Melyek az évkezdés legnagyobb kihívásai?

Izgalmasnak ígérkezik a tanév, és az előttünk álló időszak. Olyan változások zajlanak körülöttünk, amelyek nem hagynak bennünket érintetlenül. Most elsősorban az energiaválságra gondolok, hiszen kérdés, hogy miként tudjuk biztosítani az intézmény működését, illetve hogyan tudunk az oktatás zavartalanságáról gondoskodni. Ez ügyben már tettünk lépéseket; a cél úgy csökkenteni az energia mennyiségét, hogy közben ne menjen a működés kárára, tehát normál mederben folyhasson az oktatás.

Ezek szerint nincs hír arról, hogy bezár az intézmény?

Nincs. Lesznek korlátozások, sőt, kényelmetlenségek, összevonások, de bezárásról nincs szó. Nem fogunk minden épületet fűteni hétvégén, és lehetséges, hogy a levelező oktatást egy épületbe tereljük. Bizonyos egységek nyitvatartását adott esetben korlátozzuk, hogy alacsonyabb legyen az energiaköltség. Ugyanakkor alapvetően nem áll szándékunkban online oktatásra áttérni.

Ha jól értem, ez most a legnagyobb kihívása a félévnek…

Az a helyzet, hogy ez nem csupán erre a félévre vonatkozik, előfordulhat, hogy ez a helyzet így marad. Ezek a problémák nem fognak egyik napról a másikra megoldódni. Nemcsak nálunk van ez így, hanem az egész világban. Egyre nagyobb hangsúlyt fog kapni az energiatakarékosság. Talán nem is baj.

A Földnek jót tesz?

Igen. A fenntarthatóságot ne csak szavak, lózungok szintjén képviseljük, hanem jöjjenek a valós cselekedetek. Ha intézményi szinten nézem, azért hozzáteszem, hogy a kiadásaink így is nőni fognak.  Ha ezek a folyamatok nem változnak meg, akkor egy-két év múlva már elég komoly gondok lesznek az intézmény fenntartásában. Remélhetőleg addig elkészülnek azok a beruházások, amelyek az energiahatékonyságot jelentősen javítják. Gondolok itt a kampusz felújítására, a hőszigetelésre, a fűtésrendszer energetikai korszerűsítésére.

Oktatási szempontból vannak változások?

Igen, ami nem feltétlenül az aktuális tanévre vonatkozik, de most kell rá felkészülnünk. A felsőoktatási felvételi rendszer átalakítás alatt van, ha úgy tetszik, liberalizálják. Ez azt jelenti, hogy intézményi hatáskörbe utalnak számos felvételivel kapcsolatos döntést. Nyilván minden felsőoktatási intézmény megcsinálja majd a saját kritériumrendszerét, ettől pedig élesedni fog a versenyhelyzet.

Egyetért ezzel az intézkedéssel?

Ez jogszabály, nem kell vele egyetérteni, hanem elfogadni. Ezen az úton könnyebben lehet majd felsőoktatásba kerülni. Valószínűleg a demográfiai lejtmenet miatt volt szükség a módosításra. Növelni kell a hallgatói létszámot, aztán majd kiderül, hogy milyen hatással lesz az oktatás minőségére. A jövő eldönti.

A Pannon Egyetem jó hallgatói arányokkal kezdte meg a tanévet?

A Modern Filológiai és Társadalomtudományi Kart tudnám most kiemelni, ahol látványosan nőtt a hallgatói létszám. Ez köszönhető az új szakoknak és annak, hogy ezeknek a különböző szakoknak (kommunikáció- és médiatudomány, mentálhigiénés szak) a szakembereire a térségben nagy szükség és kereslet van. Komoly erőfeszítéseket tettek a karon, hogy beindítsák az új képzéseket, de jól láthatóan a munka meghozta gyümölcsét. Ráadásul úgy sikerült elérni a növekedést, hogy közben az adott korosztály létszáma csökkenőben van.

A közelmúltban számos országos megnyilvánulása volt, hiszen Önt, mint vegyész-légkörkutatót különböző fórumokon kérdezték a fenntarthatóságról. Jól sejtem, hogy a megnyilatkozásai a Pannon Egyetemre is ráirányították a figyelmet?

Mindenképpen. A szélesebb nyilvánosság előtt lett ismertebb egyetemünk, bízom benne, hogy a következő jelentkezési időszaknál ez majd számokban is megmutatkozik. Továbbra is célunk, hogy a fenntarthatóságot fókuszba helyezzük, az ezen a téren zajló szakmai- és kutatómunkát szorosan az intézményhez kössük.

Úgy tudom, a klímaválságról még filmet is forgatott az MFTK, amelyben Ön is szerepel.

Igen, az éghajlatváltozás kérdésköre a nemzeti laboratóriumnak az egyik nagy vállalása, a film pedig a klímaszorongást állítja középpontba. A bemutatója novemberben lesz, méghozzá stílszerűen a Klímaváltozás, szorongás és szkepticizmus. Tények és tévhitek című konferencián. Az eseményre olyan nagynevű előadókat sikerült megnyernünk, mint Aczél Petra, Stumpf-Bíró Balázs, vagy Szalóczy Zsolt. Magát a konferenciát András Ferenc filozófus vezetésével a Társadalomtudományi Intézet szervezi, és rendkívül izgalmasnak ígérkezik.

Mikor lenne elégedett a félévvel?

Ha az intézmény, a város, sőt az egész világ nagyobb megrázkódtatások nélkül átvészelné ezt az időszakot. Első körben nem is kívánnék többet, minthogy ne álljon a feje tetejére a világ. Jó lenne, ha normalizálódna minden peremfeltétel, amiben működünk, mind társadalmilag, mind gazdaságilag. Lássuk meg végre az előrelépés lehetőségét.

Ön látja? Lát esélyt a változásra?

Ha az emberi tényező nem lenne benne, azt mondanám, látok. Így viszont sokkal pesszimistább vagyok. A többség nem hajlandó lemondani azokról a dolgokról, amik eddig természetesek voltak számára. Ha normálisan vezérelhetnénk az embereket ebben a kérdésben, és belátásra bírnánk őket, akkor a tudomány jobban érvényesülhetne, és minden sokkal jobb lenne. Most nagyon jelen van a megosztottság, akár társadalmon belül, de számos más töréspont felhozható, melynek mentén kirajzolódik a megosztottság. Globális összefogásra lenne szükség, miközben háború dúl a szomszédban. Komoly kihívás, de ha nem változtatunk, végzetesen ránk éghetnek ezek a nyomasztóan súlyos problémák.

Fotók: hirado.hu

A „Jöjjenek a valós cselekedetek” – interjú Gelencsér Andrással bejegyzés először Egyetemünk-én jelent meg.

Milyen időszak áll előttünk, milyen változásokra, kihívásokra számíthatunk?

Az egész ország, és egész Európa nehéz időszak elé néz a szomszédunkban zajló háború, az ebből adódó energiaválság és az „elszálló” devizaárfolyamok következtében. A korábbiakhoz képest többszörösére rúgó rezsiköltségek miatt több egyetem is abban gondolkodik, hogy részben távoktatásra áll át, bizonyos épületeit bezárja, 18 fokra csökkenti az épületekben a hőmérsékletet, vagy éppen korlátozza a melegvíz használatot. Örömmel mondhatom, hogy nálunk ilyen drasztikus intézkedésekre nem kell számítani, a Pannon Egyetem működése még ebben a nehéz helyzetben is stabil. Természetesen odafigyelünk arra, hogy a működésünk ésszerű és takarékos legyen, például a levelezős hallgatók hétvégi óráit kevesebb épületbe koncentráljuk, optimalizáljuk az órarendeket, annak érdekében, hogy hétvégente az épületek egy részében csak temperáló fűtést kelljen biztosítanunk, de azt mindig szem előtt tartjuk, hogy az intézkedések nem érinthetik negatívan a szakmai munka színvonalát.

Melyek azok az intézkedések, amelyek az EKF évére, 2023-ra részben vagy egészben megvalósulhatnak? Milyen felújításokra lehet számítani?

Örömmel mondhatom, hogy két nagy volumenű beruházást is sikerült elindítanunk az idei évben a Pannon Egyetem központi kampuszán, Veszprémben.
Az egyik a „Zöld kampusz” projekt, amelynek keretében megtörténik a teljes veszprémi alsó kampusz parkosítása, megújul több mint 16 000 m2 járda és útburkolat, valamint 15 000 m2 zöldterület. Az „I” épület mögötti részen felépül egy 200 férőhelyes egyetemi mélygarázs, amelynek a tetejére csaknem 2000 m2 területen különböző sportpályákat telepítünk, valamint elbontásra kerül az a kerítés, ami az eddigiekben elválasztotta a kampuszt az Erzsébet ligettől. Ilyen módon a kampusz megnyílik a belváros felé, és a szomszédban megvalósuló Szent Miklós-szeg beruházással közösen egy nagy, egybefüggő parkot alkot, ami nem csupán az egyetemisták, hanem a városi polgárok számára is szabadon látogatható lesz.
A másik fejlesztés egy komplex energetikai korszerűsítés, aminek keretében elkészül a kampuszon található valamennyi épületünk hőszigetelése, megtörténik az ablakok cseréje, a külső homlokzatok felújítása, valamint egy új, a jelenkor igényeit kiszolgáló új fűtési rendszer kialakítása. Azt gondolom, hogy ez a beruházás mind a hallgatók és oktatók komfortérzetére, mind az egyetemi rezsiszámlára jótékonyan fog hatni.
A két projekt „fizikai” és pénzügyi nagyságrendje abszolút rekord az egyetem történetében, hiszen az intézmény alapítása óta nem volt ilyen volumenű infrastruktúrafejlesztés. A teljes beruházási büdzsé együttesen csaknem 15 mrd Ft, melynek egy részét az EKF 2023 program, egy részét a Magyar Állam finanszírozza, de a Pannon Egyetem saját forrásai terhére is hozzátett egy jelentős összeget.

Várhatóan mikorra készülnek el a felújítások?

Ugyan mind a két fejlesztés megvalósítása már folyamatban van, de jellegükből és tartalmukból adódóan nem egyszerre fognak elkészülni. A „Zöld Kampusz” 2023 nyarára, míg az energetikai korszerűsítés a tervek szerint a 2024-es évben fejeződik be.
Itt jegyezném meg, hogy ugyan a projektek eredménye reményeink szerint valóban impozáns lesz, de nem szándékozunk ezen a ponton megállni. Már most előkészítés alatt vannak azok a tervek, amiknek a keretében középtávon megújulhat a veszprémi felső kampusza és az egyetem zalaegerszegi kampusza is, míg Nagykanizsán egy teljesen új épített környezetet szeretnénk létrehozni egy Science Park konstrukció keretében.

Hogyan készülnek még 2023-as évre?

Gőzerővel és sok programmal! Azt gondolom, hogy ez az év kiemelkedően fontos időszak lesz mind az egyetem, mind a város életében, hiszen 2023-ban Veszprém és a környező régió lesz Európa Kulturális Fővárosa. A Pannon Egyetem már évekkel ezelőtt, a pályázat benyújtása során is aktívan részt vett a közös munkában, és az a célunk, hogy a megvalósítás időszakában is jelentős szereplői legyünk az eseményeknek.
A teljesség igénye nélkül: jövőre megszervezzük az eddigi legnagyobb szabású Veszprémi Egyetemi Napokat, SolarBoat világkupa futam házigazdái és indulói leszünk Balatonalmádiban a Nereusban, több mint száz rendezvénynek adunk otthont a Pannon Köztérben és bár ez még „titok”, de pályázatot nyújtunk be annak érdekében, hogy a 2023-as EFOTT házigazda intézménye 2006 után ismét a Pannon Egyetem legyen!

Fotók: Link Panna

A 2023 kiemelkedő év – interjú Csillag Zsolt kancellárral bejegyzés először Egyetemünk-én jelent meg.