Tehát, igen, a duális képzés csupa jót ígér, egyetlen olyan tény van, mely egyesek szemében talán ronthat az összképen: a szüneteket bizony fel kell áldozni, és akkor is dolgozni kell. Azonban biztos vagyok benne, hogy nem egy hallgató fejében megfordult már a gondolat: tényleg igaz ez? Csak jó oldala van, vagy az egész beharangozó arra jó, hogy beetesse a tudatlan diákot, közben nem azt fogja kapni, amit ígértek neki?

Gyanítom, hogy sokan kíváncsiak erre, bevallom, én is az voltam, ezért is jártam utána a dolgoknak. Néhány kedves duális képzésben résztvevő hallgatótársam készséggel válaszolt kérdéseimre, és az ő válaszaik alapján lássuk, mi is az igazság. Nekik ezúton is köszönöm szépen a segítséget.

Akik azt várják, hogy közöljem, az egész képzési forma szemen szedett hazugság, nincs sok igazságalapja, azokat el kell keserítsem: nem így van. Persze kivételek lehetnek, de azok alapján, amiket nekem elmondtak, nagyon úgy tűnik, hogy van értelme.

A megkérdezettek a Gazdaságtudományi Kar és a Mérnöki Kar tanulói, és mind azt nyilatkozták, hogy szerintük ez a képzési forma nagyszerű lehetőség, szert lehet tenni olyan tapasztalatokra, melyeket egy „normál” hallgató csak egyetemi képzés során nem tudna elsajátítani. Eleinte a cégek valóban csak apróbb feladatokat bíznak a duálos tanulókra – mint például adminisztráció –, de minél több időt tölt ott a hallgató és minél jobban elmélyül tanulmányaiban, annál komolyabb munkákat végeztetnek vele: például egy gazdmenes hallgató többek között könyvelési feladatokat is ellát, elmondása szerint igencsak bedobták a mély vízbe, de legalább nem unalmas, amit csinál. Az elmondottak alapján a cégek is korrektek az alkalmazottakkal szemben, viszont tényleg keményen ragaszkodnak a szabályokhoz, és nem restek felbontani a szerződést, ha a hallgató megszeg valamilyen szabályt, például nem követi a mintatantervben előírtakat, ami egy feltétel.

A duális képzés volt, akit gátolt a jó tanulmányi eredmény elérésében, de olyanról is tudunk, aki emellett is szinte kitűnő átlagot tud felmutatni, így bátran kijelenthető, hogy aki szeretne, az munka mellett is jól tud tanulni.

Egy dolog volt, amit talán negatívumként lehetne felhozni, és amiben mindannyian egyetértettek: ha valaki ezt a képzési formát választja, annak ügyesen kell beosztania az idejét, ami sokszor kihívás lehet, és egy duálos hallgatónak nem jut sok szabadidő. Azonban akik ezt csinálják, a fáradtság és a leterheltség ellenére is szeretik, és nagyszerű lehetőségnek tartják. Amit még elmondtak, afféle jó tanácsként, az az, hogy mivel cégenként és szakonként is különbözik egyik duális képzés a másiktól, ezért nagyon meg kell fontolni, hogy hova szeretnénk jelentkezni.

Összefoglalva: aki gondolkozott azon, hogy duális képzésre szeretne jelentkezni, az mindenképp tegyen így, és ha rájön, hogy mégsem neki való, még mindig felbonthatja a szerződést, de legalább kipróbálta.

Fotó: pixabay.com

A Az igazság pillanata – duális képzésről a valóságban bejegyzés először Egyetemünk-én jelent meg.

Ezúttal a Pannon Egyetem legújabb zalai „honfoglalásáról” fogsz olvasni. Tudniillik a zalaegerszegi mechatronikai mérnöki szakon a februártól induló szemeszterben már nem a soproni székhelyű társegyetem, hanem a PE égisze alatt kezdik meg a hallgatók tanulmányaikat.

A háttérben nem dolgoztak különösebben heves lobbierők az intézmény részéről, „csupán” egy fenntartói elképzelés gyors megvalósulásáról van szó az érintett felek kölcsönös egyetértését követően.

A zalaegerszegi képzés, hasonlóan a veszprémi mechatronikai mérnöki képzéshez, a Mérnöki Karon zajlik, és a kar a képzés gondozását egy újonnan alakított, önállóan gazdálkodó szervezeti egység, a „Mechatronikai Képzési és Kutatási Intézetre” bízta. Az intézet személyi állománya lényegében nem változott, tehát a zalaegerszegi oktatók ebben az intézetben folytatják az évekkel ezelőtt elkezdett oktatási és kutatás-fejlesztési tevékenységüket. Továbbá a veszprémi oktatók is, ahogy Nagykanizsa esetében már gyakorlat, tartanak órákat Zalaegerszegen és fordítva, hiszen a csekély földrajzi távolság alig másfél óra alatt áthidalható.

A fogadó kar dékánja a zalaegerszegi mechatronikai mérnöki képzésről

Merültek-e fel problémák a képzés átvétele kapcsán?
Az együttműködés a zalaegerszegi kollégákkal példaértékű. Segítjük egymás munkáját, s azon dolgozunk, hogy a mechatronikai mérnök képzés minél magasabb színvonalú legyen a Pannon Egyetem Mérnöki Karán.

Hogyan segítik, segítik-e az ottani beiskolázást?
A Mérnöki Kar és a zalaegerszegi központ közös beiskolázási tevékenységet folytat, amelynek remélhetően az lesz az eredménye, hogy mindkét városban növekszik a mechatronika alapszakra felvett hallgatók száma. Külön kiemelném a duális képzéssel kapcsolatos intenzív beiskolázási programunkat.

Mit vár a kar a zalaegerszegi képzéstől?
Zalaegerszeggel megerősödve a kar országos mechatronikai képzési centrummá nőtte ki magát. A gyakorlati képzés területén nagyon sokat tanulhatunk a zalaegerszegi kollégáktól. A veszprémi mechatronikai mérnöki mester szakra Zalaegerszegről is várjuk a jelentkezőket. Oktatók cseréjével mindkét oktatás színvonala emelkedhet. A kutatás-fejlesztés területén is együttműködve a gépjármű-mechatronikai fejlesztések dunántúli központjává válhatunk.

Dr. Szalai István dékán, Mérnöki Kar

Láttál már egyetemet kamionnal beiskolázni? Mi egy ideje úgy is járunk. Zalaegerszeg városa mellett ugyanis az ipari partnerek is komoly összeget áldoznak a képzés sikerére, a hallgatói utánpótlásra és a minőségi tudással rendelkező frissdiplomások kinevelésére. Ennek köszönhetően – ahogy a világhálón terjedő videóban már talán magad is láttad – tekintélyt parancsoló méretű fehér kamion indult útjára az országban, vontatványán a Pannon Egyetem jól ismert arany-kék címerével, bendőjében pedig egész kis interaktív bemutatóteremmel, melyből mindent megtudhatunk a zalaegerszegi mechatronikai mérnöki képzésről.

A képzésnek otthont adó város vezetőjének véleménye a mechatronikai mérnöki képzésről

Miért fontos Zalaegerszeg számára a mechatronikai mérnöki képzés?
Zalaegerszegen a munkaerő-piaci igényekhez igazodva indult meg a mechatronikai mérnökképzés. Az eredeti cél nem változott, hiszen az elmúlt 13 évben a zalai megyeszékhelyen végzett mérnökök 100 százaléka gyakorlatilag a diplomaszerzést követően azonnal elhelyezkedett, és a legújabb visszajelzések szerint az érintett cégek háromszor annyi mérnököt tudnának foglalkoztatni, mint ahányan éppen befejezik tanulmányaikat. Az igény óriási, ráadásul 2016 év végéig várhatóan 2500 új munkahely jön létre a megyeszékhelyen.

Mit vár a város a Pannon Egyetemtől?
A helyi felsőoktatás és a magas színvonalú kutatás-fejlesztési tevékenység erősítését, ennek nyomán a gazdaság élénkítését várja Zalaegerszeg a képzés új „gazdájától”. Miután a keszthelyi és a nagykanizsai felsőoktatás is a veszprémi intézmény égisze alatt működik, konkrét együttműködések alakulhatnak ki a megyében, s ezek mindhárom képzőhely, város számára hasznosak lehetnek.

Milyen módon támogatja a város a mechatronikai mérnöki képzést?
A korábban bevezetett Befektetés a jövőbe elnevezésű ösztöndíjjal támogatottak körét már nem kötjük zalaegerszegi lakóhelyhez, és 15 ezer forintra emeltük az ösztöndíj mértékét. A műszaki képzésben három éve működő duális képzési forma szintén vonzó lehet: már az oktatás idején a partnercégnél dolgozó ifjú nagy valószínűséggel tanulmányai befejeztével azonnal állást talál. Céljainkkal összhangban van a Duális Szakképzési Központ is, melyet elsőként hozunk majd létre az országban.

Balaicz Zoltán, Zalaegerszeg Megyei Jogú Város polgármestere

A 80-as évek végétől a mostani oktatási épületek közelében laktam és a környéken jártam általános iskolába. Az akkor még laktanyaként működő területen azóta nem posztol ügyeletes katona, és nincs körülötte magas, szögesdróttal erősített kerítés sem. Az egykori kaszárnya helyén most többek között a Pannon Egyetem hallgatói élik az egyetemisták mindennapjait. Ez ugyanis már a képzési helyünk területe.
Jelenleg 146 hallgató tanul mechatronikai mérnöknek Zalaegerszegen. A képzés elmúlt másfél évtizede során kialakult a helyi oktatói bázis, így a mérnökképzés szakmai gárdáját jelentő mintegy 40 fő legnagyobb része zalai kötődésű. Jelentős részük ipari szakember, de az intézet külsős és saját állománnyal is dolgozik. Zalaegerszeg a mechatronikai mérnökképzésben elsőként vezette be a duális képzést. A környék 15 cégével van együttműködési megállapodásuk 2016-ra e téren, a korábbi évek duális évfolyamaiban több mint 20 vállalkozás vett és vesz részt. A képzéshez kapcsolódó egyéb együttműködésekben mintegy 40 vállalattal vannak kapcsolatban.

Az oktatást végző központ vezetője a képzésről.

Hogyan fogadták a Pannon Egyetemhez való csatolás/csatlakozás tényét?
A sajtóból alapvetően csak pozitív híreket hallottunk a Pannon Egyetemről, így azt gondolom, szinte mindenki várakozással tekint a csatlakozásra.

Hogyan értékeli a Pannon Egyetem fogadókészségét?
A Pannon Egyetem részéről a maximális fogadókészséget tapasztaltam. Őszinte és nyílt beszédet folytattak Zalaegerszeggel, sőt meghívtak arra az egyetemi szenátusi ülésre is, ahol a PE tárgyalta a zalaegerszegi képzés átvételének lehetőségét.

Hogyan és miben látja az együttműködés lehetőségét?
Ahogy szokták mondani, Magyarországon nincsenek távolságok, így azt gondolom nem fog különösebb gondot okozni, hogy az egyetem központja Veszprémben, mi pedig Zalaegerszegen vagyunk. Sőt, a földrajzi fekvés most a PE malmára hajthatja a vizet, hiszen olyan összefogás valósulhat meg Zala megyében, Nagykanizsa-Keszthely-Zalaegerszeg vonatkozásában, ami akár országosan is példaértékű lehet.

Mit jelent a csatlakozás a zalaegerszegi intézetnek?
A zalaegerszegi mechatronikai képzésnek mindenképpen előnyt jelent a csatlakozás. Egyrészt egységesen tudunk fellépni a leendő hallgatók előtt Zalaegerszegen és a térségében, másrészt előnyösen tudjuk kamatoztatni a Pannon Egyetem már meglévő ipari kapcsolatait a régióban.

Miben látja az intézet erősségét?
Zalaegerszeg fő erőssége mindig a kooperációban állt. Így bizton állíthatom, Győrtől Budapesten át Kecskemétig, Miskolcig mindenkivel jó a kapcsolatunk és folyamatosan keressük a lehetőségeket partnereinkkel.

Dr. Lukács Attila központvezető

Az nem újdonság, hogy a felsőoktatás folyamatosan változó környezete olykor szerencsétlen helyzeteket generál, a Pannon Egyetem életében azonban ez a „térhódítás” minden szereplő számára nagy reményekkel kecsegtető jövőt kínál. A PE újabb pontot színezhet kékre a Dunántúl térképén, és vele együtt nyer új értelmet a rigmus is: Zeg, Zeg, Zeg… ezt jól jegyezd meg!

A Zeg, Zeg, Zeg, Zalaegerszeg! bejegyzés először Egyetemünk-én jelent meg.