztivál honlapján.

Feel the freedom!

A Open Road Fest extrákkal felszerelve! bejegyzés először Egyetemünk-én jelent meg.

Hogyan kerültél kapcsolatba a színházzal?

A szó szoros értelmében a gimnáziumi éveim alatt kerültem vele kapcsolatba. Kricsár Kamillnak köszönhetően – aki akkoriban Zalaegerszegen volt színész – elkezdhettem betekinteni a különböző színházi munkafolyamatokba. Akkor döntöttem úgy, hogy színházzal szeretnék foglalkozni és innentől kezdve minden jött magától. Érettségi után a székesfehérvári Vörösmarty Színház színészképzőjében tanultam színész szakon. Ezt követően kerültem a Pannon Egyetem magyar szakának színháztörténet szakirányára. Az egyetemen az Erasmus ösztöndíjat is elnyertem, így egy évig Rómában folytathattam színházi tanulmányokat, ahol rengeteg új dologgal ismerkedtem meg. Jelenleg az Andaxínház művészeti asszisztenseként dolgozom.

Mi az Andaxínszáz célja, műsorpolitikája?

Az Andaxínház a különböző művészeti ágak egymásba kapcsolódásának lehetőségeit vizsgálja a kezdetektől fogva. Komplex színházi formanyelvet használva az irodalmi szöveg mellett a tánc, a mozgás, a zene és az erőteljes vizuális hatások egyaránt hangsúlyosak. Előadásainkban igyekszünk feszült atmoszférát teremteni, fontos szerepet kap az intenzitás, a hiteles jelenlét. Elmélyültség, kutatás, igazán megélt és átérzett pillanatok jellemzik a produkciókat. Bemutatóink között a néző szószínházi előadásokat, költői esteket és táncelőadásokat is találhat. Van gyerekeknek szóló interaktív-bevonós, tündéres verseket megzenésítő gyerekkoncertünk is.

Nemrég mutattátok be a Suttogók című előadást. Mesélj erről néhány szóban!

A Suttogók József Attila verseibe való alámerülés. Befelé hallgatózás. Személyesség, közvetlenség – bensőséges csendekkel. Közvetlen jelentés a máról, az egymásrautaltság érzéséről, az emberi egység igényéről, a szabadságról. József Attila ismert és kevésbé ismert verseinek, belső hangjainak megidézése. Az előadás nagyon egyszerű eszközökkel vált ki erős hatást. A Suttogók – mint minden produkciónk – alapvetően intellektuális jellegű, de épp ebben van az ereje is. Itt valóban többről van szó, mint egy izgalmasan válogatott, határozott tematikai szerkezetet bemutató versösszeállításról. A versmondásnak olyan megoldásaival, árnyalataival él az előadás, amelyből egy költői világ rendkívül személyes olvasata bontakozik ki. Az előadás Budapesten tekinthető meg, a Hátsó Kapuban (Dohány u. 13.). Játszási időpontokról a www.andaxinhaz.hu weboldalon tájékozódhattok.

Minden színháztudomány szakos számára ismerős a Jurányi Inkubátorház neve. Mesélj erről néhány szóban, milyen szerepet tölt ez be a színházi életben?

Rengeteg tehetséges színházi társulatnak és egyéb művészeti ágak képviselőinek ad otthont. Az Andaxínházon kívül a HOPPart, a Szputnyik Hajózási Társaság, a Gólem Színház, a Tünet Együttes és sok egyéb társulat használja bázisként az intézményt. Azért a bázis kifejezést használom, mert a társulatok nem csupán előadásaikat tarthatják itt, próbatermet és irodát is bérelhetnek a Jurányiban. A színháztudomány szakosoknak és minden színházzal foglalkozó, színház iránt érdeklődő számára sokat tud adni: művészileg, szellemileg és emberileg egyaránt.

Klózer Kitti

Fotó: Magyar Teátrum

A Suttogók a Hátsó Kapuban bejegyzés először Egyetemünk-én jelent meg.