A felújítási munkálatok az alsó kampuszon befejeződtek. Elégedett az elkészült munkákkal? Vannak további tervek ilyen jellegű fejlesztésekre? 

Most már kijelenthető, az egyetem központi kampuszának energetikai korszerűsítése és külső felújítása sikeresen megvalósult. Ennek köszönhetően jelentősen csökkent az energiafelhasználásunk, így a rezsiköltségünk is, nem mellékesen egy sokkal szebb és modernebb környezetben tanulhatnak a hallgatók és dolgozhatnak a kollégák. Személy szerint elégedett vagyok az eredménnyel, és büszke vagyok arra, hogy a központunk már úgy néz ki, mint ahogy egy 21. századi felsőoktatási intézménynek kell. Amennyiben a financiális feltételek adottak lesznek, szeretném, ha 2030-ra a Pannon Egyetem minden kampusza hasonló képet mutatna kívül és belül egyaránt.

Terveznek felújításokat a felső kampuszon, a régi egyetemi menza helyén egy új kollégiumot, a Tudósotthon kibővítését és a Zalaegerszegi Egyetemi Központ fejlesztését is. Ezekről lehet tudni már valamit?

Egyenőre még apróbb lépésekben, de haladunk a korábban kijelölt úton. A Tudósotthon felújítása és kibővítése kapcsán jelenleg a kiviteli tervek  készülnek, Zalaegerszegen pedig már lezajlott egy kisebb felújítás. Nagykanizsán két hónapon belül megkezdődik a KUMMI labor épületének komplex energetikai korszerűsítése egy csaknem 2 Mrd-os projekt keretében. Mivel kimondott célunk, hogy jelentősen növeljük a külföldi hallgatók számát az egyetemen, ehhez elengedhetetlenül szükséges, hogy a megfelelő lakhatási feltételeket megteremtsük. Ennek keretében tervezzük egy új kollégium építését Veszprémben, a korábbi egyetemi menza helyén, valamint napirenden van a Hotel Magister és a Központi Kollégium felújítása is.

Meghirdetésre került egy belső építészeti tervpályázat az aulának a megújítására, ez miről szól pontosan, mi a cél ezzel? 

Ha valaki bejön a „B” épületbe a főbejáraton, akkor a jobb oldalon egy nagy üres, fehér falfelületet lát, egy szerény „Pannon Egyetem” felirattal. A cél, hogy használjuk ezt a teret olyan módon, ami egyszerre tükrözi az intézmény fenntarthatósági törekvéseit, dekoratív, ugyanakkor illeszkedik az aula hagyományos és patinás elemeihez is mint az oszlopsor vagy a márványborítás. Ugyanakkor azért döntöttünk a nyilvános pályázat – és a pályázatot megelőzően egy széleskörű belső igényfelmérés – mellett, mert azt szeretnénk, ha a végeredményt egy picit mindenki a magáénak tudná majd érezni: hallgatók, kollégák és a helyi művészeti élet képviselői egyaránt.

75 éves lett idén az egyetem, milyen kihívásokat rejt/rejtett ez a jubileumi év, milyenek voltak eddig a rendezvények, hogy sikerültek?

Azt gondolom, méltó módon megemlékeztünk az évfordulóról. Van egy kis idő hátra az idei évből, de nagyon sok rendezvényen már túl vagyunk. Voltak, amik a múltba tekintettek vissza, emlékeket idéztek fel, és olyanok is, amik tipikusan a jövőnek, a jövőről szóltak. Főként azt próbáltuk megmutatni, hogy egy kis vidéki egyetemi karból hogy lett önálló felsőoktatási intézmény, majd egy erős egyetem, ami napjainkban a régió innovációs központja. Abban bízom, hogy amikor a késői utódaink a 150 éves jubileumot fogják ünnepelni, hasonló ívű fejlődési pályáról számolnak majd be.

Nyáron már a második Solar boat verseny zajlott le. Ez mennyire zászlós hajója az egyetemnek, mennyire tartják fontosnak az egyetem népszerűsítésében?

Én nagyon szeretném, ha az lenne, bizonyos értelemben már most is az. Az első verseny sikeressége után döntöttünk úgy, hogy a rendezvény – és maga a SolarBoat kezdeményezés – „marad”, megpróbálunk belőle egy olyan állandó intézményi értéket kihozni, ami egyszerre szolgálja a hallgatók fejlesztését, a nemzetközi kapcsolatépítést és nem utolsó sorban remek reklámlehetőség. A projektet logikailag ketté bontottuk: a hajó fejlesztése, a versenyzés, a csapattagok edukálása a Mérnöki Kar és a Műszaki Informatikai Kar szakmai felügyelete és koordinációja mellett zajlik, míg a rendezvényszervezés és lebonyolítás központi feladatként a Kommunikációs Igazgatóság feladatkörébe került. Azt gondolom, az új szisztéma jól vizsgázott: az idei verseny minden szempontból felülmúlta a tavalyit, pedig 2023-ban sem beszélhettünk éppen gyenge kezdésről. A külföldi csapatok körében egyre nagyobb az érdeklődés a verseny iránt, a Pannon Egyetem hajója, Sparky egyre jobban szerepel, és folyamatosan bővül a szponzorok, támogatók köre is. Terveink szerint a következő évben már nem csak a hazai versenyen indulna a PE hajója, hanem részt venne több külföldi megmérettetésen is, elvégre ez is egy „száguldó cirkusz”, többek között Monacoban, Amsterdamban is rendeznek futamot. 

Az idei felvételi eljárásban a Pannon Egyetem kiemelkedő eredményeket ért el a vidéki egyetemek között, Ön szerint ennek mi az oka?

Az elmúlt 3 évben, 2022-től folyamatosan emelkedik a Pannon Egyetemre jelentkezők száma, az intézmény hallgatói létszáma és a piaci részesedése egyaránt. 2024-ben több mint 60%-al többen jelölték meg a Pannon Egyetemet a felvételi jelentkezések során mint 2022-ben, a piaci részesedésünk ebben a kategóriában 30%-kal emelkedett a korábbihoz képest, míg a hallgató létszám több mint 20%-kal nőtt. Ha ehhez még azt is hozzáteszem, hogy ezt a jelentős előrelépést úgy értük el, hogy közben nem áldoztuk fel a minőséget a létszám oltárán (értsd: sok más egyetemmel ellentétben mi nem töröltük a belépési minimum ponthatárokat), akkor azt gondolom, igenis van mire büszkének lennünk.

Ezen eredmények mögött nincsenek „csodák”, csak munka. Benne van markánsan a pár éve létrehozott Kommunikációs Igazgatóság teljesítménye, a Karok és az Egyetemi Központok beiskolázási eseményei, évente több mint 500 középiskolai előadás, a facebook, instagram, tiktok aktivitások, az EFOTT, a számtalan rendezvény. De ugyanúgy benne van az intézményi kiválóság, az, hogy a Pannon Egyetemet 3 nagy nemzetközi ranking is világ legjobb 5%-ban jegyzi, hiszen hiába szép a csomagolás, ha nem megfelelő a tartalom.
Összefoglalva: egy rendkívül nehéz feladat vidéki egyetemként, egy csökkenő méretű piacon növelni a részesedést, de ha az elmúlt évekhez hasonlóan teszünk bele megfelelő mennyiségű energiát, és a megkezdett úton haladunk tovább, akkor azt gondolom, a Pannon Egyetemnek nincs mitől tartania.

Györffy Anikó

Fotó: Szalipszki Benedek

A Jubileumi év és új mérföldkövek bejegyzés először Egyetemünk-én jelent meg.

Milyen időszak áll előttünk, milyen változásokra, kihívásokra számíthatunk?

Az egész ország, és egész Európa nehéz időszak elé néz a szomszédunkban zajló háború, az ebből adódó energiaválság és az „elszálló” devizaárfolyamok következtében. A korábbiakhoz képest többszörösére rúgó rezsiköltségek miatt több egyetem is abban gondolkodik, hogy részben távoktatásra áll át, bizonyos épületeit bezárja, 18 fokra csökkenti az épületekben a hőmérsékletet, vagy éppen korlátozza a melegvíz használatot. Örömmel mondhatom, hogy nálunk ilyen drasztikus intézkedésekre nem kell számítani, a Pannon Egyetem működése még ebben a nehéz helyzetben is stabil. Természetesen odafigyelünk arra, hogy a működésünk ésszerű és takarékos legyen, például a levelezős hallgatók hétvégi óráit kevesebb épületbe koncentráljuk, optimalizáljuk az órarendeket, annak érdekében, hogy hétvégente az épületek egy részében csak temperáló fűtést kelljen biztosítanunk, de azt mindig szem előtt tartjuk, hogy az intézkedések nem érinthetik negatívan a szakmai munka színvonalát.

Melyek azok az intézkedések, amelyek az EKF évére, 2023-ra részben vagy egészben megvalósulhatnak? Milyen felújításokra lehet számítani?

Örömmel mondhatom, hogy két nagy volumenű beruházást is sikerült elindítanunk az idei évben a Pannon Egyetem központi kampuszán, Veszprémben.
Az egyik a „Zöld kampusz” projekt, amelynek keretében megtörténik a teljes veszprémi alsó kampusz parkosítása, megújul több mint 16 000 m2 járda és útburkolat, valamint 15 000 m2 zöldterület. Az „I” épület mögötti részen felépül egy 200 férőhelyes egyetemi mélygarázs, amelynek a tetejére csaknem 2000 m2 területen különböző sportpályákat telepítünk, valamint elbontásra kerül az a kerítés, ami az eddigiekben elválasztotta a kampuszt az Erzsébet ligettől. Ilyen módon a kampusz megnyílik a belváros felé, és a szomszédban megvalósuló Szent Miklós-szeg beruházással közösen egy nagy, egybefüggő parkot alkot, ami nem csupán az egyetemisták, hanem a városi polgárok számára is szabadon látogatható lesz.
A másik fejlesztés egy komplex energetikai korszerűsítés, aminek keretében elkészül a kampuszon található valamennyi épületünk hőszigetelése, megtörténik az ablakok cseréje, a külső homlokzatok felújítása, valamint egy új, a jelenkor igényeit kiszolgáló új fűtési rendszer kialakítása. Azt gondolom, hogy ez a beruházás mind a hallgatók és oktatók komfortérzetére, mind az egyetemi rezsiszámlára jótékonyan fog hatni.
A két projekt „fizikai” és pénzügyi nagyságrendje abszolút rekord az egyetem történetében, hiszen az intézmény alapítása óta nem volt ilyen volumenű infrastruktúrafejlesztés. A teljes beruházási büdzsé együttesen csaknem 15 mrd Ft, melynek egy részét az EKF 2023 program, egy részét a Magyar Állam finanszírozza, de a Pannon Egyetem saját forrásai terhére is hozzátett egy jelentős összeget.

Várhatóan mikorra készülnek el a felújítások?

Ugyan mind a két fejlesztés megvalósítása már folyamatban van, de jellegükből és tartalmukból adódóan nem egyszerre fognak elkészülni. A „Zöld Kampusz” 2023 nyarára, míg az energetikai korszerűsítés a tervek szerint a 2024-es évben fejeződik be.
Itt jegyezném meg, hogy ugyan a projektek eredménye reményeink szerint valóban impozáns lesz, de nem szándékozunk ezen a ponton megállni. Már most előkészítés alatt vannak azok a tervek, amiknek a keretében középtávon megújulhat a veszprémi felső kampusza és az egyetem zalaegerszegi kampusza is, míg Nagykanizsán egy teljesen új épített környezetet szeretnénk létrehozni egy Science Park konstrukció keretében.

Hogyan készülnek még 2023-as évre?

Gőzerővel és sok programmal! Azt gondolom, hogy ez az év kiemelkedően fontos időszak lesz mind az egyetem, mind a város életében, hiszen 2023-ban Veszprém és a környező régió lesz Európa Kulturális Fővárosa. A Pannon Egyetem már évekkel ezelőtt, a pályázat benyújtása során is aktívan részt vett a közös munkában, és az a célunk, hogy a megvalósítás időszakában is jelentős szereplői legyünk az eseményeknek.
A teljesség igénye nélkül: jövőre megszervezzük az eddigi legnagyobb szabású Veszprémi Egyetemi Napokat, SolarBoat világkupa futam házigazdái és indulói leszünk Balatonalmádiban a Nereusban, több mint száz rendezvénynek adunk otthont a Pannon Köztérben és bár ez még „titok”, de pályázatot nyújtunk be annak érdekében, hogy a 2023-as EFOTT házigazda intézménye 2006 után ismét a Pannon Egyetem legyen!

Fotók: Link Panna

A 2023 kiemelkedő év – interjú Csillag Zsolt kancellárral bejegyzés először Egyetemünk-én jelent meg.

Kérem, meséljen egy kicsit magáról!

Bár még nem vagyok nyugdíjas korú, már elég régóta, nagyjából 19 éve vagyok a Pannon Egyetemen. 2000-ben érkeztem Veszprémbe gólyaként, 2002-ben kezdtem el dolgozni a Hallgatói Önkormányzatban, először mint szakképviselő, aztán tisztségviselő, kari HÖK elnökhelyettes, kari HÖK elnök, majd az egyetemi HÖK elnöke. Ezt követően két évig az északnyugat-magyarországi régió elnöke voltam a HÖOK-ban. Később alkalmazottként is elkezdtem dolgozni a Pannon Egyetemen, első körben a Műszaki Informatikai Karon voltam projektasszisztens, majd projektmenedzser, aztán átkerültem a Fejlesztési és Projektigazgatóságra. Ezt követően az akkori intézményi vezetés megbízott azzal, hogy legyek az igazgatóság elnöke egy – a Pannon Egyetem tulajdonában lévő – részvénytársaságnak, majd a Fejlesztési és Projektigazgatóságon lettem igazgatóhelyettes.

Szerencsésnek mondhatom magam, hiszen nagyon sok nézőpontból volt lehetőségem látni az intézményt, szereztem tapasztalatokat hallgatóként, HÖK képviselőként, alkalmazottként, vezetőként, és ez alatt az idő alatt nagyon megszerettem az egyetemet és Veszprémet egyaránt.

Mennyiben különbözik a kancellári tisztség az Ön által korábban betöltött munkaköröktől?

Alapvetően abban különbözik az általam korábban betöltött pozícióktól, hogy ez speciálisan az egyetem működtetésével kapcsolatos felelős döntések meghozatala céljából létrehozott magasabb vezetői tisztség. Az egyetemeken hosszú ideig a rektor volt az egyszemélyi vezető, azonban a Nemzeti Felsőoktatásról szóló Törvény módosulásával 2014-től úgynevezett duális vezetés jött létre annak érdekében, hogy a professzionális menedzsmenttudást is biztosítsák az egyetemek irányításában. Ennek nagyon röviden az a lényege, hogy a rektor felel az intézmény oktatási, kutatási tevékenységéért, míg a kancellár a működtetést irányítja.

Néhány kivételtől eltekintve a kancellár gyakorolja a munkáltatói jogkört mindenki felett, aki nem oktatói, kutatói vagy tanári munkakörben van. Minden pénzügyi vonatkozású kérdésben a kancellár vagy dönt, vagy az egyetértése, jóváhagyása szükséges annak megvalósulásához. A kancellár gyakorolja a tulajdonosi jogokat valamennyi olyan gazdasági társaság fölött, ami a Pannon Egyetem tulajdonában működik.

A kancellár legfontosabb feladata, hogy az intézmény racionális, hatékony gazdálkodása mellett, biztosítsa a színvonalas, jogszerű működés feltételeit, ugyanakkor fontos szerepe van az együttműködő partnerek körének szélesítése és a lehetséges külső források bevonása terén is.

Térjünk át kicsit az egyetemi eddigi működésére. Mi a véleménye az idei felvételi eredményekről? Mennyire elégedett ezekkel?

Ez a kérdés igen összetett. 2004-ben, amikor HÖK elnök voltam több hallgatót vettek fel felsőoktatási intézményekbe, mint ahány kisgyereket első osztályba beírattak a szüleik. Már akkor tudni lehetett, hogy amikor ez a demográfiai „gödör” eléri a felsőoktatást, jelentős létszámcsökkenés fog bekövetkezni. Ezt az intézmények különböző módon próbálták, próbálják kezelni. Azt azonban látni kell, hogyha Magyarországon bekövetkezik egy ekkora piaccsökkenés, annak az eloszlása nem egyenletes, a fővárosi nagy intézmények nem fognak annyi hallgatót veszíteni, mint amennyit veszít például Miskolc, Győr, Nyíregyháza vagy akár Veszprém.

A hallgatói létszám stabilizálását és növelését rövid és középtávon fontos stratégia célnak tartom. Úgy látom, hogy van még ebben a történetben tartalék, egy hatékonyabb, profibb kommunikációs tevékenységgel és jól szervezett struktúra mentén történő szakindításokkal, valamint új területek bevonásával- gondolok itt akár képzési helyekre, vagy valós piaci igények által generált szakok indítására-, a hallgatói létszám növelhető. Viszont ez nem egy olyan „könnyű” állapot, mint 15 évvel ezelőtt, amikor még jóval nagyobb számú hallgató került a felsőoktatásba.

Milyen változások várhatóak még ebben a tanévben? Előreláthatólag milyen kihívásokkal kell még szembenéznie az egyetemnek?

Ezt a kérdést ketté bontanám, hiszen külső és belső kihívásokra egyaránt számíthatunk. A belső körben én a legfontosabbnak azt tartom, hogy a működést minél hatékonyabbá tudjuk tenni. Célom, hogy az összes olyan folyamatot, ami jelenleg a Pannon Egyetem működését segíti, ugyanakkor jogszabály nem írja elő, hogy ennek feltétlenül papír alapon kell történni, elektronikus alapokra helyezzük. Ezt a munkát már nagyjából fél évvel ezelőtt megkezdtük a Műszaki Informatikai Kar segítségével. Nagyon szeretném, ha idővel a belső folyamataink, például a kinevezések, a kiküldetések, vagy akár a beszerzési ügyek intézése papír alapúból áttérnének egy környezettudatosabb és jóval hatékonyabb elektronikus folyamatmenedzsmentre.

Meggyőződésem, hogy a Pannon Egyetem kiváló szakmai színvonalat képvisel. Toronymagasan vagyunk elsők a hazai felsőoktatásban az elnyert kutatás-fejlesztési pályázatok számában és arányában, nagyon jók vagyunk a különböző tudományos rangsorokban, de ez önmagában kevés. Nem elég jónak lenni, annak is kell látszani. Ezt tudná megtámogatni a korábban már említett komolyabb kommunikációs és marketing kampány, amit reményeim szerint már az idei évben el tudunk indítani.

A külső környezet változása szintén egy nagyon fontos kérdés. Szeptember elsejétől a teljes felsőoktatás átkerült az Innovációs és Technológiai Minisztérium fenntartásába. Palkovics miniszter úr várhatóan nagyon nagy tempót fog diktálni abban, hogy a felsőoktatás minél színvonalasabban és minél hatékonyabban működjön. Erre nyilván nekünk is reagálnunk kell, így elkezdtük a Pannon Egyetem közép és hosszú távú fejlesztési stratégiáját kidolgozni. Ebben meghatározzuk, hogy az intézmény hogy kívánja pozícionálni magát a következő 3-5-8-12 évben. Ezzel a fő célunk az, hogy legyen egy olyan tudatos fejlődési pályánk, ami mentén a későbbiekben a fejlesztési forrásokat csoportosítani tudjuk.

Melyek azok a fontosabb projektek, melyekben az egyetem részt kíván vállalni a következő tanévben?

Büszkén mondhatom, hogy Magyarországon a legnagyobb arányban mi rendelkezünk kutatás-fejlesztési pályázatokkal, projektekkel. Ha nagyjából az elmúlt három évet nézem, ez 19 milliárd forint elnyert támogatást jelent körülbelül 100-110 párhuzamosan futó projektből. Ennek a jelentős része uniós vagy társfinanszírozású, és ami különösen jó dolog, hogy ennek több, mint a fele a piaci partnerekkel megvalósuló K+F projekt. Ez azt bizonyítja, hogy a piac komolyan vesz bennünket, a közös fejlesztések eredménye beépül az ő mindennapi munkájukba is. Ezzel természetesen nem szabad megállni, folyamatosan jelennek meg az újabb felhívások, mi pedig tovább építjük partnerkapcsolatainkat.

A nagy projektekkel kapcsolatban nem lehet kihagyni a város és a régió által elnyert EKF címet sem. Nagyon fontos, hogy ez nem csak a 2023-as évről szól, hiszen a munka már most elkezdődött. A Pannon Egyetem részt vett a pályázat elkészítésében és természetesen aktív szerepet szeretnénk vállalni a projekt megvalósításában is.

Hogyan látja az egyetem jövőjét rövid és hosszú távon?

Attól függetlenül, hogy a körülmények folyamatosan változnak, igaz az az állítás, hogy a Pannon Egyetem mind szakmailag, mind gazdálkodásában stabil. Rengeteg potenciált látok az intézményben, így a következő hónapok és évek elsősorban arról fognak szólni, hogy ebből a potenciálból minél többet tudjunk realizálni, minél inkább meg tudjuk valósítani az elképzeléseinket.

Valamikor több, mint 10 évvel ezelőtt az akkori vezetés úgy fogalmazott, hogy a Pannon Egyetem a Dunántúl meghatározó felsőoktatási intézménye. Azt gondolom, hogy ez a kijelentés igaz jelen időben is, és azon fogunk dolgozni, hogy a jövőben is az maradjon.

A munkához és a tervek megvalósításához sok sikert kívánunk!

(Fotók: Koncz Júlia)

A Szakmailag és gazdaságilag is stabil pozícióban- Interjú egyetemünk új kancellárjával bejegyzés először Egyetemünk-én jelent meg.