Nagy sikerrel már három alkalommal szerveztünk összművészeti fesztivált az egyetemen Pannon UniFest néven. A mostani programsorozatba bekapcsolódva a város kérésére hasonló programokkal Poland-Pannon UniFest néven készítettünk programokat az idelátogató magyarul tanuló lengyel egyetemistáknak március 23-25 között.

Érkezésüket gondos szervezőfolyamat előzte meg, amely programlista összeállításakor igyekeztünk a kulturális programok mellett a veszprémi egyetemi létbe is betekintést engedni. Péntek esti érkezésükkor egy esti séta keretében megismerhették Veszprém történelmét, építészeti látványosságait és már akkor saját bőrükön megtapasztalták a híres anekdotát: Veszprémben mindig fúj a szél, ha nem fúj a szél, akkor harangoznak.

Szombat reggel kezdetét vette az egész napos „programdömping”. A veszprémi Lélektér Alapítvány munkatársai, Takáts Emese és Dordzsceren Csingisz a reggeli frissességet kihasználva ismerkedős játékokkal szoktatta össze a kétnapos rendezvényre a csapatot. A hallgatók nagy része látásból már ismerte egymást, ugyanis egy egyetemre és ugyanazon szakra járnak, de ezt itt a Pannon Egyetemen is tudjuk, hogy nem jelenti azt, hogy mindenkit ismerünk.

A második programban a veszprémi Petőfi Színház munkatársai, Tóth-Péti Krisztina és Mát P. Gábor által készített Theatrica nevű társasjátékkal játszhattak a résztvevők. Ez egy oknyomozós színházi társasjáték, mely során kiderül, hogy ki lopta Zeusz maszkját a színházból. A megoldáshoz különböző kvíz kérdéseken keresztül vezetett az út. A kérdések színháztörténettel és magyar kultúrával kapcsolatosak voltak. Egy kisebb városnézés után a Veszprémi Egyetemi Színpad tagjai vették át a „rendezést”. Az egyetem dráma- és színházismeret tanári szakos hallgatók, Őszi Balázs és Tóth Gergely vezették a foglalkozást, melyen drámapedagógiai módszereket alkalmaztak. A játékos programok itt nem értek végett, ugyanis visszatért a Lélektér Alapítvány csapata és újabb interaktív feladatokkal szórakoztatták a hallgatókat.

A nap második fele kulturális programokkal telt. Az ünnepélyes műsor előtt Némedi Lajos, Veszprém Város alpolgármestere köszöntötte a lengyel hallgatókat. Beszédében megemlítette, hogy a lengyel-magyar ismeretség az államalapítás idejére tehető, amikor a lengyel és a magyar király egy időben kért koronát a pápától. Mesélt egy kicsit Bem apóról, és háláját fejezte ki a hazánkért tett szolgálataiért. Összességében évszázadok alatt összefonódott az életünk, a nehéz időszakokban mindig számíthattunk egymásra, közös uralkodóink voltak, amely erősíti a népek közti barátságot.

A kulturális műsorokban elsőként a lengyel vendégeknek volt lehetőségük bemutatkozni. A résztvevők egy előadást hallhattak magyar emlékekről délkelet Lengyelországból. Ezután a lengyel hallgatókból álló kórus magyar és lengyel dalokat énekelt, nemcsak népdalokat, hanem fiatalos pop slágereket is. Magyar nyelven, magyar verseket is szavaltak nekünk, illetve egy kétnyelvű színházi előadással is készültek. A magyar fellépők pedig a 2017-ben az egyesület által szervezett III. Pannon UniFest díjazott fellépői voltak.

Az este végén a kortárs magyar filmművészet vizeire vezették a hallgatókat, ahol A viszkis film címszereplőjével, Szalay Bencével Buvári Tamás filmrendező beszélgetett. A beszélgetés során megtudtuk, hogy Bencét lényegében megtalálta ez a szerep. Bence szomszédjának Antal Nimród casting directora a barátja és a Facebookon látott róla képet, ahol látta, hogy hasonlít Ambrus Attilára. Megnézte a profilját, hogy a színművészetire jár és már be is hívták a castingra. A nézők szabadon kérdezhettek, beszélgethettek az előadókkal. A kötetlen beszélgetés és hangulat a Gesztenyés Sörkertben folytatódott, ahol eleget tettünk a közmondásnak, miszerint: Lengyel, magyar két jó barát, együtt issza sörét borát!

A programsorozat zárásaként vasárnap Gyevi-Bíró Eszter rendező, drámatanár mozgásszínházi tréninget tartott, amely a pörgős programokkal teli szombati nap után kinyújtotta a fáradt izmaikat, ellazította őket. A tanárnő olyan feladatokkal kínálta meg a tréningezőket, amelyek fő célja a belső harmónia önmagunkkal, a testünkkel. A lazító mozgássorok után még egy utolsó sétát tettek a történelmi belvárosban.

A varsói diákok nagyon jól érezték magukat nálunk, jobban megismerték a kultúránkat és mi is többet megtudtunk róluk. Az együtt töltött idő valóssá tette a közmondás két jó barát részét és őszintén reméljük, hogy az újbóli találkozásunk nem várat sokáig magára.

Szerző: Deli Kitti

Fotók: Deli Kitti

A Lengyel-magyar baráti találkozás – Az ünnepsorozat egyetemi beszámolója bejegyzés először Egyetemünk-én jelent meg.