A kezdeményezést alapvetően nagyon fontosnak és igazán jó ötletnek tartom. Hiszen a fák és egyéb növények hasznosak, jelenlétük nem csupán a bolygó egészségének megőrzéséhez, hanem az emberek kellemes közérzetéhez és jókedvéhez is hozzájárul. A probléma nem ezzel van, hanem azzal, hogy a környezetvédelem, illetve jelen esetben a faültetés számomra inkább tűnik divatnak és marketinglehetőségnek, mint valós elkötelezettségnek.

A nagyvárosi toronyházak ablakaiból hunyorogva kukucskáló emberek által gyakran lenézett falusi életforma ezt kevésbé támogatja. Egy rövid veszprémi kollégiumi kitérőt kivéve egész életemben faluban éltem, így mindig szoros kapcsolatban álltam a természettel. Kisvárosnál nagyobb településen valójában nem is igazán tudnám elképzelni az életemet, társasházban meg még annyira sem. A természet szeretete nálunk, falun, nem divat, nem Facebook esemény, nem marketing bullshit, hanem a mindennapi élet természetes része. Mi nem tüntetünk, lájkolunk és gyűjtünk aláírásokat azért, hogy több zöldterület, vagy több fa legyen a lakókörnyezetünkben, hanem ásót, lapátot, gereblyét ragadunk és aktívan teszünk érte. Az utóbbi hetekben bevallom, felmérgesített az, hogy a közösségi oldalak hírfolyama városokban frissen elültetett fák előtt szelfizők, sokszor csupán egy előnyös fotó kedvéért munkát mímelők gyűjtőhelye lett. Úgy gondolom, hogy a faültetésnek nem ez kell, hogy legyen a lényege és legfontosabb mozzanata. Sajnos úgy éreztem, hogy a fák elültetése sok esetben másodlagos volt, háttérbe szorította a marketing és az a divathullám, amelyre mindenki próbált valamilyen módon felülni.

Mi, falusiak nem azért ültetünk fákat, hogy fotózkodjunk és a közösségi oldalakon kedveléseket vadászva bejegyzéseket tegyünk közzé, hanem azért, mert szeretjük a fákat és a természetet. Bármilyen meglepő, általában egyáltalán nem fényképezzük le magunkat kerti munka, vagy faültetés közben, nem pózolunk a frissen ültetett növények előtt, mert tudjuk, hogy alapvetően nem ez a fontos, nem ezért csináljuk az egészet. Néhány héttel ezelőtt százak voltak elájulva attól, hogy kisebb-nagyobb embercsoportok elültettek 1-2 darab fát valamelyik betonrengeteg közepén. Mi az idei ősz folyamán a már meglévő 40-50 darab mellé újabb 40-50 darab fát ültettünk el itthon, az udvarunkban és bármily meglepő, egyikről sem készült fotó, nem pózoltunk sem a Facen, sem az Instán, sem sehol máshol. Hogy miért? Hát azért, mert nem ez volt a lényeg, hanem az, hogy élhetőbbé és egy kicsivel egészségesebbé tegyük a lakókörnyezetünket és így magát, a Föld nevű bolygót is.

Az egyik helyi híroldalon azt olvastam, hogy Veszprémben 166 fát ültettek el november elején, az országos kezdeményezéshez csatlakozva. Azt, hogy ez sok vagy kevés, mindenki döntse el maga, az biztos, hogy a semminél jelentősen több. Az ötlet jó, de a megvalósítást nem minden esetben tartom a legszerencsésebbnek.

Lehet, hogy tévedek és rosszul mértem fel a helyzetet, az azonban biztos, hogy a fák ültetése körüli felhajtás egy-két hét alatt elült, azóta pedig, ha emlékeim nem csalnak, egyetlen ilyen témájú, magánszemélyektől, illetve nem természetvédelemmel foglalkozó szervezettől származó bejegyzést és fotót sem láttam a közösségi oldalakon. Akkor vajon divat volt ez, vagy valódi elkötelezettség? Bolond vagy, ha csupán a lájkokért, vagy egy általad ütősnek vélt szelfiért ültetsz fát. Ne ez legyen a fontos, ne csak akkor tegyél a természetért, ha azzal pillanatnyi népszerűséget szerezhetsz valahol, vagy ha a média azt kéri Tőled. Legyen eszed, Tiéd is a környezeted.

Fotók: pixabay.com

A Bolond vagy, ha csupán ezért ültetsz fát bejegyzés először Egyetemünk-én jelent meg.