A kutatóintézet földterülete kicsinek mondható (kb. 1 ha), melynek nagy részét a szőlő (1. kép), olíva és gyógynövény fajtagyűjtemények tesznek ki. A szőlő fajtagyűjteményükben kb. 100 szőlőfajta található, melyek nagy része horvát autochton fajta. Az intézményt jelenleg három intézet alkotja: Növénytudományi Intézet (akkreditált borászati laboratóriummal), Alkalmazott Tudományok Intézete és az Erdészeti Intézet. Állami tulajdonú szervezet, a Horvát Köztársaság Tudományügyi, Oktatási és Sport Minisztériumának égisze alatt működik. Feladatuknak tekintik innovatív kutatási projektek végzését a biotechnológiai tudományok (mezőgazdaság és erdészet) területén, a tudás átadását a célfelhasználóknak, valamint az egyetemi képzésben való részvételt a közösség gazdasági és társadalmi haszna érdekében, figyelembe véve a környezet és a hagyományos értékek védelmét.  Céljuk, hogy vezető tudományos kutató-oktató intézménnyé váljanak és nélkülözhetetlen tárgyú feladataik legyenek a mediterrán mezőgazdaság és erdőgazdálkodás fejlesztésében, amely hozzájárul Horvátország teljes tudásalapú fejlődéséhez.

Az European Cooperative Programme for Plant Genetic Resources (ECPGR, www.ecpgr.cgiar.org) InWiGrape munkacsoport tavalyi gyűlését ebben az intézményben tartották. Ennek a munkacsoportnak a munkájában én is részt vettem. A rendezvény során sikerült betekintést nyernem a kutatóintézetben folyó ligeti szőlővel és szőlőnemesítéssel kapcsolatos szakmai tevékenységekbe. Szakmai felkészültségük miatt döntöttem úgy, hogy egy rövid tanulmányút segítene elmélyíteni ezen témakörökkel kapcsolatos ismereteimet.

Jelenleg a NAIK Szőlészeti és Borászati Kutatóintézet Badacsonyi Kutató Állomásának kutatója, és egyben a Pannon Egyetem Georgikon Karának PhD-hallgatója vagyok. PhD munkám során a Magyarországon fellelhető ligetiszőlő (Vitis sylvestris)-populációk felkutatásával, ex situ megőrzésével és molekuláris markerekkel történő vizsgálatával foglalkozom. A ligeti szőlő a kerti szőlő őse. Védett faj, a filoxéra pusztításának köszönhetően manapság már csak ártéri területeken fordul elő Európában. A hazánkban és más európai országokban fellelhető ligeti szőlők molekuláris markerekkel, ampelometriai mérésekkel történő vizsgálata hozzájárulhat a faj földrajzi-ökológiai fajtacsoportjainak tisztázásához. A felkutatott egyedek megőrzése, vizsgálata fontos, mivel a ligeti szőlő még hordozhat olyan adaptív tulajdonságokat, melyek rezisztenciaforrásként szolgálhatnak és a későbbi szőlőnemesítési programban felhasználhatóvá válhatnak.

Kiutazásom célja volt a Horvátországban fellelhető ligetiszőlő-populációk felkeresése (2., 3. kép), vizsgálata, valamint bioinformatikai ismeretek gyűjtése, melyek az eredmények feldolgozáshoz szükségesek. A tanulmányút alatt több helyszínen is sikerült Vitis sylvestris-eket találnunk, melyek minden lehetséges paraméterét felvételeztük, és a szüretet követően feldolgoztunk. Ezen ismeretek megszerzésével, valamint bioinformatikai módszerek elsajátításával számomra is új módszereket, eljárásokat sikerült megtanulnom.  A Campus Mundi ösztöndíjnak köszönhetően a közös munka eredményeként egy horvát–német–magyar ligeti szőlővel kapcsolatos tudományos cikk publikálása várható, továbbá ez a kapcsolat későbbi közös együttműködési projektek alapjául is szolgálhat.

Nagy Zóra Annamária

Fotók: Nagy Zóra Annamária

A Egy Split-i Agrártudományi Kutatóintézet bemutatása egy keszthelyi PhD hallgató szemével bejegyzés először Egyetemünk-én jelent meg.