Gondoltál már arra, hogy milyen lenne az élet egy lakatlan szigeten a barátaiddal? Szerintem sokan elmondhatjuk, hogy láttuk a 2004-ben megjelenő, nagy sikereket elérő és díjakat bezsebelő Lost – Eltűntek című sorozatot. A Hellapagosal játszva remekül átélhetjük egy lakatlan szigeten játszódó túlélődráma minden pillanatát: a mámort és a veszedelmes küzdelmeket is.

A játék célja a túlélés. Meg kell menekülj a szigetről, mielőtt elér a vihar. A kezdetek kezdetén könnyű játéknak tűnik, hiszen csak lebzselni kell és gyűjtögetni: vizet, élelmet és faanyagot, mindenféle hasznos és haszontalan tárgyat/kelléket a hajóroncsból ami a szigetünk mellett található az óceánban.  Ám telik-múlik az idő, fogynak a kártyák. Egyre közelebb a rettegett vihar. Vajon a menekülésre szánt tutajok elkészültek? Minden túlélő számára van hely? Minden perc számít, mert a láthatáron feltűnő sötét felhők a menekülés végső pillanatait jelzik, elfogyott az idő, azonnal hajóra kell szállni. De. Jön az a bizonyos de. Ha sajnos nincs elég hely. Mi legyen? Van, akitől meg kell válni, el kell engedni, magára kell hagyni… hagyni éhen halni vagy egyszerűen csak lelőni. Igen, ez durván hangzik, de ha a túlélés a tét, te mit tennél? Már nincsenek barátságok, és ki kell szavazni a másikat, hogy legyen helyed a tutajon, és ha elfogy az élelem a barátokból lesznek a legnagyobb ellenségek.

A játék végén azok győznek, akiknek időben sikerül elhagyniuk a szigetet. Feltéve, ha van, aki életben marad…

Fotó: pixabay.com

A Hellapagos – Hajótöröttek szigete bejegyzés először Egyetemünk-én jelent meg.

Megkezdődött a 2020-as tanév! Várnak ránk a változatosabbnál változatosabb és izgalmasabbnál izgalmasabb bulik, események, avatások és búcsúztatók. Beöltözős, kiöltözős partik. Ne is ragozzuk tovább, nézzük milyen szakesetek várnak még ránk a félévben!

2020.02.25 (kedd) –  MFTK Kari Est – Idén harmadszorra rendezik meg az estet, de nem csak bölcsészhallgatókat várnak. Az eddigi nagy érdeklődésre való tekintettel februárban már a „B” aulában várják az érdeklődőket a szervezők. Az új helyszín, új meglepetéseket is tartogat, tombolák, játékok és zenés-táncos mulatság szórakoztatja majd a vendégeket.

2020.03.02 (hétfő)– Gazdász szakest – Az idei év igazán varázslatos lesz a résztvevők számára. Rengeteg meglepetés és garantált jókedv várja a kíváncsi muglikat. Százfűléfőzet és számos egyéb érdekes, finom itallal kedveskedünk a látogatóknak. A bulit meglepetés fellépő kezdi el és Aaron Wise folytatja majd. Az italokról természetesen a veszprémi egyetemisták egyik kedvenc helye fog gondoskodni!

2020.03.05 (csütörtök) – VII. Pénzügy és Számvitel & Turizmus szakest –„ Jön a február , és ezzel együtt az új félév, aminek az elején mindenki egy kicsit félénk. Félévnyitó bulik után jöhet a szakestszezON, együtt bulizunk MFTK-n, Biomérnökön és a Gazdászon. De a legjobb majd csak ezután jön ám! A március ötödikei Püszü Tv Candy Bar! A helyszín a „B” aula lesz idén. lesz nyalóka, cukorka és mindenféle édes lé. Ezek után jön egy nem mindennapi élmény, hiszen a vacsi mellé az Ocho Macho zenél még. Melléjük társul Feng YA Ou és Bánki Beni, szóval a jegyed időben vátsd ki! Várunk téged sok-sok szeretettel, tombola után a bulit Dj Aaron Wise dobja fel! Gyere el és bulizz velünk idén, a VII. Püszü Tv-n.” Nagy Liza

Márciusi szakeste:

• Gazd-Prog Szakest
• Vegyész szakest
• Szilikát szakest

Április szakestek:

• Vegyészmérnök szakest
• Mérnökinformatikus és üzemmérnök-informatikus szakest

Mindegyik szakesten érdemes megjelenni, hiszen sosem tudhatod, miről maradsz le!

„Hiányozni nem érdemes és ráadásul felesleges,
Dobj be egy felest, aztán nevess.” S.F

A szakestek mellett rengeteg kulturális és intézményi program is várható az idei évben, melyeken a megjelenés ugyancsak ésszerű. Kövessétek facebookon az egyetemi oldalakat, így biztosan nem maradtok le semmiről!

Fotó: Domján Attila

A Beharangozó bejegyzés először Egyetemünk-én jelent meg.

Mivel újrafeldolgozásról van szó, ezért a megszokottnál több helyről érkezett komoly elvárás a filmmel szemben, és az eredmény végül is nagyban megosztotta a közönséget. Én nem olvastam a könyvet, nem láttam az eredeti 2002-es svéd filmet sem, így nem értek egyet azokkal, akiknek a 2007-es David S. Goyer rendezte változat nem tetszett. Számomra egy lebilincselő történet volt, és előrehajolva izgultam a szereplőkért, még a székből is majdnem kiestem.

Talán elrettentő lehet a film első negyed órája, aminek kicsit tinidráma szaga van, bár szerintem már ekkor is szembetalálkozunk számtalan elgondolkodtatásra késztető momentummal. De végső soron egy természetfölötti thrillerről van szó, elvégre Nick, a főszereplő srác egész korán életét veszti. A rossz hírű Annie és társai a suliból, miután tévesen azt hiszik, hogy Nick dobta fel a lányt egy ékszerrablási ügyben, véletlenül végeznek Nickkel, majd megijedve a testét eltüntetik. A jó tanuló, végzős gimnazista eltűnését a rendőrség azonnal vizsgálni kezdi. Másnap azonban Nick megjelenik az iskolában, beül órára, csakhogy nem látja és nem hallja senki sem. Nem halt meg, de nem is él, szellemként bolyong. És ha a testét időben megtalálják az őt kutatók, akkor még visszatérhet az élők közé.

Versenyfutás kezdődik az idővel, miközben a rendőrség egyre előbbre jut a nyomozásban. Hamar eljutnak Anniehez is, aki végső soron Nick egyetlen esélye a megmenekülésre.

Nick a film nagy részében szellemként kóborol, és monológokat zúdít az őket meg nem hallókra és a nézőkre egyaránt. Annie egy idő után azonban elkezdi meghallani, majd érteni is a főszereplő szellemünket, és mindketten elkezdenek megváltozni, karakterük jelleme fejlődik. A negatívnak feltüntetett lányról is kiderül, hogy nem is olyan romlott, és együtt érzünk vele. Erős érzelmek jelennek meg a vásznon, amiket vagy át tudunk élni, vagy kicsit megfekszi a néző gyomrát. A zene is végig fokozza a feszültséget. Nick tehetetlen, egyedül Annie halja meg őt, aki ilyen sorsra juttatta a fiút, csakhogy Anniet üldözi a rendőrség. Minden szempontból lehetetlennek tűnik a helyzetük.

A film vége mégis megoldást hoz, feloldja a feszültséget. Vagy mégsem? Még órákkal később is azon kattogott az agyam, hogy mit kellett volna máshogy csinálniuk, mi lett volna, ha…

Nem tökéletes filmről van szó, többet is ki lehetett volna hozni belőle. A történet is kicsit sziruposra sikeredett, legalábbis ezt mondják azok, akik a sötétebb svéd változatot jobban kedvelték. Ennek ellenére kellően izgalmas mű lett, minden apró hibájával együtt. Olyan karakterdráma részese lehettem, amilyet csak ritkán kapok. Igaz, én nagyon bele tudom magam élni filmekbe és könyvekbe egyaránt. Egy próbát mindenképpen megér a film. Én minden esetre azt hiszem, a svéd változattal is meg fogok ismerkedni.

Kiss Levente

Fotó: internet

A Láthatatlan (2007.) bejegyzés először Egyetemünk-én jelent meg.

A 16. alkalommal megrendezésre kerülő Táncfesztivál résztvevő művészei, és táncszerető közönsége 2014. május 13. és 17. között veheti birtokba Veszprém városát. Az előadások nem csupán a Pannon Várszínház társulatának játszóhelyén, a Hangvilla épületében, de városszerte megtalálhatók lesznek.

A már hagyományosnak tekinthető rendezvényen a magyar táncszínházi szakma élvonala képviselteti majd magát, és tárja fel előttünk hazánk táncművészetének kortárs vonulatait, élménydús keresztmetszetet adva. Tömény kiszerelésű, befogadható, és mai – jellemezte a rendezvényt Vándorfi László, mely izgalmas feladatot ró a Pannon Várszínházra, mint szervező egységre is, melynek igyekeznek a lehető legteljesebben megfelelni. „Az együttlét fesztiválja” – mondta Krámer György, és hozzátette, hogy a párbeszéd rendkívül fontos része a műfajnak. Itt nem csupán a szakma találkozik. Párbeszéd folyik alkotó és néző között, csakúgy, mint a színház, és a társművészetek között.

Az idei programot a tavaly elmaradt fesztivál anyagából kiindulva kezdték el összeállítani, ám a végeredmény egészen más lett. „Fortyog a szakma.” – jegyezte meg ennek kapcsán a fesztiváligazgató. A kortárs tánc folyamatosan, és dinamikusan változik, élő művészet, már csak ebből kifolyólag sem lehetett az előző évi tervet az akkori elképzelések szerint megvalósítani. Minden az emberről, az emberi lélekről szól, mindig a jelen korban létezőknek címezve. A kultúra mindenkié, és ahogy maga a színház is, közösségi élmény, melyben megismerhetjük magunk, és lehetőséget ad, hogy a jelen dömpingjében felhívjuk magunkra a figyelmet.

A résztvevők között sokan már törzsgárda-tagnak számítanak (mint például a Közép-Európai Táncszínház együttese, akik az első fesztivál óta mindig eljönnek), viszont vannak újak, frissen alakult csoportok, ígéretes fiatal művészek, akik színesítik, gazdagítják a palettát. Egy dolog biztos, a szakmai érték, valamint a tánc, a művészet szeretete mindegyikükben közös.

Fontos kiemelni, hogy zsűrizett fesztiválról van szó, neves zsűritagokkal. Idén a szakmai értékelés Szakály György (táncművész, balettigazgató), Kutszegi Csaba (koreográfus, tánckritikus), Hegyeshalmi László (a Kortárs Gyűjtemény igazgatója) és Ladányi Andrea (táncművész) vállán nyugszik majd.

A versenyprogramokon túl is számos érdekesség várja a látogatókat. A Willany Leó program példának okáért egy élőzenés, táncimprovizációs forgatag, ahol minden hang és mozdulat ott és akkor születik majd. Emellett könnyűzenei koncerteken, és Ladányi Andrea workshopján is részt vehetnek az érdeklődők.

Üzennek-e valamit az egyetemi ifjúságnak a szervezők? Természetesen. A fesztivál zenei anyaga közel áll a népszerű underground irányzatokhoz, mely már önmagában is elég csábító, ám mindez tánccal fűszerezve igazi csemege. Saját korunk zenéje, saját korunk világlátása ölt alakot, a művészek közelednek a befogadókhoz, „nyitják a negyedik falat”, vagyis kommunikálnak közönségükkel, hogy ne csak szemlélőinek, de résztvevőinek is érezzék maguk azok, akik kíváncsiak erre a másfajta nyelvre. Az impulzusok intenzívek, a ritmus pergő, így semmiképp sem kell a kortárs művészet hallatán menekülőre fogni.

A kortárs mi magunk vagyunk, így minden érdeklődőnek, szakmabelinek és laikusnak egyaránt bártan ajánlom a fesztivált, melynek kínálatában mindenki megtalálja a maga érdeklődésének megfelelő programot. A tánc univerzális nyelv, érzéki műfaj, amit mindenki ért, és amiben nincsen hazugság. A színház pedig lélektől lélekig kommunikáció. – mondta Krámer György. Ha pedig ez a kettő találkozik, művészet és felejthetetlen élmények születnek.

A programot itt találjátok.

Szalai Renáta
Fotó: internet

A A tánc univerzális nyelvén bejegyzés először Egyetemünk-én jelent meg.

Még mindig Münchenben töltöm napjaimat, ha úgy tetszik, az utolsó órák ezek, ugyanis szűk egy hónap múlva kis időre újra hazaköltözöm Magyarországra. Angol nyelvvizsgára készülés, és szakdolgozás közepette – már amennyire lehetséges ez – a kikapcsolódásnak is megvan a maga kis helye.

Minap moziban voltunk. Elég spontán – három órával a vetítés előtt – sebtiben döntöttük el, hogy mit nézünk meg. Annyira jól sikerült a választás, hogy most egy nem akármilyen filmet szeretnék a figyelmetekbe ajánlani! Az eredeti címe The Lovely Bones, Alice Sebold ugyanezen című, nagy sikert aratott bestsellere alapján készült a film, melyet az Oscar-díjas Peter Jackson rendezett.

A történet a ’70-es években játszódik, egy tizennégy éves lányról szól. Susie-t meggyilkolják 1973. december 6-án, és ezek után a saját mennyországából figyeli az eseményeket – családját és a gyilkosát. Egyfelől bosszúért kiállt, másrészt szeretné, ha családja sebei begyógyulnának, de ez a történet nem ilyen egyszerű…

Horrort és thrillert elvből nem nézek, ha véletlenül mégis, szem becsuk stb…, itt azonban ilyesmire nem volt szükség. Valahogy úgy sikerültek a keményebb jelenetek is, hogy nézhetőek voltak. De nem ezért szerettem. Indul, mint egy könnyed amerikai film, aztán jön a dráma, majd – ahogyan a rendező oldja a gyászt – olyan, mintha hirtelen egy vígjátékba csöppennék. A feszültég ismét a tetőfokára hág, együtt lélegzünk a jelenet főszereplőjével, az egész mozi együtt drukkol, hogy Susie húga elég gyors legyen, percekig nem lehet tudni mi lesz a vége…, és egy ötletes lezárás befejezésül.

Életem eddigi legdrágább mozija – 9.5 Euro – de a film kárpótolt ezért! Magyarországon március 11-től látható a mozikban Komfortos Mennyország címmel.

A Premier előtt bejegyzés először Egyetemünk-én jelent meg.