Milyen szakra jártál a Pannonon? Okozott nehézséget, hogy összeegyeztesd a sportot és a tanulást?

FOKSZ-os voltam turizmus vendéglátás szakon. Nem, már elég régóta jelen van az életemben a sport. Középiskola alatt is igazolt sportolóként játszottam, úgyhogy hamar megtanultam beosztani az időmet, így szerencsére az egyetem alatt ez nem okozott problémát. Sőt, rugalmasabbak is voltak a tanárok minden szempontból, ha verseny volt, az soha nem jelentett problémát, vagy én nem érzékeltem.

Ahogy már egy korábbi interjúdban is meséltél róla, Csóron kezdted a tekézést, most pedig már a Fradi felnőtt csapatában játszol. Milyen állomásai voltak az eddigi pályádnak?

Ahogy említetted, Csóron kezdtem, most már újra itt lakom és a mai napig a csóri pályán edzek. Volt egy időszak, amikor feljártunk edzeni, de ez az egyetem alatt megszűnt, egyszerűbb volt itthonról elintézni.  2012 szeptemberében lettem igazolt játékos, akkor még fehérváron a Köfém SC női csapatában játszottam, ők viszont sajnos egy év után meg is szűntek, így ez a csapat felbomlott. Akkori egyik csapattársam ajánlotta, hogy kérdezzem, keressem meg a Fradit, mert keresnek ifistákat. Az edzőmmel és szüleimmel megbeszéltük és 2013 július-augusztusa óta a Ferencváros játékosa vagyok. Az első pár évben főleg ifistaként játszottam, 23 éves korig lehet nálunk az ifiben játszani az itthoni bajnokságban, viszont én 16-17 éves koromtól már fix felnőtt csapattag voltam. Ennek az volt az oka, hogy nem voltunk olyan sokan, illetve az eredményeim is egyre jobbak voltak, kiküzdöttem magamnak, hogy bent lehessek a csapatban. 2 éve pedig kiöregedtem az ifiből, így most már csak felnőttben játszom.

Az FTC-nél csapatban és egyéniben is játszol. Melyiket szereted jobban?

Elég összetett sport a teke ilyen szempontból, mivel alapvetően csapatsport. Csapatbajnokság van itthon főleg. Akadnak egyéni versenyek is, de sajnos elég ritkán, azok általában nemzetköziek szoktak lenni. Én mindkettő pozícióban kényelmesen érzem magam, mindegyiknek megvan az előnye és a hátránya is. Csapatban nyilván számítanak rád a társaid, ott az ő elvárásaiknak is meg kell felelni, ami ezt az egészet nehézzé teszi, az egyéniben meg saját magadnak kell megfelelned, ami meg aztán lehet még nehezebb is, mint másoknak megfelelni. Legalábbis én sokszor azt érzem, hogy magammal sokkal keményebb vagyok, mint mondjuk a csapattársaim amilyen kemények velem. Mindegyiket szeretem, mindegyiknek megvan a maga varázsa, mindegyikre máshogy készülök egy kicsit. Nagyon szeretek csapatban játszani, úgy gondolom, hogy jó csapatjátékos is vagyok, de meg tudom állni a helyemet egyéniben is. 

Az előző egyetemi interjúdban említetted, hogy talán pszichésen jobban is kell készülni a versenyekre ebben a sportban, mint fizikailag. Van valamilyen bevált trükköd, vagy bármi, amit szoktál alkalmazni, hogy fejben felkészülj?

Az évek során volt szerencsém csapattársaktól és szakemberektől meghallgatni jótanácsokat, mindenkitől „csipegetek” egy kicsit. Beszélgetünk, feljönnek témák, hogy ki hogyan készül, milyen praktikák vannak. Ezekből alakult ki egy fajta rutinom. A verseny előtti két-három hétben szeretek kicsit magammal beszélgetni, magamba fordulok, jó értelemben. Nagyon sokat gondolkodok, hogy mi hogy lesz. Elképzelem. Elképzelem azt, hogy ott vagyok a pályán, hogy játszok, hogy esetleg milyen eredményt érek el. Kicsit manifesztációszerű dolog, de eddig mindig bejött. Szerintem ez a jó, ha az ember mantrázza magában, hogy mi fog történni és elhiszi. Illetve nyilván vannak megérzéseim is, azokra szoktam hallgatni. Tehát kifejezett sémám nincs a pszichológiai felkészülésre, csak annyi, hogy sokat gondolkodok és sokszor elképzelem, hogy mi hogy fog alakulni.

Illetve sokat beszélgetek a felkészülési időszakban olyanokkal, akiknek a véleményére adok. Van két- három olyan ember az életemben, akikhez tudok fordulni, ha bármiféle problémám van. Nagyon sokat segít, ha kibeszélhetem magamból a negatív dolgokat, így el tudom őket engedni. A pozitív gondolataimról viszont verseny előtt nem szeretek beszélni, ez ilyen kis babonám, ahogy a megérzéseimet se szoktam elmondani senkinek, ha pozitív, ha negatív akkor sem. 

Melyik eredményedre vagy a legbüszkébb?

Mindenképpen a tavalyi egyéni felnőtt érem az. Azért nagyon sokat küzdöttem és dolgoztam. Azt az érmet a legnehezebb is megszerezni egyébként, ott tényleg egy héten keresztül folyamatosan tekézel és ott kell lenni. Míg mondjuk a világkupa két nap alatt lezajlott, a csapat pedig hiába hosszú idő, de ott kisebb a megterhelés jóval, mint egy egyéni versenyen. 

Készülsz most valamilyen versenyre?

Igen, Horvátországban lesz felnőtt csapat vb, úgyhogy most arra készülök majd áprilistól, illetve tart a bajnokság, három meccsünk van még. Június végén pedig lesz egy országosunk. Szeptembertől  indul újra a bajnokság, és akkor lesznek a nemzetközi csapatkupák is.

Mit adott neked a teke? Mit szeretsz benne a legjobban?

Nagyon sok mindent. Rengeteg élményt, nagyon sok leckét az életre, az életből, akár pozitív, akár negatív, mindkettőből van bőven. Ezen kívül nagyon jó kapcsolatokat, ha csak a Fradira gondolok, rengeteg olyan barátság, kapcsolat alakult ki, ami tudom, hogy végigkíséri majd az egész életemet. Ez nekem nagyon jól esik, hogy sok emberrel úgy vagyok, mintha családtagok lennénk. Élményeket, életre szóló kapcsolatokat, barátságokat és sok sikerélményt. Ha nem lenne ennyi sikerélményem, akkor lehet már nem tekéznék, vagy nem ilyen szinten.

Fotók: Hári Boglárka

A „Nagyon sok lecke az életre” – interjú Hári Boglárkával bejegyzés először Egyetemünk-én jelent meg.

Pro Scientia Aranyérmesek:

• Pacsai Bálint, Georgikon Kar, Agrártudományi Szekció, témavezető: Dr. Bódis Judit egyetemi docens

• Mádai Eszter, Mérnöki Kar, Kémia és Vegyipari Szekció, témavezető: Dr. Boda Dezső egyetemi tanár, Dr. Valiskó Mónika egyetemi docens

Mestertanár Aranyérmesek

• Bódis Judit, egyetemi docens, Georgikon Kar, Agrártudományi Szekció

• Liker András, egyetemi tanár, Mérnöki Kar, Biológia Szekció

• Mihálykó Csaba, egyetemi docens, Műszaki Informatikai Kar, Informatika Tudományi Szekció

• Hancsók Jenő, professor emeritus, Mérnöki Kar, Kémiai és Vegyipari Szekció

• Horváth Ottó, egyetemi tanár, Mérnöki Kar, Kémiai és Vegyipari Szekció

Állami kitüntetéseket vettek át egyetemünk oktatói

Az államalapítás ünnepe, augusztus 20-a alkalmából állami kitüntetéseket adtak át a Pannon Egyetem több oktatójának.

Magyar Érdemrend Tisztikereszt polgári tagozat kitüntetésben részesült:

• Dr. Kristóf János, Szent-Györgyi Albert-díjas vegyészmérnök, a kémiai tudomány doktora, a Pannon Egyetem Mérnöki Kar Kémia Intézete Analitikai Kémia Intézeti Tanszékének egyetemi tanára,
• Dr. Navracsics Judit, a Magyar Tudományos Akadémia doktora, a Pannon Egyetem Modern Filológiai és Társadalomtudományi Karának dékánja, Magyar és Alkalmazott Nyelvtudományi Intézetének intézetigazgatója, egyetemi tanár.
• Skodáné Dr. Földes Rita, a Magyar Tudományos Akadémia doktora, a Pannon Egyetem Mérnöki Kar Kémia Intézete Szerves Kémia Intézeti Tanszékének tanszékvezető egyetemi tanára.

Magyar Érdemrend Lovagkereszt polgári tagozat kitüntetésben részesült:

• Dr. Pupos Tibor, Ujhelyi Imre-díjas és Trefort Ágoston-díjas agrármérnök, a Pannon Egyetem Georgikon Kara Gazdasági, Társadalomtudományi és Vidékfejlesztési Tanszékének egyetemi tanára.

Magyar Arany Érdemkereszt polgári tagozat kitüntetésben részesült:

• Fejes Lászlóné Dr. Utasi Anett, a Pannon Egyetem Mérnöki Kara Környezetmérnöki Intézetének egyetemi docense, Duális Képzési Központjának vezetője
• Dr. Sulyok Márta Judit, a Pannon Egyetem Gazdaságtudományi Kara Turizmus Intézeti Tanszékének egyetemi adjunktusa, a Balatoni Turisztikai Kutatóintézet vezetője.

Minden kitüntetettnek szívből gratulálunk, munkájukhoz további sikereket kívánunk!

A Pro Scientia és Mestertanár Aranyérem bejegyzés először Egyetemünk-én jelent meg.

Az elismerést a Tanács kétévente adományozza azoknak a fiataloknak, akik az Országos Tudományos Diákköri Konferenciákon első helyezést érnek el, valamint a hallgatói összteljesítményük alapján is érdemesnek bizonyulnak a kitüntetésre. Az Aranyérmet hagyományosan az Országos Tudományos Diákköri Tanács és a Magyar Tudományos Akadémia elnökétől a Magyar Tudományos Akadémia Dísztermében vehetik át a díjazottak. Ebben az évben a díjak 2017. november 20-án kerültek átadásra az OTDT XXXIII. OTDK-t lezáró kitüntetés átadó ünnepi ülésén. A Bizottság idén negyvenöt Pro Scientia és két Pro Arte Aranyérem átadásáról döntött.

A Pannon Egyetemről egyedüliként Strack Flórián, a Gazdaságtudományi Kar doktorandusz hallgatója részesült Pro Scientia Aranyéremben ebben az évben. Az elismerést a „Hazai gyógyszállodák 2.0 – a medical wellness piaci kihívásai Magyarországon” című pályamunkájával nyerte el, melyet 2017 tavaszán a XXXIII. OTDK mutatott be.

Eddigi eredményeiről és jövőbeli terveiről beszélgettem vele a kitüntetés kapcsán.

Miért kezdtél el TDK-zni? Kinek köszönheted, hogy ezt az utat választottad?

Alapszakos tanulmányaim végén vettem részt először ITDK-n, köszönhetően akkori témavezetőmnek, Priszinger Krisztinának. Először azt gondoltam, hogy én biztosan nem vagyok képes arra, hogy jó TDK dolgozatot írjak, mert akik ilyen versenyeken vesznek részt, valószínűleg sokkal okosabbak nálam. Azonban az utolsó előtti félévem során ellátogattam egy ITDK-ra, és rájöttem, hogy ez nem teljesíthetetlen feladat, ilyen kutatást én is tudok csinálni. Így témavezetőm kérésének engedve végül az alapszakos szakdolgozatommal beneveztem a következő ITDK-ra, melyen első helyezést értem el a tagozatomban, valamint továbbjutottam az országos versenyre is.

Honnan merítettél motivációt a dolgozatok megírása során?

Az első dolgozat ötlete volt a legnehezebb. Ezt egy olyan szaktársamnak köszönhetem, aki szintén nem tudta, hogy miről írná a szakdolgozatát. Az utolsó konzultáción ülve, amikor be kellett számolnunk a témavezetőnknek, én még mindig azon gondolkoztam, hogy pontosan miről is szóljon a dolgozatom. Ekkor a szaktársam azt javasolta, hogy kutassak valamilyen barlanggal kapcsolatos témát. Az ötlet nekem is és a témavezetőmnek is nagyon megtetszett, így egy hazai gyógybarlangot választottam a vizsgálódásaim központjának. A második dolgozat adta magát egy kutató ösztöndíjból, harmadik alkalommal pedig az egészségturizmus egy kevésbé ismert területével szerettem volna foglalkozni, így esett a választásom a medical wellness területére. Minden esetben célom volt, hogy a dolgozatom ismeretterjesztő jellegű is legyen, így próbáltam olyan témákat választani, amelyet csak kevesen ismernek.

Milyen eredményeket értél el korábban az intézményi és az országos versenyeken?

A 2014-es sikeres ITDK szereplést követően 2015-ben vettem részt először OTDK-n, ahol második lettem a pályamunkámmal, mely egy hazai gyógybarlang turisztikai célú fejlesztésének lehetőségeiről szólt. Ekkorra már nagyon megtetszett a TDK-zás, a kutatás világa, és azt gondoltam, hogy ennél jobb, részletesebb dolgozatot is tudnék írni. Szerencsére mesterszakos tanulmányaim megkezdését követően 2015 nyarán egy, az ISES Intézettől elnyert kutató ösztöndíjnak köszönhetően lehetőségem nyílt kutatásom folytatására és kiterjesztésére. Ekkor a Kőszegi-hegység gyógyturisztikai célú fejlesztésével és hasznosításával foglalkoztam, a kutatási beszámoló elkészítését követően pedig úgy gondoltam, hogy ebből a témából is írok egy TDK dolgozatot. Ezzel beneveztem a 2015 őszén rendezett ITDK-ra, ahol szintén első helyezetést értem el a tagozatomban, amivel garantáltam továbbjutásomat a 2017-ben megrendezendő OTDK-ra. Majd egy évvel később a mesterszakos diplomadolgozatom témáját és kutatását kibővítve újra azt éreztem, hogy érdemes lenne neveznem a 2016-os ITDK-ra is. Ez alkalommal is sikerült elérnem egy első helyezést, mellyel újra lehetőséget nyertem az OTDK-n való részvételre. Végül az utóbbi dolgozatnak köszönhetem a Pro Scientia Aranyérmet.

Kérlek, röviden foglald össze, hogy miről szól ez a dolgozat!

A dolgozat keretein belül egy reprezentatív kutatást végeztem a hazai gyógyszállodák körében, mely a gyógyszállodák és a medical wellness kapcsolatáról, illetve az egészségturizmus e területének trendjeiről szólt.

Kihez fordulhattál segítségért a dolgozat megírása során?

Az egész Turizmus Intézeti Tanszék nagyon támogató volt a kutatásaim során. Szeretném azonban kiemelni közülük a témavezetőmet, dr. Lőrincz Katalint, aki ötleteivel folyamatosan fejlesztette munkámat, és dr. Gyurácz-Németh Petrát, aki szállodai kapcsolatrendszerével és a szállodás részekre vonatkozó tanácsaival, tudásával támogatott engem. Szeretném még megemlíteni dr. Raffay Ágnest, aki segített abban, hogy a kutatásom valóban reprezentatív legyen, mellettük pedig köszönettel tartozom dr. Kosztyán Zsolt Tibornak is, aki kari TDT elnökként sokat segített a dolgozat leadásával kapcsolatos teendőkben, valamint a Pro Scientia pályázat benyújtása során.

Számítottál az elismerésre vagy teljesen váratlanul ért?

Váratlanul ért. Őszintén szólva arra sem számítottam, hogy első helyezést fogok elérni a dolgozatommal, mert úgy éreztem, hogy az OTDK mezőnye nagyon erős volt abban az évben. Emellett azt is gondoltam, hogy eddigi eredményeim nem lesznek elegendőek ahhoz, hogy megkaphassam az aranyérmet. A feltételezésem szerencsére helytelennek bizonyult, így nagyon kellemes meglepetés volt az elismerés.

Miből állt a jutalom? Mit vehettek át a díjazottak és témavezetőik?

Az aranyérem mellé járt egy díszes oklevél, egy öltönyre helyezhető kitűző, valamint némi pénzjutalom is. Természetesen a témavezetőket is díjazták, ők díszoklevelet és kitűzőt kaptak.

Ha jól tudom, jelenleg első éves PhD hallgató vagy a Gazdálkodás- és Szervezéstudományok Doktori Iskolában. Mivel foglalkozol, mi a fő kutatási területed?

A kutatási területem továbbra is az egészségturizmus, azon belül pedig az egyes hazai térségek egészségturisztikai és gazdasági helyzetének kapcsolatát vizsgálom.

Mennyiben járult hozzá a TDK-n való részvétel ahhoz, hogy az egyetem berkein belül maradj?

Már ahhoz is nagyban hozzájárult a TDK tevékenységem, hogy a mesterszakot itt kezdjem el. Amikor részt vettem az első ITDK-n és ott helyezést értem el, akkor kezdtem el úgy érezni, hogy van keresni valóm az egyetemi életben. Később pedig, amikor újra szép eredményeket értem el a versenyeken, szinte már biztos voltam benne, hogy érdemes ezen a pályán maradnom. Ezért úgy döntöttem, hogy ezzel a lendülettel belekezdek PhD tanulmányaimba a doktori cím megszerzésének reményében.

Mik a céljaid rövid és hosszú távon? Hol képzeled el magad a jövőben?

Erről nincs még konkrét elképzelésem, hiszen elég sok időm van még a képzés befejezéséig. Gondolkodom azon, hogy az esetleges sikeres fokozatszerzést követően oktatóként itt maradjak az egyetemen, de az is lehet, hogy a piaci szférában találom meg a jövőmet.

Végül mit üzensz azoknak, akik bizonytalanok abban, hogy érdemes-e részt venniük ITDK-n?

Azt üzenem nekik, hogy ne legyenek bizonytalanok. Ha szeretnének TDK-n részt venni, nevezzenek nyugodtan, mert ők is képesek arra, amire bármely más pályamunkát benyújtó hallgató. Ha ezt mégsem hiszik el magukról, akkor nyugodtan menjenek el egy ilyen versenyre nézőként, és bizonyosodjanak meg arról, hogy a versenyen nem várnak el átlagon felüli képességeket. Röviden csak annyit mondanék, hogy bízzanak magukban, legyenek szorgalmasak és higgyék el, hogy képesek egy TDK dolgozat megírására. Megpróbálni nem kerül semmibe, még tanulni is lehet, és jó érzés, amikor elismerik az ember munkáját.

Fotók: Kántor Szilvia, Strack Flórián

A Ismét díjazták a tudást – Interjú Strack Flóriánnal bejegyzés először Egyetemünk-én jelent meg.