Szerkesztőségünk két tagja csatlakozott a veszprémi csapatba. A csapat „vezetője”, Dr. Guzsvinecz Tibor egyetemi docens ötlete volt, aki fél-kanizsai származása létére 2014 óta látogatja ezt a programot a veszprémi Pannon Egyetem számos hallgatójával. A törzstagok általában mindig vele tartanak, viszont többször is volt változás mind létszám, mind személyek terén. Különleges ismertetőjele a veszprémieknek, hogy pár éve már laborköpenyben járják végig a várost, aminek hátára humoros és személyhez illő képeket, szövegeket festenek fel.

A veszprémi csapat szokásához hűen csütörtök este érkeztünk meg a kanizsai kollégiumba, ahol a felsőbb emeleteken kaptunk vendégszobai szállást. Azt az estét a régi és új kanizsai egyetemistákkal, illetve a szervezőkkel való találkozásra szenteltük.

A péntek reggelt – kissé fáradtan – egy 7 órai pálinkás keltetéssel kezdtük, ami kellőképpen meghozta a hangulatot a nap további részéhez. Délelőtt zsíros kenyérrel várták a csapatokat a szervezők, illetve egy kötetlen beszélgetéssel: érdeklődtek a veszprémi egyetem hagyományai iránt, van-e ehhez hasonló program a többi egyetemi kampuszon. 10 órakor megkaptuk az instrukciókat és a checkpointok listáját, illetve nyitva tartását (néhány pont egy kocsmában volt, némely a hivatalos nyitás előtt várt minket, ezzel elkerülve, hogy a korai vendégek zavarják a csapatok feladatának elvégzését). A feladatok közé tartozott az egyetem területén a kolbásztöltés, amit egyik csapattagunk különleges ötlete tett egyedivé: a hagyományos fűszerek mellett porcukrot is raktunk a kolbászba! Ez a lépés egyszerre meglepte, és lenyűgözte a zsűriket, ami miatt el is nyertük a Kolbász Király díjat.

A péntek estét a gála nyitotta meg, amit a kanizsai Pannon Egyetem Hallgatói Önkormányzat elnöke, Mike Barnabás nyitott meg. Beszédében megköszönte szervezőtársainak a kitartó segítséget, a csapatoknak pedig a részvételt. Az eredményhirdetés után a Pántlika Táncegyüttes néptáncelőadása tetézte a hangulatot. Az est további része fáradásig tartó buli volt, a pörgősebbnél pörgősebb ütemeket Koller Balázs lemezlovas szolgáltatta nekünk.

A legkanizsaibb egyetemi programnak nevezett Kocamurit melegen ajánljuk a veszprémi, illetve bármelyik másik kampuszról származó hallgatótársainknak. Egy befogadó társaság vár mindenkit egy olyan helyen, ahol az intelligencia és a szórakozás együtt jár. 

Nagyon hálásak vagyunk a szervezőknek, illetve a Repülő(ka)rajt csapatnak, hogy meghívtak minket erre az eseményre! Reméljük, legközelebb még több csapat fog versengeni a veszprémi Pannon Egyetemről! 

Cikk és fotók: Stróbl Ödön 

A Mentsétek ki Dezsőt! bejegyzés először Egyetemünk-én jelent meg.

A központ munkájában a kutatások nemzetközi szintű támogatása mellett fontos szerepet kap az oktatás fejlesztése, a tehetséggondozás és az innováció ösztönzése is. Létrejötte azt jelzi, hogy a Pannon Egyetem tudatosan építkezik, és az átlátható, adatvezérelt működést tartja szem előtt. Ennek a működésnek jártunk most utána.

Stratégiai Tervezési és Elemzési Központ – adatok a döntések mögött

A Kiválósági Központ egyik fő pillére a Stratégiai Tervezési és Elemzési Központ, röviden STEK. Feladata, hogy modern adattudományi módszerekkel segítse az intézményi és kari szintű döntések megalapozottságát. 

A STEK öt csoportra tagolódik:

• Stratégiai csoport: Támogatja az akadémiai vezetést, részt vesz az intézményi és szakstratégiák kialakításában, erősíti a kommunikációt a rektori vezetés és a kari szintű döntéshozók között.
• Nemzetközi csoport: Koordinálja a nemzetköziesítési stratégia végrehajtását a Nemzetközi Bizottság támogatásával. Nemzetközi marketing- és kommunikációs tevékenységet végez, valamint ösztöndíjprogramok projektalapú kezelésében vesz részt.
• Oktatási csoport: Támogatja az egyetem oktatási tevékenységét, döntéseket készít elő. Az oktatási igazgatóval és az oktatási dékánhelyettesekkel szoros együttműködésben működteti az Oktatási Bizottságot.
• Elemzési csoport: Adatokat gyűjt és értékel a hallgatói elégedettségről, a tanulmányi előrehaladásról és a tudományos teljesítményről. Ezek az információk segítik a fejlesztéseket és a lemorzsolódás csökkentését.
• Minőségfejlesztési csoport: Az egyetem integrált irányítási rendszerét működteti nemzetközi szabványok és európai felsőoktatási sztenderdek alapján.

A STEK tehát nem csupán adminisztratív háttér, hanem egy támogató központ, amely a jövőorientált egyetemi működés biztosítéka.

Tudományos Kiválósági Hálózat – erősebb kutatói közösség

A Kiválósági Központ másik meghatározó része a Tudományos Kiválósági Hálózat (TKH). Feladata, hogy támogassa a Pannon Egyetem kutatóműhelyeit, azok pályázati aktivitását. A hálózat nagy figyelmet fordít a professzionális kommunikációra, hogy ezzel is elősegítse a kutatási eredmények láthatóságát. 

A TKH munkája három fő pillérre épül:

Tudományszervezés és tudománykommunikáció: workshopok, előadássorozatok és az ELŐTÉR podcast segítségével hozza közelebb a kutatási eredményeket a tudományos közösséghez, diskurzust teremt.

Tudományos kiválóság támogatása: részt vesz az egyetem tudományos és kutatásetikai bizottságainak munkájában. Ezáltal a műhelyek tapasztalatai közvetlenül megjelenhetnek a döntéshozatalban.

Tehetséggondozás: a Tehetség Tanácson keresztül biztosít mentorálást, szakmai fejlődési lehetőségeket a fiatal kutatóknak.

A hálózat egyszerre erősíti a belső együttműködést és az egyetem külső tudományos megjelenését.

Tematikus kiválósági egységek – széles kutatási spektrum

A Központ alatt működő tematikus egységek meghatározott szakterületeken látják el szakmai és fejlesztési feladataikat. 

Balaton Kutatóközpont: a balatoni régióhoz kapcsolódó tudományos és társadalmi hasznosítású tevékenységek koordinációját látja el.

Éghajlatváltozás Multidiszciplináris Nemzeti Laboratórium: a klímaváltozás környezeti, társadalmi és gazdasági hatásait vizsgálja, különös tekintettel a hazai régió sajátosságaira.

Fenntarthatósági Kompetencia Központ: az egyetem fenntarthatósági célú harmadik missziós tevékenységeinek integrált szakmai támogatója.

Hulladékgazdálkodási Kompetencia Központ: a hulladékgazdálkodás teljes életciklusát lefedő kutatás-fejlesztési tevékenységet folytat, egyedülálló infrastrukturális háttérrel.

Megújuló Energia Nemzeti Laboratórium: Hidrogéntechnológiai, szén-dioxid-hasznosítási valamint energiamenedzsment kutatásokkal támogatja a megújuló energiák ipari alkalmazását.

Társadalmi Innovációs Nemzeti Laboratórium (TINLAB): a hazai társadalmi innovációs törekvések támogatásán keresztül hozzájárul az ország innovációs képességének fejlesztéséhez.

Víztudományi és Vízbiztonsági Nemzeti Laboratórium: a vízkészletek komplex vizsgálatát végzi a klímaváltozás és a fenntartható vízgazdálkodás kihívásainak figyelembevételével.

Ezek az egységek együtt adják az egyetem tudományos sokszínűségének és társadalmi felelősségvállalásának alapját.

Híd az egyetemen belül

A Kiválósági Központ nem önálló szigetként működik, hanem az egyetem egészének szerves részeként. Összeköti a kutatókat, az oktatókat, a hallgatókat és a döntéshozókat. Feladata, hogy biztosítsa: a tudományos eredmények és a stratégiai döntések egymást erősítve szolgálják a Pannon Egyetem fejlődését.

A cél világos: a Pannon Egyetem nem csupán követi a globális változásokat, hanem aktívan alakítja is azokat. A Balaton régió egyeteme olyan intézménnyé kíván válni, amely tudományos kiválóságával és stratégiai gondolkodásával a jövő formálásának része.

Györffy Anikó

Illusztráció: Kiválósági Központ

A Új fejezet a Pannon Egyetem életében – bemutatkozik a Kiválósági Központ bejegyzés először Egyetemünk-én jelent meg.

Burkus Máté (Nereus Kollégium)

A Nereusban (Balatonalmádi) mint egyetlen szenior, felelős vagyok az egész kollégiumért. A feladatok már a beköltöztetésnél kezdődnek: bentlakási szerződés, lakcímbejelentők kitöltetése, általános információk átadása, kulturális hozzájárulás befizettetése. Az évközben felmerülő dolgokat is megoldunk: ki- és átköltözések; rendezvények (pl.: ismerkedős buli, sörpong bajnokság,) szervezése, kapcsolattartás a kollégiumi irodával és a szálloda vezetésével. KIB-jelölteket keresünk és választást tartunk; rendszeres szobaellenőrzéseket is, illetve az összes kollégiumot érintő rendezvényeken (pl. lecsófőző-, forraltborfőző verseny) részt veszünk. Már tavaly is aktív szerepet töltöttem be a kollégiumi életben, KIB tagként a Magister Kollégiumban. Mindig is szerettem a közösségi élet része lenni, új embereket megismerni, másoknak segíteni, rendezvények szervezésében részt venni. Ez a Nereusban sincs másképp, csak a feladatok, illetve a felelősség változott, de egyáltalán nem bántam meg, és örülök, hogy elvállaltam ezt a feladatot.

Tiber Bálint (Jedlik Ányos Szakkollégium)

Második éve ér a megtiszteltetés, hogy betölthetem a szakkollégiumi szeniori pozíciót. Fő feladatom a szakkollégiumi lét alapjait meghatározó szakmai tevékenység nyomon követése, a jó kapcsolat kialakítása kollégistákkal, számukra segítségnyújtás szakmai és személyes gondjaik megoldására. További feladatom szakmai programok, konferenciák, tanulmányi utak szervezése és lebonyolítása. Az idei tanévben a XX. alkalommal kerül megrendezésre a Jedlik Ányos Szakmai napok, ahová várunk minden kedves érdeklődőt és jelentkezőt egyaránt. Munkámat Vincze Bálint szeniortársam, a Kollégiumi Iroda és a Szakkollégiumi Intéző Bizottság tagjai nagyban segítik. Mivel a szeniorság nem „nyolcórás” munkakör, megtanultam, nem szabad semmit sem hallogatni. Miért csinálom szívesen? Az itt lakókért. Bár felelősségteljes munkakör, megéri a befektetett energiát, mivel a szakkollégisták is vállalták, hogy az egyetemi tanulmányok mellett szakmai munkát végezzenek. Beleteszik szívüket, lelküket és rengeteg idejüket. A legkevesebb, hogyha ők tényleg szeretnének szakmailag fejlődni, minden tőlem telhetőt megteszek annak érdekében, hogy ez biztosítva legyen számukra.

Milinszki Ibolya (Magister Kollégium)

Több éve már, hogy szeniorként tevékenykedek a Magister Kollégiumban. A szeniori munkát ahhoz tudnám hasonlítani, mint egy HR-es tevékenysége a munkáltató és a dolgozók között: itt is jó kapcsolatot kell ápolni a Kollégiumi Irodával, a recepciósokkal és a kollégiumi hallgatókkal, és közvetíteni az információkat. Az esetleges problémák esetén is intézkedünk azonnal. A Magisterben nyolcan vagyunk szeniorok, ebből két külföldiekért felelős; ha szükséges, a munkájukba mi is besegítünk. A kollégium sokszínű rendezvényeiben aktívan részt veszek, idén én szervezem a Hárombetűs partit, amely két magis és egy külsős kolicsapat jelmezes vetélkedőjét jelenti. Valamint a nagy (tan)év végi buli is az én szervezésem alatt valósul meg, melyre minden magiszteres hallgatót szeretettel várunk.

Cser Patrik (Központi Kollégium)

A Pannon Egyetem Központi Kollégiumának Öntevékeny csoportokért felelős szeniora vagyok, ezt a pozíciót 2022 szeptembere óta töltöm be. A rendezvények alatt gondoskodom a hang- és fénytechnika kezeléséről, és én szoktam betölteni a dj szerepét is. Öntevékeny csoportjaink a KK -1. szintjén működnek, melyeknek én vagyok a vezetője. Jelenleg hat csoport működik: Aquakör, Kerámiakör, Konditerem, Audiókör, Fotókör és Videókör. Ezek fakultatív csoportok, teljesen szabad a be- és kilépés. Az Audiókörhöz kettő terem is rendelkezésünkre áll, egy hangosító és egy stúdió szoba. Mindkettő teljes mértékben hangszigetelt. Az Aquakörben az épületen belüli akváriumokat tartjuk karban, illetve telepítünk bele halakat. Ezek az akváriumok a társalgókban helyezkednek el, de különleges kérésre a hallgató igényelhet saját akváriumot is. A Fotókörben képeket készítünk és hívunk elő a külön erre szolgáló teremben; a Videókörben pedig a hallgatók elsajátíthatják a videókészítés és interjúvolás formáit, valamint az ezekből elkészült videóanyagok megszerkesztését és összevágását.

Kovács Petra, Marton Angéla

Fotók: interjúalanyok

A Megkérdeztük – Kollégiumi szeniorok bejegyzés először Egyetemünk-én jelent meg.

Másképp fogalmazva: „Vajon akkor járnak jobban, ha kishalak maradnak a Szalon nagy tavában, vagy akkor, ha nagyhalakká válnak egy maguk választotta tavacskában?” Mint tudjuk, az utóbbi utat választották. A történet rávilágít arra, hogy nem mindig azzal járunk jól, ha a legtekintélyesebb intézményeket választjuk. Caroline Sacks ezzel a kérdéssel szembesült, amikor érettségi után egyetemet kellett választania. Végül a Marylandi Egyetemmel szemben a Brown Egyetemet választotta, ami az Egyesült Államok legjobb tíz-húsz egyeteme között helyezkedik el és tagja az elit egyetemeket tömörítő Borostyánligának. Szeretett volna tudós lenni és az intuitíven helyesnek tűnő döntést hozta.

Az egyetemen azt látta, hogy képtelen olyan gyorsan felfogni és elsajátítani a szerves kémiát, mint a csoporttársai. „Ha rangsorolnánk a világ összes szerveskémia-hallgatóját, Caroline a diákok 98%-ánál jobb lenne. Ám a problémát az jelentette, hogy Caroline nem a világ összes többi szerveskémia-hallgatójához hasonlította magát, hanem a saját évfolyamtársaihoz a Brownon. Kishal volt az ország egyik legmélyebb tavában – és az, hogy a többi ragyogó képességű, kíméletlenül versengő halhoz kellett mérnie magát, porrá zúzta az önbizalmát. Butának érezte magát, holott egyáltalán nem volt az.” Nem csoda, hogy lemorzsolódott…

„Az összes olyan amerikai egyetemistának, aki természettudományos, műszaki és matematikai képzésen (amelyek összefoglaló néven STEM-ként is ismeretesek a science, technology, engineering, mathematics szavak rövidítéséből) kezdi meg tanulmányait, több mint a fele lemorzsolódik az első vagy a második év után. Noha egy természettudományos diploma nagyjából a legértékesebb kincs, amivel egy mai fiatal rendelkezhet modern gazdaságunkban, a reménybeli STEM-főszakosok tömegesen váltanak át a bölcsészettudományokra, ahol nem olyan megterhelőek a tanulmányi követelmények, és a kurzusokon nem folyik olyan kiélezett verseny. Ez a fő oka annak, hogy az Egyesült Államokban olyan súlyos hiány mutatkozik amerikai egyetemeken képesítést szerzett természettudósokból és mérnökökből.” – írja Gladwell.

A jelenség neve „relatív deprimáció”, amit Samuel Stouffer szociológus írt le még a II. világháború alatt [2]. Azzal a feladattal bízták meg, hogy tanulmányozza az amerikai katonák hozzáállását és hangulatát. Legnagyobb megdöbbenésére azt találta, hogy az alacsony presztízsű katonai rendőrségnél elégedettebbek a katonák (és jobb a véleményük a szervezetükről), mint a magas presztízsű légi alakulatoknál. Azóta sokféle környezetre, szervezetre, közösségre alkalmazva leírták, „hogy a benyomásainkat nem globálisan, a lehető legszélesebb összefüggésrendszerbe helyezkedve alakítjuk ki, hanem nagyon is lokálisan – az ugyanabban a csónakban evező társainkkal összehasonlítva magunkat.”

Az egyetemek esetében ez megfelel a „nagy hal a kis tóban” nevű elméletnek, amit Herbert Marsh pszichológus dolgozott ki [3]. Gladwell idéz egy kutatást [4], ami a Hartwick College (ez egy kicsi New York állambeli intézmény gyenge természettudományos képzéssel) és a Harvard számait hasonlította össze. Ha megnézzük a SAT (Scholastic Assessment Test) teszten elért matematika eredményeket (800 pont a maximum), akkor következő táblázat alapján azt látjuk, hogy a Harvard-beli legrosszabb diákok (alsó harmad: „Harvard Sereghajtói”) is jobbak voltak matekból, mint a Hartwick-beli legjobbak (felső harmad: „Hartwick Bajnokai”).

Ebből a felületes szemlélő azt a következtetést vonná le, hogy a Harvard-beli diákok, mivelhogy annyival okosabbak, sokkal nagyobb arányban végzik el ez egyetemet. Ezzel szemben mi történt? A következő táblázat adatai alapján az látszik, hogy a „Harvardon az évfolyam alsó harmadába tartozó hallgatók épp olyan arányban morzsolódnak le matekból és természettudományos tárgyakból, mint a New York állam északi részén tanuló társaik.”

Gladwell nem köntörfalaz: „míg a Hartwick Bajnokainak túlnyomó része eléri célját, és képesített mérnökként vagy biológusként végez, addig a Harvard Sereghajtói – akik a jóval tekintélyesebb iskolába iratkoztak – olyannyira elcsüggednek egyetemük magas követelményszintje láttán, hogy igen sokan közülük végleg lemondanak a természettudományos pályáról, és átmennek más szakra. A Harvard Sereghajtói kishalak egy hatalmas és félelmetes tóban. A Hartwick Bajnokai ellenben nagyhalak egy felettébb barátságos kis tavacskában.”

Caroline Sacks tehát egy olyan kockázatot vállalt, amikor a Brownra ment, amit számszerűsíteni is lehet. „A kutatások szerint, amelyeket Mitchell Chang végzett a Kaliforniai Egyetemről [5], annak valószínűsége, hogy valaki sikeresen megszerzi diplomáját a STEM-szakokon, az egyetem átlagos SAT-pontszámának minden tízpontos csökkenése esetén 2 százalékponttal nő – ha minden más tényező azonos. Minél okosabbak az évfolyamtársaink, annál butábbnak érezzük magunkat; márpedig minél butábbnak érezzük magunkat, annál nagyobb a valószínűsége, hogy kibukunk egy természettudományi szakról. Mivel a Marylandi Egyetem és a Brown hallgatóinak átlagos SAT-pontszámai között nagyjából 150 pontnyi szakadék tátong, Caroline-nak igencsak tetemes „büntetést” kellett fizetnie azért, hogy egy szimplán jó iskola helyett egy elitintézményt választott: 30%-kal csökkentek az esélyei, hogy sikeresen megszerzi természettudományos fokozatát. Harminc teljes százalékkal!”

És ez még nem minden. Azt gondolnánk, hogy ha már elvégzik az egyetemet, a Harvard diákjai sikeresebbek lesznek, mert hát, mint láttuk, nagy átlagban okosabbak. Hát nem. John Conley és Ali Sina Önder közgazdasági PhD-programok végzőseit vizsgálta annak alapján, hogy hány szakcikket publikáltak az elit folyóiratokban [6]. „Vajon milyen eredményre jutottak a kutatók? Arra, hogy a legeslegjobb intézmények szimplán jó képességű hallgatói helyett majdnem mindig a középszerű iskolák legjobb PhD-hallgatói a befutók.” Érdemesebb tehát a gyengébb iskolában sikeres lenni, mint az elitiskolában középszerű. Ezek a diákok figyelmet, támogatást és önbizalmat szereznek ezekben az iskolákban. Egészen más attitűddel lépnek ki a munkaerőpiacra. Ezt nyilván a cégek is tudják.

Hogyan alkalmazható mindez a mai magyar helyzetre? Mindenki előtt nyilvánvaló, hogy tetemes különbség van a fővárosi és a vidéki egyetemek között mind a népszerűség, mind a felvett hallgatók színvonala tekintetében. Természetesen aki bírja a strapát, kellőképpen ambíciózus, okos és törekvő, jobban járhat egy fővárosi egyetemmel. Mi a helyzet azonban, ha egy gyengébb középiskolából jött a hallgató? Ha a szülei nem csúcsértelmiségiek? Ha nem zavarták már csecsemő korában tanulmányi versenyekre? Nyilván mindenkiben ott szunnyad a tehetség, az ambíció. Sokak esetében azonban ezeket elő kell hozni. Ápolgatni, tutujgatni kell, míg szárba nem szökken.

Hadd hozzam fel a saját almamáteremet, mint példát, mert hát minden szentnek maga felé hajlik a keze! A Pannon Egyetem Mérnöki Kara a hallgatói kiválóságon alapuló rangsor alapján (HVG) nem áll túl fényesen, 2015-ben például 71., 2016-ban 86., míg 2017-ben 19. volt [7]. A kimenetet az Oktatási Hivatal méri. Az ő adataikból az látszik, hogy a legkeresettebb műszaki diplomák között van a Pannon Egyetemen (PE) kibocsátott oklevél. A lenti ábra a 2018-as gyorsjelentésből [8] származik és azt mutatja, hogy a PE a jobb felső sarokban helyezkedik el, azaz a műszaki területen az egyetem hallgatói nagy arányban helyezkednek el és ráadásul jó fizetésekkel.

Ez az adat összevetve a hallgatói kiválóságban mutatott gyatra helyezésünkkel azt jelenti, hogy nagy a Kar hozzáadott értéke. Kicsi családias hangulatú intézmény vagyunk, igyekszünk megbecsülni a hallgatóinkat, mert nem nagyon van más választásunk. Lehet, hogy a szóbanforgó hallgatók időnként máshogy érzik, de a fenti ábrából az látszik, hogy azok, akik végül felveszik a tempót és átveszik a diplomájukat, jól járnak.

Ez a Kar tudományos teljesítményén is látszik. A HVG oktatói rangsoraiban, amikben az oktatók tudományos összteljesítményét normalizálják az oktatók számával, a műszaki felsőoktatás területén rendszeresen az élbolyban végzünk (általában elsők vagyunk) [7]. Nincsenek óriási kutatócsoportok, mint a nagy nyugati egyetemeken, de van sok kicsi kutatócsoportunk, ahol nemzetközi szintű kutatómunka folyik. Az ezekben a mikroközösségekben szocializálódott PhD hallgatóink megállják a helyüket Nyugaton.

[1] Malcolm Gladwell: Dávid és Góliát. HVG Könyvek, Budapest, 2020. ISBN: 9789633049143
[2] Samual A. Stouffer, Edward A. Suchman, Leland C. DeVinney, Shirley A. Star, and Robin M. Williams, Jr. Studies in Social Psychology in World War II: The American Soldier. Vol. 1, Adjustment During Army Life. Princeton: Princeton University Press, 1949.
[3] Herbert W. Marsh, John W. Parker: Determinants of student self-concept: Is it better to be a relatively large fish in a small pond even if you don’t learn to swim as well? Journal of Personality and Social Psychology. 47(1):213–231, 1984.
[4] Rogers Elliott, A. Christopher Strenta, Russell Adair, Michael Matier and Jannah Scott: The Role of Ethnicity in Choosing and Leaving Science in Highly Selective Institutions. Research in Higher Education (Springer). 37(6):681–709.
[5] Mitchell Chang, Oscar Cerna, June Han, Victor Saenz: The Contradictory Roles of Institutional Status in Retaining Underrepresented Minorities in Biomedical and Behavioral Science Majors. The Review of Higher Education 31(4):433–464, 2008.
[6] John P. Conley, Ali Sina Önder: An Empirical Guide to Hiring Assistant Professors in Economics. Vanderbilt University Department of Economics Working Papers Series, May 28, 2013.
[7] https://eduline.hu/rangsor
[8] https://www.felvi.hu/pub_bin/dload/felsooktatasimuhely/DPR/DPR_Gyorsjelentes_2018.pdf

Boda Dezső
Természettudományi Központ, Mérnöki Kar, Pannon Egyetem, Veszprém

Fotó: internet

A Nagy halak a kis tavakban és a hozzáadott érték: a kicsi, de színvonalas egyetemek előnyei bejegyzés először Egyetemünk-én jelent meg.

Szobi Évával, a Pannon Egyetem mentálhigiéniás szakemberével és Makai Réka klinikai szakpszichológussal beszélgettem a tanácsadásról és annak online megvalósulásáról az egyetemen. Őket és az egyetemen dolgozó további szakembergárdát, akik ezt a tanácsadást nyújtják, az Ép Lélek Egyesület fogja össze és biztosítja az egyetemnek.

Mit jelent a lelki tanácsadás?

Az egyetemen tanuló, úgynevezett krízishelyzetben¹ (tanulási nehézségben, párkapcsolati problémában) lévő hallgatóknak való segítségnyújtást jelenti konzultációk formájában, ahol megnyílhatnak, beszélhetnek a lelki gondjaikról egy szakember segítségével.

Milyen témákban lehet segítséget kérni?

Bármilyen témában jöhetnek hozzánk a hallgatók vagy a doktoranduszok. A párkapcsolati akadályoktól kezdve a tanulási nehézségeken keresztül a családban felmerülő gondokig bármivel kapcsolatban igyekszünk segítséget nyújtani, sőt az iskolától független magánéleti bajokkal is fordulhatnak hozzánk.

A vírus okozta helyzetben átalakultak a nehézségek okai, vagy ugyanazokkal az akadályokkal keresik meg Önöket, mint a vírus előtt?

Észrevehető, hogy a vírus alatt háttérbe szorultak a párkapcsolati bajok és megnőttek a járulékos gondok, mint például az elmagányosodás, az útkeresés, -ki vagyok? mit csinálok most? hová tartok? – vagy a „még mindig az egyetemen vagyok” érzése. Nagyon sokan hazaköltöztek a kollégiumokból. Nekik önálló életük volt Veszprémben, de a szülői házba való visszatéréssel újra belekerültek a gyerekszerepbe és megint szembesülnek az önállóságuk elvesztésével és a hallgatótársaik hiányával. Kérdéseket szül még az otthoni magánszféra hiánya és az ebből származó problémák összeegyeztetése a szülőkkel.

Hogyan zajlik a lelki tanácsadás az egyetemen?

Aki szeretne részt venni egy tanácsadáson, ami egyébként teljesen ingyenes, regisztrálnia kell a sas_bizottsag@almos.uni-pannon.hu e-mail címen. Ezt követően felvesszük a kapcsolatot a hallgatóval, aki felkerül a listára és megbeszélünk egy időpontot. Általában offline módon az E épületben van egy szobánk, ahol meg tudjuk teremteni a bizalmas légkört. A tanórák 50 percesek, általában heti egyszer zajlanak, de ez további egyeztetés kérdése. A hallgató helyzetétől függően 4 tanácskozás az alap, ahol a személyes gond okát keressük, súlyosabb esetben maximum 8-10 alkalommal beszélgetünk. Azt tudni kell, hogy ezek nem kezelések, mi csak kísérjük a hallgatókat és rávezetjük a baj fókuszára, amit ő talál meg magában. Segítségként ott vagyunk, vezetjük őket. Ha látjuk, hogy nagyobb a gond, akkor az eset súlyosságától függően tovább irányítjuk a klienst a megfelelő helyre, esetleg pszichiátert javasolunk.

Jelenleg online formában zajlanak a tanácsadások. Hogyan kell elképzelni a konzultáció menetét ebben az esetben?

Novemberig lehetett személyesen tanácskozni, most már csak online. A jelentkezés menete ugyanaz, a tanuló beregisztrál az e-mail címen, mi felkeressük, egyeztetünk vele időpontot és Skypeon, vagy azon a felületen, ami a hallgatónak egyszerűbb, beszélgetünk online. Fontos, hogy a kamera be legyen kapcsolva, hiszen csak így láthatjuk a diákot a beszélgetés során.

Az online formának is megvannak az előnyei és a hátrányai. El tudná mondani, hogy mik ezek pontosan?

Az előnye, hogy látjuk, hogy így is tud működni. A vírus alatt sok minden átalakul, így mi is online folytattuk a tanácsadást. Úgy gondolom ez nem áll messze ettől a korosztálytól, hiszen a számítógép fontos része az életüknek, elfogadott a világban, sőt rugalmasabb is az online forma. A nehézségek ellenére így is kialakítható a bizalmi légkör. Ezért is nagyon fontos a bekapcsolt kamera, hiszen a pszichológiai munka fontos része, hogy a gesztusokból, a mimikából, rezdülésekből lássuk a valódi személyiséget. Természetesen jobban preferált a személyes kapcsolat, hiszen a metakommunikáció nehezebben jön át a monitoron keresztül és a bizalmat is kicsit nehezebb kialakítani. Azonban szerencsére ez sok esetben sikerül.

¹ A krízis külső és belső események hatására kialakult kritikus állapot, amelyben a lelki egyensúly felborul.

Fotók: Szobi Éva, pixabay.com

A Online lelki tanácsadás az egyetemen bejegyzés először Egyetemünk-én jelent meg.

Ha jól tudom, akkor két cikluson át volt az egyetem rektora, 1998-tól 2007-ig. Az, hogy az egyetem ma olyan, amilyen, azt nagyban Önnek köszönhetjük, legyen szó az 5 karról, az egyetemi könyvtár megépítéséről vagy épp a regatta meghonosításáról.

Viszonylag hosszú ideig kormányozhattam az intézményt, úgy, hogy előtte 7 évig dékán voltam, hisz annak idején Liszi János rektor úr a Mérnöki Kar megszervezését és vezetését rám bízta. Akkor úgy állt az egyetem, hogy szakok számát illetően megerősödtünk és olyan álmokat szőttünk, amelyek elvezetnek minket ahhoz, hogy tartósan egyetem lehessünk. Ugyanis folyamatosan újra rajzolták Magyarország felsőoktatási térképét, erre gondoltunk egy bátrat és vizionáltunk egy 5 karú egyetemet. Ennek első lépéseként integrálódtunk a mostani Georgikon Karral, ez akkor a keszthelyi barátainknak egy előrelépési és egy menekülési stratégia volt egyben. A Veszprémi Egyetem szempontjából pedig ez azért volt stratégiai kérdés, mert a legtágabban értelmezett egyetemi definíció szerint az az egyetem, ahol a tudományokat egyetemlegesen oktatják. Ez konkrétan annyit jelent, hogy mind az élettelen tudományokat (műszaki- és természettudományokat), mind a társadalomtudományokat fel tudtuk sorakoztatni, de nem volt élettudományokat oktató karunk és a Georgikon Kar integrálásával ez megvalósult. Definíció és minőség szerint is egy egyértelmű, határozott lépés volt.

A fejlődés eredményeként a Mérnöki Karunk egy, jó értelemben vett, gyűjtőkarrá vált, hiszen ott voltak a gazdaságtudományok, a műszaki informatikai tudományok, természettudományok és a mérnöki tudományok is. Gondoljuk újra és tegyük rendbe! Cél- folyamat- szervezett logikát követve, szervezetileg is rendbe tettük a dolgokat. A Mérnöki Karból kivált először két önálló intézet és miután már meg tudták teremteni, az akkor érvényben lévő kari definíció szerinti feltételeket / oktatói létszám, hallgatói létszám, doktori iskola működése/, az akkreditációt viszonylag gyorsan megkaptuk.

Akkoriban a hallgatói létszámnövekedés és tudományterületi gazdagodás magával hozta azt, hogy sorban hoztuk létre a doktori iskoláinkat is. Volt időszak, amikor 10 doktori iskolánk volt. Szerencsésen alakult az egyetem szempontjából, hogy a mostani nyugati kampuszunkon található kutatóintézetek a MÁFKI, NEVKI felszámolás alá kerültek. Már Liszi János rektorsága alatt megfogalmazódott, hogy a kutatóintézetek épületeire szükségünk lesz, de nekünk az sem volt mindegy, esetleg milyen és mivel foglakozó vállalkozás veti meg a lábát.  Egy jó stratégiának köszönhetően, az elővásárlási jogunk folyamatos fenntartásával sikerült megszereznünk ezeket az épületeket, így biztosítva az oktatás/kutatás fizikai feltételeit. Emléket állítva az épületek korábbi használóinak, ezért nevezzük ezeket M és N épületnek.

Erős elkötelezettségünk volt, hogy az egyetem méreteinek megfelelően egy európai színvonalú könyvtár létrehozása. Volt egy híddaruval ellátott csarnokképület is, ebből lett a mai Audi max előadótermünk. A történelmi tisztesség pedig úgy kívánta, hogy alapító kurátorunkról, első rektorunkról Polinszky Károlyról neveztük el a termet.

A Nyelvvizsgaközpont létrehozása, nem eredeti veszprémi ötlet volt, de láttuk, hogy a nagy egyetemek, hogyan építik a holdudvarukat. Nyilvánvalóan, ha mi elementárisan érdekeltek vagyunk abban, hogy jó nyelvtudással kerüljenek ki a mi hallgatóink és versenyképesek legyenek a piacon, akkor ezzel a komponenssel is törődnünk kell. Világosan hirdettük kezdetektől fogva, hogy olyan időszak jön, mivel a magyar nyelv szórásfelülete kicsi, ha nem beszélsz világnyelvet, nem kerülsz fel a munkaerőpiacra.

Amikor megalapítottuk a műszaki menedzser szakot, és ezt a Pannon Egyetem alapította 1993-ban (ez egy másolásra érdemes szak lett a magyar felsőoktatásban), ez volt az első, nem tanárképző szak, ahol 2 nyelvvizsgához kötöttük a diploma megszerzését.

Felmerült a kérdés, hogy hol helyezzük el a hallgatóinkat, így azért, hogy egy telekért ne kelljen fizetni, a felső kampuszon belül rendelkezésünkre állt a hely és ott épült meg a Hotel Magister. Aztán felújításra került a Központi Kollégium, de a városban több bérleményünk volt, ÉDÁSZ (ma E.ON) munkásszállása, a Hotel Veszprémben is 1,5 szint kollégium volt. A 10-11.000-es hallgatói létszám pedig felpezsdítette a városban az albérleti piacot is.

Olyan sebességgel fejlődött az egyetem ebben az időszakban, hogy növekedési többlete volt a rivális intézményekkel szemben. Ez eredményezhette azt is, hogy két ciklusban a Pannon Egyetem adta a Magyar Rektori Konferencia elnökét is. Ami egy elismerése annak, hogy itt egy lendületes, tudatos építő munka folyt. Én ebben folyamatban voltam egy egyszerű ministráns.

Az egyetemünk alapításának 50. évfordulóját felhasználtuk az egyetemi jelvények, a rektori lánc megújítására, az egyetemi jogar létrehozására, az első 50 év rektorai arcképeinek megfestésére. Rendbe állítottuk a talárt a diplomaátadó ünnepségeken. Az elsők között voltunk az országban, akik változtattunk a megszokásokon és nem diplomaosztó ünnepségnek, hanem diplomaátadó ünnepségnek neveztük az ünnepi eseményt elfogadva Földes Csaba érvelését. A Pannon Egyetemen a diplomát nem osztogatják, hanem megfelelő szintű teljesítmény elismeréseként átadják. A felfogásunk és értékítéletünk szerint a talár is az együvé tartozás szimbóluma lett a későbbi években.

A regatta ötlete onnan jött, hogy mind a két kampuszunknak volt vízparti telke. Tapasztaltam, hogy milyen jelentős értékhordozó az Oxford-Cambridge regatta. Néhány alkalommal megnéztem, hogy kik ülnek a hajóikban és többszörös világbajnokokat láttam.  Nyilván ez elég ok volt arra, hogy elgondolkodjak. Olyan hajókkal, mint Oxfordban a Balatonon nem lehet versenyezni ezért profikhoz fordultam és megterveztettem azt a hajóformátumot, ami nekünk alkalmas lett. Az ötlet, ismerjük el nyíltan egy Oxford-Cambridge Regatta koppintás, más hajókkal, más feltételek mellett! Így alakult ki a 10 evezős + kormányos hajó.  A kiteljesedés időszakában 4 futamból állt a verseny férfi és női kategóriában is szenior és junior futamot szerveztünk. A Balaton Regatta az egyetem és a környék jelentős rendezvényévé vált. Volt olyan Balaton Regatta, amikor a parton 5 olimpiabajnoki aranyérem és 9 világbajnoki aranyérem tulajdonosai voltak jelen. A verseny a Magyar Evezős Szövetség éves naptárában is szerepelt. Bárdos Jenő egykori dékántársam, megkomponálta és elkészítette a Regatta himnuszának zenekari változatát is.

Amikor úgy döntöttek, hogy átnevezik az egyetemet, hogyan esett a választás a Pannon Egyetemre?

Ez egy hosszú érlelési folyamat és élénk vita eredménye volt.  Ezt olyan szintű döntésnek tekintettük, mint Liszi János rektorsága idején az egyetemi címer kiválasztását. Egyetemtörténeti jelentősége miatt törekedtünk nagymértékű egyetértést elérni.

 Miért volt egyáltalán szükség a névváltoztatásra. Azt érzékeltem, hogy Veszprém megyejogú város nevét viselő egyetemnek a buzdító ereje a többi kampuszon visszafogott. Ekkor már működött a Nagykanizsai Kampusz is. Egyébként pedig stratégia célunk egy multi kampuszos, több tudományterületre kiterjedő, regionális befolyással bíró, tudományegyetem kialakítása volt. Kerestük azt az integráló nevet, amit sokkal jobban elfogadnak, az önálló kampusszal rendelkező települések és a jövőbeli kampuszok (hisz akkor még nem volt Kőszeg, sem Zalaegerszeg). Felmerült a kérdés, hogy mi legyen ez? Két ok miatt maradt a Pannon, az egyik, hogy a nyugati világ számára is könnyen kiejthető, nem akartuk, hogy önmagában a név valamilyen félreértelmezhető gondolatot ébresszen. Másrészt pedig én személy szerint is sokat olvastam Pannonia történelméről. Nagyon erős volt már a középkorban is az Európai befolyása. Marcus Aurelius például Pannóniából irányította a rómaiak, germánok elleni hadjáratát, és még sorolhatnám. Másrészt úgy ítéltük meg, hogy a Pannon egy veretesnek minősített kategória és már a középkorban, a legrégebbi egyetemek alapításának időszakában is ismert volt Pannónia Európában. Végül igen jelentős támogatottsággal választottuk ezt a nevet. 

Mi az első dolog, ami eszébe jut az egyetemről?

Amikor idekerültem, akkor én az ország egyik legjobb vegyipari technikumából, Nagykanizsáról jöttem ide. 1966-ban szárnyalt a vegyipar és én akkor úgy gondoltam irány a Veszprémi Vegyipari Egyetem. Úgy gondoltam akkor, hogy a lehetőségeimhez mértem ez a legjobb döntésem.

Most, hogy gondolok, 70 év múltával és 16 év felsővezetői poszton töltött idő után? Azt mondom, hogy sokat fejlődtünk, jó irányba. Azért évtizedek múltán lehet megmondani, hogy jó irányba kormányoztuk-e az egyetemet vagy sem. Liszi János rektorsága idején, aki a rendszerváltás idején volt rektor 1989-’95-ig, ma már világosan látszik és én használom a sorsfordító rektor minősítést az ő tevékenységére, hogy nagyon jó irányba mozdította akkor az egyetemet. Összességében talán nem használtunk ki minden lehetőséget, de remélem, hogy ez a fejlődési lendület még sokáig tartani fog.

Mit érez annak kapcsán, hogy immár az egyetem 70 éves fennállását ünnepeljük?

Én már öregebb vagyok, mint a Pannon Egyetem. Egy jó családban a bátyus mindig féltő szemmel figyeli az öcsköst. Bennem ez kialakult, hogy mindig féltő szemmel néztem, hogy az utódok, hogy csinálják, beszélgettem is velük, ha igényelték. Igyekeztem felhívni olyan szempontokra is a figyelmet, amit ők esetleg nem észleltek.

Milyen érzések? A törődés! Voltam itt 5 évig egyetemista, 16 évig voltam a színpadon, ez már operatív élmények szempontjából is 20 év. A 70 évből 53 évnyi megélt élményem van, viszonylag jól ismerem, hogy mi történt az egyetemen. Híve vagyok a hagyományok ápolásának, sokat tanultam a Georgikon Karunktól is e tekintetben. Tanulmányoztam a mértékadó egyetemek történetét is. Az 50 éves jubileumunk ünneplése alkalmával, ezért tartottam fontosnak az első 50 évünk történetének megírását. Kihasználva azt az esélyt, hogy még éltek az alapítóatyák közül is sokan.

Aki ennyi évet eltölt egy munkahelyen az a törődéstől nem szabadul, de nem is akarok, hiszen van közöm hozzá, jóban, rosszban itt voltam. Csak remélni tudom, hogy a történelem igazolja majd, hogy jót is csináltam. Aki reménykedik, az figyeli az intézmény sorsát. Nekem ez az egy munkahelyem volt, én egy egyszerű, mélyről jött „srác” vagyok.

Fotó: Vas Enikő, archív

A Mérnök ember, menedzser szemlélettel- interjú Dr. Gaál Zoltánnal, egyetemünk volt rektorával bejegyzés először Egyetemünk-én jelent meg.

Az egyetem mindig is igazán sokszínű felhozatallal rendelkezett a programok terén. Ezt a palettát most az idősebbeket célzó havonta megrendezett előadás sorozattal bővíthették. Dolgos Attilával szövetkezet elnökével beszélgettem arról, honnan indult és hol tart most ez az újdonság.
,, A mi főprofilunk, hogy valamilyen formában rugalmas munkát biztosítunk, a nyugdíjasoknak partnereinknél. Velük nap, mint nap beszélgetünk, látjuk, mire van szükségük, mi iránt érdeklődnek. Illetve másik városokban is találtunk példát erre. Például Sopronban, Kaposváron. Egy minőségi, díjmentes rendezvényre abszolút van érdeklődés.”

Igény lenne rá, próbálkozások vannak, mint kiderült, de ezek viszonylag kis embertömeget érnek el.
,,Körbenéztünk a városban és láttuk, hogy vannak erre kezdeményezések, de mind-mind ilyen lokális dolog. Nem volt egy ilyen grandiózusabb összefogás ebben. Innen jött az ötlet, hogy megkeressük a Pannon Egyetemet, hogy mit szólnának egy ilyen együttműködéshez. Az egyetem is gondolkodott már abban, hogy ezt a korosztályt megszólítsa, mert eddig semmilyen kapcsolatban nem voltak velük. Igazból túl sok egyeztetés nem kellett hozzá.”

Gyakorlatilag mindkét fél megtalálta, amit keresett. Ráadásul az egyetemünk nem csak a helyet, de a szellemi felhozatalt is tudja biztosítani. Hiszen rengeteg területről tud felmutatni munkájában kiemelkedő, elismert szakembereket. Nem is kellett sokat várni az alapötlettől a megvalósulásig.
,,Áprilisban kezdtünk el erről beszélgetni és már a nyári egyetemmel kezdtünk is. Júniusban volt az első rendezvényünk.”

És, hogy mekkora erre az igény, azt jól mutatják a számok.
,,Eleinte száz fővel terveztünk. Ezt már az első alkalommal ki kellett bővíteni, ugyanis az egyetem E épületének kamara termében 120 résztvevő jelent meg. Ez nagyon sikeres volt. Következőt már az aulában bonyolítottuk le. A nyár további rendezvényein 120-140 fő között volt a látogatottság. Az előzetes regisztráció és az eddigiek alapján, azt vártuk, hogy 3-4 alkalom múlva elérjük a kétszáz főt.”

A program két részből áll. Ez első,,felvonásban” valamilyen témáról hallgathatnak, meg ismertetőt az érdeklődök, majd egy kulturális rész következik. Első előadó egyetemünk rektora dr. Gelencsér András volt, aki a globális éghajlatváltozással kapcsolatok tényekről és tévhitekről beszélt.

Az eddigi előadások több területet jártak körbe, a látogatók visszajelzései alapján terveznek programokat későbbiek során. A most elindult szabadegyetem, ha minden jól megy, hosszútávon adna teret a hétköznapi ismeretek kiszélesítésnek. S nem zárkóznak el a fiatalabb generációtól sem. A szövetkezet vezetője nem tartja elképzelhetetlennek azt, sem hogy a későbbiek során akár egy-egy egyetemi hallgató számoljon be saját kutatásairól.

A Egyetem, nem csak fiataloknak bejegyzés először Egyetemünk-én jelent meg.

Tehát, igen, a duális képzés csupa jót ígér, egyetlen olyan tény van, mely egyesek szemében talán ronthat az összképen: a szüneteket bizony fel kell áldozni, és akkor is dolgozni kell. Azonban biztos vagyok benne, hogy nem egy hallgató fejében megfordult már a gondolat: tényleg igaz ez? Csak jó oldala van, vagy az egész beharangozó arra jó, hogy beetesse a tudatlan diákot, közben nem azt fogja kapni, amit ígértek neki?

Gyanítom, hogy sokan kíváncsiak erre, bevallom, én is az voltam, ezért is jártam utána a dolgoknak. Néhány kedves duális képzésben résztvevő hallgatótársam készséggel válaszolt kérdéseimre, és az ő válaszaik alapján lássuk, mi is az igazság. Nekik ezúton is köszönöm szépen a segítséget.

Akik azt várják, hogy közöljem, az egész képzési forma szemen szedett hazugság, nincs sok igazságalapja, azokat el kell keserítsem: nem így van. Persze kivételek lehetnek, de azok alapján, amiket nekem elmondtak, nagyon úgy tűnik, hogy van értelme.

A megkérdezettek a Gazdaságtudományi Kar és a Mérnöki Kar tanulói, és mind azt nyilatkozták, hogy szerintük ez a képzési forma nagyszerű lehetőség, szert lehet tenni olyan tapasztalatokra, melyeket egy „normál” hallgató csak egyetemi képzés során nem tudna elsajátítani. Eleinte a cégek valóban csak apróbb feladatokat bíznak a duálos tanulókra – mint például adminisztráció –, de minél több időt tölt ott a hallgató és minél jobban elmélyül tanulmányaiban, annál komolyabb munkákat végeztetnek vele: például egy gazdmenes hallgató többek között könyvelési feladatokat is ellát, elmondása szerint igencsak bedobták a mély vízbe, de legalább nem unalmas, amit csinál. Az elmondottak alapján a cégek is korrektek az alkalmazottakkal szemben, viszont tényleg keményen ragaszkodnak a szabályokhoz, és nem restek felbontani a szerződést, ha a hallgató megszeg valamilyen szabályt, például nem követi a mintatantervben előírtakat, ami egy feltétel.

A duális képzés volt, akit gátolt a jó tanulmányi eredmény elérésében, de olyanról is tudunk, aki emellett is szinte kitűnő átlagot tud felmutatni, így bátran kijelenthető, hogy aki szeretne, az munka mellett is jól tud tanulni.

Egy dolog volt, amit talán negatívumként lehetne felhozni, és amiben mindannyian egyetértettek: ha valaki ezt a képzési formát választja, annak ügyesen kell beosztania az idejét, ami sokszor kihívás lehet, és egy duálos hallgatónak nem jut sok szabadidő. Azonban akik ezt csinálják, a fáradtság és a leterheltség ellenére is szeretik, és nagyszerű lehetőségnek tartják. Amit még elmondtak, afféle jó tanácsként, az az, hogy mivel cégenként és szakonként is különbözik egyik duális képzés a másiktól, ezért nagyon meg kell fontolni, hogy hova szeretnénk jelentkezni.

Összefoglalva: aki gondolkozott azon, hogy duális képzésre szeretne jelentkezni, az mindenképp tegyen így, és ha rájön, hogy mégsem neki való, még mindig felbonthatja a szerződést, de legalább kipróbálta.

Fotó: pixabay.com

A Az igazság pillanata – duális képzésről a valóságban bejegyzés először Egyetemünk-én jelent meg.

Intercultural Heritage and the Complexity of Sustainability – A Future-Oriented Central European Approach

Management of Social Transformation (UNESCO MOST) Winter School in Kőszeg

11^th – 14^th February 2019

Institute of Advanced Studies Kőszeg, Hungary and The University of Pannonia

CALL FOR APPLICATIONS

Intercultural Heritage and the Complexity of Sustainability: A Future-Oriented Central European Approach

MOST Schools are capacity-building activities focused on strengthening competencies for evidence-informed decision-making. They help develop the capacity of researchers and decision-makers to translate knowledge into action. Their primary goal is to support long-term sustainable development in contexts where capacity gaps constrain translating research into action. The central issue this Winter School addresses is the relationship and interaction, between environmental change and social processes, smaller and larger scale social transformations. The MOST Winter School approaches sustainability studies as both a distinctive form of knowledge and a specific approach to mobilizing and applying knowledge. In both respects, the social and human sciences make decisive contributions to an improved understanding of complex systems that are driven inter alia by human beliefs, practices and institutions.

The main aim of the Winter School is to introduce the results of a large-scale research project on the preservation of cultural heritage implemented by the Institute of Advanced Study Kőszeg (IASK) in Hungary. The Creative City – Sustainable Region project, acronym: KRAFT, explores the possibility of exploiting the intercultural heritage of historic towns for better longer term economic, political, and social conditions. Most of the case studies are from Western Hungary, Macedonia and Slovakia. New perspectives and new methodologies aimed at measuring creativity and sustainability potential will be introduced in differing geographic, ethnic, social and economic conditions. This includes the application of the KRAFT-INDEX and the Talking Houses Initiative. The latter is an innovative approach to sustainable cultural heritage by retelling local histories. Presentations and workshops will also analyze West European and US experiences in the field. Special attention will be paid to the Kőszeg-Manhattan Project, a unique form of cooperation between students and professors from the City University of New York and their Kőszeg counterparts.

Most of the reading materials will come from iASK publications and from the works of other UNESCO Chairs in the region.

Expenses of this MOST School are to be covered by a modest fee, contributions from the Hungarian National Commission for UNESCO, and the cooperating UNESCO Chairs.

Specific lecture topics:

• Culture and Sustainability: International Politics and Scholarship
• Global Political Aspects of Sustainability: Intercultural Encounters as an Asset and a Liability
• Global Environmental Aspects of Sustainability, Epidemics and Water
• Intraregional Migration in Central Europe: A Neglected Field of Research
• Central European Aspects of Sustainability, the Impact of Migration
• Local Aspects of Sustainability

Lectures are followed by intensive seminars moderated by experienced professors and practitioners. Participants will receive outlines of the lectures in advance and will be requested to react to specific issues of their own expertise. The results of this co-creation process will be integrated into policy proposals for public administrators and recommendations for further research projects.

Participants: Target groups include practitioners and advanced students and researchers.

Fee: 100 Euros. The fee includes school materials, lunches and dinners during the program. Travel and accommodation should be covered by participants or their sending institutions.  Organizers will assist with visa applications, where necessary.

Application: Please send your CV and completed application form (included) to peter.balogh@iask.hu. no later than 31 January 2019 (for students needing a visa: 15 December 2018).

Click HERE for more information.

A Winter School in Kőszeg bejegyzés először Egyetemünk-én jelent meg.

A borágazat számos szinten van jelen Európa gazdasági-társadalmi életében: a borászatok meghatározzák az érintett területeken élők életstílusát, a társadalmi-gazdasági és a természeti környezetet. A 2017 és 2019 között, az Erasmus+ program finanszírozásában megvalósuló The Wine Lab projekt legfőbb célja, hogy az érintettek aktív részvételével elősegíti a gyakorlat és a kutatás – a borászatok és az egyetemek – közötti együttműködést, hálózatosodást, ezáltal is támogatva a résztvevők közötti tudásmegosztást, a kihívások és az azokra adott válaszok megismerését, illetve a borágazat innovációját. A projekt ciprusi, görög, magyar, olasz és osztrák partnerek együttműködésében zajlik; Magyarországról a Pannon Egyetem és a Koczor Pince tagja a konzorciumnak.

A kétnapos szakmai találkozó során a résztvevők az eddig megvalósult tevékenységekről számoltak be, köztük a projekt keretében megvalósult nemzetközi kutatás eredményeiről, illetve az egyetemek és a borászatok együttműködésében zajlott rendezvényekről. A jövőbeni aktivitások között szerepel továbbá online tananyag kidolgozása a borászatok és a turisztikai szakemberek számára. 2019-ben pedig olasz hallgatók és borturizmusban érintett szakemberek látogatnak egyhetes tanulmányút keretében Veszprémbe és környékére. A találkozón résztvevő partnerek a megbeszélés mellett megkóstolhatták a helyi termelők finomságait, és felkeresték a nemesvámosi Pepo Papa tökmagolaj-üzemet is.

További információ: www.thewinelab.eu

Szerző: Gazdaságtudományi Kar

A Borászatok és egyetemek közötti együttműködés – projekttalálkozó Veszprémben bejegyzés először Egyetemünk-én jelent meg.