A pénteki napot egy egynapos patronáló tábor előzte meg, melynek során az adott épületek seniorjai és patronálói megismerkedtek egymással, illetve az utolsó simításokat végezhették, hogy másnap minden gördülékenyen menjen. A kissé elfáradt, de annál inkább elszánt „tanári” csapat nagy lelkesedéssel indult neki a hét utolsó munkanapjának. Mindenki izgatottan várta, hogy vajon belevaló, mindenre elszánt gólyák kerültek-e a szintjükre. A „lelkes nevelőtestületből” sokan voltak gólyatáborban, ahol már megismerhettek pár elsőéves hallgatót, akik felvételt nyertek egy-egy épületbe. A délelőtti beköltözést és az egyetemre való beiratkozást egy szusszanásnyi idő követte, melynek során erőt gyűjtöttek a kis pállott szárnyú gólyácskák az estére, mikor is minden erejükre szükség volt a csapat-image, csapatinduló és csapatkiáltás megkreálásához. A Központi Kollégium hagyományait felelevenítvén batyus vacsora keretében, gólyalábra állva letették fogadalmukat az elsőévesek. A kellő mennyiségű táplálékbevitel után mindenki nekilátott a hallgatóság csapattá kovácsolásához. Erre minden csoportnak külön helyszínen volt lehetősége, az általuk előre kiválasztott vendéglátó-ipari egységben. A Teleki Kollégium ez alól kivétel volt, hisz ők a ház falain belül maradtak, s így alapozták meg másnapra a hangulatot. Szombat reggel minden házban – a „pálinkás jó reggelt” helyett – tűzriadóval, majd reggeli tornával ébresztették az előző éjjel megfáradt hallgatóságot. A gyors bemelegítés után minden csapat elindult az első állomásra. Sajnos az időjárás viszontagságainak köszönhetően a körversenyt a Központi Kollégiumban és a Munkacsarnokban fejezték be a csapatok, ugyanis az előre jelzett hidegfront eső képében tiszteletét tette Veszprém városa felett. Ebédet a menza adott, s utána mindenki számára pihenő következett. Este a Hotel Magiszter parkolójában gyűltek össze újra a tábor lakói, ahol a Magyar Honvédség szakácsai feleltek azért, hogy senki se maradjon éhes. A finom gulyás elfogyasztása után következett az eredményhirdetés, ahol idén a kupát a Központi Kollégium harmadik és ötödik szintjéből összeforrt csapata kapta. Nem kellett messze menni, hiszen a DC-ben folytatódott az ünneplés, ahol az Universitas Dj Team egyetemi öntevékeny kör tagjai szolgáltatták a zenét.

A Kipp-kopp, kopogok… bejegyzés először Egyetemünk-én jelent meg.

Pénteken délután csapatépítő játékokkal várják őket a kollégiumi seniorok, kiscsoportban ismerkedhetnek meg az épületekkel, a szabályokkal, és mindennel, ami az együttéléshez szükséges, no meg persze Menő Manóval, a tábor fő alakjával. Veszprémben a diákhagyományok mindegyike a Központi Kollégiumból indult, így a kopogtató tábort is az ottani remek csapat szervezte meg először. Akkor honosították meg az első este hagyományos batyus vacsoráját, amit a gólyák otthonról hozott ételeikből állítanak össze. Ekkor teszik le esküjüket az elsőévesek mind a hat kollégiumban.

Szombaton aztán a hat épület lakói összegyűlnek, hogy a tízállomásos meglepetés feladatokkal tarkított vetélkedőn  részt vegyenek. Az állomáspontok az egyetem épületeihez kötődnek, ezzel is segítik a beilleszkedést és az intézmény megismerését. Itt logikai és ügyességi feladatokat kell majd megoldaniuk a hallgatóknak, a szervezők annyit elárultak, hogy a tűzoltóság munkatársai is segítségükre lesznek, így színesítik a programot. A vetélkedő fáradalmait egy a menzán elköltött finom ebéd alatt pihenhetik ki az újoncok, majd a kollégiumok tulajdonosai köszöntik őket minden helyszínen.  Ezt követően kisebb csapatépítő tréninggel folytatják a napot. A program zárásaként, a hagyományos bográcsozást követően szombaton este a DiákCentrumban ismerhetik meg a vetélkedő eredményét a résztvevők.

A Kopogtató Menő Manóval bejegyzés először Egyetemünk-én jelent meg.