Miután a sátor megtelt a VEN polgárokkal, egy vászon és némi tűz segítségével mindenki tudatába szó szerint beleégett a VEN tudata. A régi DIRH emblémája is előkerült (természetesen az újratöltve felirattal helyesbítve), majd el is tűnt (Kvazi erős rántásának köszönhetően ), átadva a helyét az új felállásnak, a DIRH tagjait teljes életnagyságban is sikerült felfedeznünk a dörgedelem közepette. Hallhattunk rektori köszöntőt, zsűri bemutatást (Németh Zoltán-elnök, Dublecz Károly-Georgikon Kar dékán, Gáspár Gábor-Napló, Dobra Mária-Petőfi Színház, Kovács Zoltán-Szervezési és Vezetési Tanszék, Bús Éva-Angol Amerikai Intézet, Gurin Péter-Fizika Tanszék, Burka Tibor, Bogdán Olivér, Mészáros Péter), hatalmas örömmel fogadott diákrektori lemondást, majd megkezdődött a kortesdalfesztivál.

Elsőként a Pannon Universitas Band játszotta el a VEN indulót, ahol a versszakok a csapatok választott témájának megfelelően váltakoztak, így megtudhattuk tőlük, hogy a VEN cellatársakat, cserediákokat, terepruhát, igazolást, valamint középkort is képes teremteni.

Miután mindenki kitombolta magát az ismerős dallamra, kevésbé ismert vizekre eveztünk, a csapatok adták elő kemény munkával összehozott (vagy nem kemény munkával nem összehozott) dalaikat.

Elsőként a VENdőrség csapata örvendeztetett meg minket két dallal, majd RoVEN Hoodék szinte minden csapattagja a színpadon ugrálva próbálta fokozni a hangulatot, amit aztán az ÉletVENtőknek sikerült is látványos „VEN volt, van, lesz” divatbemutatós játékukkal és az új életVENtők dallal megtenni, feladva a leckét az AngyalbőrVEN hiphop csapatának, és a VENrasmus magyarul nem tudó szereplőinek.

Amikor vége lett az utolsó dalnak is, és az utolsó hang is szétfoszlott már , a sátorból a szélrózsa minden irányába szétszéledő maréknyi VEN polgár eleget téve a jelmondatnak, alkonyattól pirkadatig bulizott.

A Kiszabadult a VEN szelleme bejegyzés először Egyetemünk-én jelent meg.