A rendezvény lényege az, hogy megismertesse és megszerettesse a hallgatókkal a tudományos kutatásokban való részvételt, ezáltal arra bíztassa őket, hogy a későbbiekben TDK versenyek keretein belül mérettessék meg magukat és az általuk alkotott munkákat. A TDK-t sokan túlmisztifikálják, a versenyző diákokat pedig olyan átlag feletti képességekkel rendelkezőnek látják, akiknek a tanuláson kívül nincs is igazán életük. Alapvetően ezt a tévképzetet hivatott megcáfolni ez a programsorozat.
A hallgatók mellett természetesen a karon dolgozó oktatóknak is kiváló lehetőséget jelent a rendezvény, hiszen ennek keretében kötetlen formában ismertethetik meg az érdeklődő hallgatókat és kollégákat egyaránt a kutatócsoportban folyó munkákkal és alkalmazott eszközökkel.

A Nyílt Kutatóműhely egy kiváló fórum arra, hogy a hallgatók és az oktatók összetalálkozzanak és izgalmas kutatási irányok alakuljanak ki a közös munka nyomán. Az informálisabb bemutatók és beszélgetések nagyon sokat segítenek abban, hogy a különböző generációk könnyebben kommunikáljanak egymással, hiszen egy kötetlenebb előadás során a hallgatók szívesebben kérdeznek, az oktatók pedig jobban el tudnak magyarázni egy-egy témát.

Az eddigi rendezvényekről összességében pozitív visszajelzések érkeztek sőt, idén volt olyan látogató is, aki egészen Kecskemétről utazott el idáig, mert érdeklődött a kari kutatások és MSc képzések iránt.
A sikereken felbuzdulva a jövőben is folytatni szeretnék a programsorozatot és bíznak benne, hogy többen is csatlakoznak a Mérnöki Karon folyó kutatásokba és beneveznek majd a TDK konferenciákra, hogy munkájukat bemutathassák.

De hogy ez az egész nektek miért is lehet érdekes? Hallgatóként több ponton is profitálhattok a rendezvényen való részvételből. Egyrészt, bepillantást nyerhettek a Mérnöki Karon folyó olyan kutatásokba, melyek létezéséről eddig talán nem is tudtatok. Ha pedig van olyan téma, ami iránt jobban érdeklődtök, esetleg úgy gondoljátok, hogy a szak- vagy diplomadolgozatotok megírását is segítené az adott kutatási terület alaposabb megismerése, akkor akár be is kapcsolódhattok a kutatócsoport munkájába. És ne gondoljátok, hogy itt vége a történetnek. A kutatómunkában való részvételnek köszönhetően ugyanis olyan készségekre és képességekre tehettek szert, melyeknek nagy hasznát vehetitek majd a jövőben akárhova is sodorjon benneteket az élet. Nem fogtok majd ijedten nézni a leendő főnökötökre, ha azt kéri tőletek, hogy tartsatok meg egy prezentációt, vagy hozzatok meg egy fontos döntést, hiszen ezeket már az egyetem falain belül be tudjátok gyakorolni az általatok jól ismert, és titeket mindenben támogató oktatóitok segítségével.

A tudás- és tapasztalatszerzés mellett pedig könnyen gyarapíthatjátok a kapcsolati tőkéteket is. Gondoljatok csak bele, hogy mennyivel könnyebb úgy elmenni egy állásinterjúra, hogy a veletek együtt dolgozó és a titeket jól ismerő tanárotok ajánl be titeket a munkaadótoknak. Ha pedig a tudományos életben képzelitek el magatokat, akkor akár olyan kapuk is kinyílhatnak előttetek, melyek általában csak a PhD hallgatók előtt szoktak, hiszen a különböző konferenciákon való részvételek során már most megismerkedhettek a szakterületeken tevékenykedő szakemberekkel. Ez pedig nagyon sokat számíthat a későbbiekben a tudományos versenyeken, az ösztöndíjpályázatok elbírálásában vagy a munkahelykeresésben.

Mindezek mellett tanáraitokat is jobban megismerhetitek, sőt, akár az is előfordulhat, hogy a közös munka során még össze is barátkoztok az évek alatt. Így talán már nem is kell annyira félnetek egy-egy vizsga előtt, ugye?

Fotók: Dr. Egedy Attila és Major Máté Miklós

A A tudomány sosem megy ki a divatból- Nyílt Kutatóműhely a Mérnöki Karon bejegyzés először Egyetemünk-én jelent meg.

A program során a diákok ízelítőt kaphatnak a legújabb kutatási eredményekből és megismerhetik a kutatások korszerű eszköztárát. A nyári egyetem programjával hangsúlyozni szeretnénk a természettudományos és műszaki ismeretek kiemelt társadalmi és gazdasági fontosságát is.

A hét folyamán a helyszínen zajló érdekes előadások és interaktív foglalkozások mellett egy napot a Mérnöki Karon töltöttek a résztvevők, ahol több labor működésébe is betekintést nyerhettek. A mérnöki pályák gyakorlati oldalának megismerését célzóan gyárlátogatást tett a csapat az Arconic-Köfém Kft. székesfehérvári egységénél.

Az egész hetet átfogta egy Junior Mérnök Verseny, amelyben négy csoportban oldottak meg a résztvevők különböző logikai, kreativitást és csapatmunka-készséget erősítő feladatokat, a megszerzett tudásról számot adó tesztet, valamint egyéni küldetéseikkel és szorgalmukkal gyűjthettek plusz pontokat csapataiknak.

A program zárásaként 2018. július 27-én dr. Gelencsér András, a Pannon Egyetem rektorának tudományos előadása után az Arconic-Köfém Kft. képviseltében Katus István vezérigazgató és Horváth Tamás vezérigazgató-helyettes, valamint dr. Németh Sándor, a Mérnöki Kar dékánja közösen adták át a Junior Mérnök Versenyen legjobb eredményt elérő csapatnak járó díjat.

Szerző: Mérnöki Kar, Pannon Egyetem

A Nyári Egyetem Középiskolásoknak Velencén bejegyzés először Egyetemünk-én jelent meg.

Gelencsér András rektor a konferencia megnyitóján arra bátorította a diákokat, hogy legyenek nyitottak egymással szemben, „szerezzenek barátokat, kössenek ismeretségeket, ismerkedjenek a várossal”, és a megmérettetést ne csupán versenynek fogják fel, hanem építkezzenek tudományosan versenytársaik előadásaiból.

„A tudomány olyan, mint a szex: időnként van valami haszna is, de nem azért műveljük” – idézte Richard Feynmant Abonyi János professzor tudományos nyitóelőadásában, amelyben életminőségünk fenntartható fejlesztéséről beszélt boldogságközpontú tudományos megközelítésben. Humorban bővelkedő előadásában kiemelte, hogy az emberiség fennmaradása a kreatív gondolkodókon múlik.

A megnyitót követően a junior mérnökdöntő első részére került sor, a vacsora után pedig nitrogénes kísérleteket tekinthetett meg a zsűri, a mezőny és felkészítő tanáraik.
A diákkonferenciára 67 tanuló jelentkezett az ország 20 intézményéből. A verseny szombaton folytatódik, egyebek mellett modellezési bemutatókkal.

A Föld- és Környezettudományi Tanszék a VEAB Környezet-, Föld és Energetikai Szakbizottsága, a Magyar Kémikusok Egyesületével 2003-ban rendezte meg az első Középiskolai Környezettudományi Diákkonferenciát. A konferencia megálmodója és létrehozója dr. Hlavay József egyetemi tanár, a Föld- és Környezettudományi Tanszék egykori vezetője volt. A konferencia célja a természet- és műszaki tudományok népszerűsítése az erre fogékony, tehetséges középiskolás diákok körében. Hlavay professzor 2005-ben bekövetkezett halála óta a diákkonferencia az ő nevét viseli. 2009-től a rendezvény szervezését a Mérnöki Kar vállalta fel.

A Elkezdődött a Hlavay bejegyzés először Egyetemünk-én jelent meg.

Ezúttal a Pannon Egyetem legújabb zalai „honfoglalásáról” fogsz olvasni. Tudniillik a zalaegerszegi mechatronikai mérnöki szakon a februártól induló szemeszterben már nem a soproni székhelyű társegyetem, hanem a PE égisze alatt kezdik meg a hallgatók tanulmányaikat.

A háttérben nem dolgoztak különösebben heves lobbierők az intézmény részéről, „csupán” egy fenntartói elképzelés gyors megvalósulásáról van szó az érintett felek kölcsönös egyetértését követően.

A zalaegerszegi képzés, hasonlóan a veszprémi mechatronikai mérnöki képzéshez, a Mérnöki Karon zajlik, és a kar a képzés gondozását egy újonnan alakított, önállóan gazdálkodó szervezeti egység, a „Mechatronikai Képzési és Kutatási Intézetre” bízta. Az intézet személyi állománya lényegében nem változott, tehát a zalaegerszegi oktatók ebben az intézetben folytatják az évekkel ezelőtt elkezdett oktatási és kutatás-fejlesztési tevékenységüket. Továbbá a veszprémi oktatók is, ahogy Nagykanizsa esetében már gyakorlat, tartanak órákat Zalaegerszegen és fordítva, hiszen a csekély földrajzi távolság alig másfél óra alatt áthidalható.

A fogadó kar dékánja a zalaegerszegi mechatronikai mérnöki képzésről

Merültek-e fel problémák a képzés átvétele kapcsán?
Az együttműködés a zalaegerszegi kollégákkal példaértékű. Segítjük egymás munkáját, s azon dolgozunk, hogy a mechatronikai mérnök képzés minél magasabb színvonalú legyen a Pannon Egyetem Mérnöki Karán.

Hogyan segítik, segítik-e az ottani beiskolázást?
A Mérnöki Kar és a zalaegerszegi központ közös beiskolázási tevékenységet folytat, amelynek remélhetően az lesz az eredménye, hogy mindkét városban növekszik a mechatronika alapszakra felvett hallgatók száma. Külön kiemelném a duális képzéssel kapcsolatos intenzív beiskolázási programunkat.

Mit vár a kar a zalaegerszegi képzéstől?
Zalaegerszeggel megerősödve a kar országos mechatronikai képzési centrummá nőtte ki magát. A gyakorlati képzés területén nagyon sokat tanulhatunk a zalaegerszegi kollégáktól. A veszprémi mechatronikai mérnöki mester szakra Zalaegerszegről is várjuk a jelentkezőket. Oktatók cseréjével mindkét oktatás színvonala emelkedhet. A kutatás-fejlesztés területén is együttműködve a gépjármű-mechatronikai fejlesztések dunántúli központjává válhatunk.

Dr. Szalai István dékán, Mérnöki Kar

Láttál már egyetemet kamionnal beiskolázni? Mi egy ideje úgy is járunk. Zalaegerszeg városa mellett ugyanis az ipari partnerek is komoly összeget áldoznak a képzés sikerére, a hallgatói utánpótlásra és a minőségi tudással rendelkező frissdiplomások kinevelésére. Ennek köszönhetően – ahogy a világhálón terjedő videóban már talán magad is láttad – tekintélyt parancsoló méretű fehér kamion indult útjára az országban, vontatványán a Pannon Egyetem jól ismert arany-kék címerével, bendőjében pedig egész kis interaktív bemutatóteremmel, melyből mindent megtudhatunk a zalaegerszegi mechatronikai mérnöki képzésről.

A képzésnek otthont adó város vezetőjének véleménye a mechatronikai mérnöki képzésről

Miért fontos Zalaegerszeg számára a mechatronikai mérnöki képzés?
Zalaegerszegen a munkaerő-piaci igényekhez igazodva indult meg a mechatronikai mérnökképzés. Az eredeti cél nem változott, hiszen az elmúlt 13 évben a zalai megyeszékhelyen végzett mérnökök 100 százaléka gyakorlatilag a diplomaszerzést követően azonnal elhelyezkedett, és a legújabb visszajelzések szerint az érintett cégek háromszor annyi mérnököt tudnának foglalkoztatni, mint ahányan éppen befejezik tanulmányaikat. Az igény óriási, ráadásul 2016 év végéig várhatóan 2500 új munkahely jön létre a megyeszékhelyen.

Mit vár a város a Pannon Egyetemtől?
A helyi felsőoktatás és a magas színvonalú kutatás-fejlesztési tevékenység erősítését, ennek nyomán a gazdaság élénkítését várja Zalaegerszeg a képzés új „gazdájától”. Miután a keszthelyi és a nagykanizsai felsőoktatás is a veszprémi intézmény égisze alatt működik, konkrét együttműködések alakulhatnak ki a megyében, s ezek mindhárom képzőhely, város számára hasznosak lehetnek.

Milyen módon támogatja a város a mechatronikai mérnöki képzést?
A korábban bevezetett Befektetés a jövőbe elnevezésű ösztöndíjjal támogatottak körét már nem kötjük zalaegerszegi lakóhelyhez, és 15 ezer forintra emeltük az ösztöndíj mértékét. A műszaki képzésben három éve működő duális képzési forma szintén vonzó lehet: már az oktatás idején a partnercégnél dolgozó ifjú nagy valószínűséggel tanulmányai befejeztével azonnal állást talál. Céljainkkal összhangban van a Duális Szakképzési Központ is, melyet elsőként hozunk majd létre az országban.

Balaicz Zoltán, Zalaegerszeg Megyei Jogú Város polgármestere

A 80-as évek végétől a mostani oktatási épületek közelében laktam és a környéken jártam általános iskolába. Az akkor még laktanyaként működő területen azóta nem posztol ügyeletes katona, és nincs körülötte magas, szögesdróttal erősített kerítés sem. Az egykori kaszárnya helyén most többek között a Pannon Egyetem hallgatói élik az egyetemisták mindennapjait. Ez ugyanis már a képzési helyünk területe.
Jelenleg 146 hallgató tanul mechatronikai mérnöknek Zalaegerszegen. A képzés elmúlt másfél évtizede során kialakult a helyi oktatói bázis, így a mérnökképzés szakmai gárdáját jelentő mintegy 40 fő legnagyobb része zalai kötődésű. Jelentős részük ipari szakember, de az intézet külsős és saját állománnyal is dolgozik. Zalaegerszeg a mechatronikai mérnökképzésben elsőként vezette be a duális képzést. A környék 15 cégével van együttműködési megállapodásuk 2016-ra e téren, a korábbi évek duális évfolyamaiban több mint 20 vállalkozás vett és vesz részt. A képzéshez kapcsolódó egyéb együttműködésekben mintegy 40 vállalattal vannak kapcsolatban.

Az oktatást végző központ vezetője a képzésről.

Hogyan fogadták a Pannon Egyetemhez való csatolás/csatlakozás tényét?
A sajtóból alapvetően csak pozitív híreket hallottunk a Pannon Egyetemről, így azt gondolom, szinte mindenki várakozással tekint a csatlakozásra.

Hogyan értékeli a Pannon Egyetem fogadókészségét?
A Pannon Egyetem részéről a maximális fogadókészséget tapasztaltam. Őszinte és nyílt beszédet folytattak Zalaegerszeggel, sőt meghívtak arra az egyetemi szenátusi ülésre is, ahol a PE tárgyalta a zalaegerszegi képzés átvételének lehetőségét.

Hogyan és miben látja az együttműködés lehetőségét?
Ahogy szokták mondani, Magyarországon nincsenek távolságok, így azt gondolom nem fog különösebb gondot okozni, hogy az egyetem központja Veszprémben, mi pedig Zalaegerszegen vagyunk. Sőt, a földrajzi fekvés most a PE malmára hajthatja a vizet, hiszen olyan összefogás valósulhat meg Zala megyében, Nagykanizsa-Keszthely-Zalaegerszeg vonatkozásában, ami akár országosan is példaértékű lehet.

Mit jelent a csatlakozás a zalaegerszegi intézetnek?
A zalaegerszegi mechatronikai képzésnek mindenképpen előnyt jelent a csatlakozás. Egyrészt egységesen tudunk fellépni a leendő hallgatók előtt Zalaegerszegen és a térségében, másrészt előnyösen tudjuk kamatoztatni a Pannon Egyetem már meglévő ipari kapcsolatait a régióban.

Miben látja az intézet erősségét?
Zalaegerszeg fő erőssége mindig a kooperációban állt. Így bizton állíthatom, Győrtől Budapesten át Kecskemétig, Miskolcig mindenkivel jó a kapcsolatunk és folyamatosan keressük a lehetőségeket partnereinkkel.

Dr. Lukács Attila központvezető

Az nem újdonság, hogy a felsőoktatás folyamatosan változó környezete olykor szerencsétlen helyzeteket generál, a Pannon Egyetem életében azonban ez a „térhódítás” minden szereplő számára nagy reményekkel kecsegtető jövőt kínál. A PE újabb pontot színezhet kékre a Dunántúl térképén, és vele együtt nyer új értelmet a rigmus is: Zeg, Zeg, Zeg… ezt jól jegyezd meg!

A Zeg, Zeg, Zeg, Zalaegerszeg! bejegyzés először Egyetemünk-én jelent meg.

A Leszállás egy üstökösre bejegyzés először Egyetemünk-én jelent meg.

A jelenlévők olyan jelenségekkel ismerkedhettek meg mint a naposzlop, ellennap, világító felhők vagy a melléknap. Ezeket a fenoménokat halóknak hívjuk.

Több típusa létezik a haló jelenségeknek, azonban mindet az 8–12 km magasban képződő fátyol- és pehelyfelhőkben levő jégkristályok okozzák a felső troposzférában. A kristályok alakja és különös rendeződése, valamint a fénysugarak beesési szöge egyaránt befolyásolja a természeti kép típusát. A fénysugarak visszaverődnek és megtörnek, valamint szóródhatnak, mint a szivárvány keletkezésekor. Lehet rövid (pár másodperces), vagy tarthat több órán át.

A halók gyakorisága és fajtája nagyban függ a földrajzi helyzettől. Finnországban és Norvégiában ugyan sokkal sűrűbbek, de rengeteg feljegyzésre bukkanunk Magyarországon észlelt történésekről is. Találunk említést keresztről a Hold felett, teljes szivárványról, vagy épp arról, hogy egyszerre öt Hold ragyogott az égen. Az emberek sokáig vallási jelentéssel ruházták fel ezeket a furcsaságokat, mígnem a tudomány megmagyarázta a jelenségek okait.

Azért, hogy az előadást közelebb hozhassa a hallgatósághoz, Farkas Alexandra Veszprémben megfigyelt és dokumentált haló jelenségeket is bemutatott, a műhelyfoglalkozás végeztével pedig egy kötetlen beszélgetés alakult ki.

Szabó Virág

Fotó: Ruppert Tamás

A Légköri jégkristályok fényjátékai bejegyzés először Egyetemünk-én jelent meg.

A tavalyi ITDK-hoz képest némileg visszaesett a jelentkezők száma, a magas színvonal azonban megmaradt. A konferencia szervezői a Gazdaságtudományi Kar, a Georgikon Kar, a Mérnöki Kar, a Modern Filológiai és Társadalomtudományi Kar és a Műszaki Informatikai Kar egyes oktatói voltak. A Mérnöki Karról jelentkeztek a legtöbben, náluk összesen harmincnégy induló volt. A Georgikon Karról harmincegyen, az MFTK-ról és a MIK-ről egyaránt tizenhatan, míg a GTK-ról csupán tizennégyen jelentkeztek. Az előadások összesen nyolc szekcióban folytak, ezeken belül pedig több tagozat kapott helyet. Az agrártudományi szekcióban a legtöbbnek számító tizennégy első helyezettet hirdettek ki, ezzel szemben a Fizika, Földtudományok, Matematika nevezetű szekcióban mindössze két első helyezett volt. A MIK-ről szép számmal jutottak tovább az OTDK-ra, hiszen a tizenhat indulóból tizenegy részesült ebben a megtiszteltetésben. A Kémiai és Vegyipari szekcióban kilenc, a Műszaki Tudományiban pedig öt első helyezettet hirdettek ki.

Mindenhol egy hozzáértő oktatókból álló bizottság bírálta az elhangzott előadásokat, és hozta meg a végső döntéseket. Rajtuk kívül a jelenlévő hallgatók is hozzászólhattak az előadásokhoz. A konferencia napját egy 16 órakor kezdődő díjátadóval, valamint állófogadással zárták.

Nagy Petra

fotók: Ruppert Tamás

A Tudományos Diákköri Konferencia a Pannon Egyetemen bejegyzés először Egyetemünk-én jelent meg.

Zalaegerszegen született, az egyetemet pedig Szegeden végezte. Meséljen pár szóban erről az időszakról!
Zalaegerszegen születtem, de középiskolai tanulmányaimat már Nagykanizsán, a Winkler Lajos Vegyipari Szakközépiskolában végeztem. A kémia is érdekelt, ám a fizika még ennél is jobban, ezért a szegedi József Attila Tudományegyetemre jelentkeztem, s ott végeztem fizikus szakon 1981-ben. Első munkahelyem is Szegeden volt, az MTA egy ottani kutatócsoportjában dolgoztam egy évig.

A doktori iskolát már Veszprémben kezdte és végezte el. Hogyan került a városba, mi vonzotta a Pannon Egyetemre?

Mivel dunántúli vagyok és feleségem is ide kötődik, ezért közelebb akartunk kerülni szülővárosunkhoz, szüleinkhez. Így 1982 őszén Veszprémben, az akkori Veszprémi Vegyipari Egyetem fizikai-kémia tanszékén kezdtem el dolgozni. Mindenképpen a fizika és a kémia határterületén képzeltem el a kutatói pályámat, és ehhez a veszprémi egyetem kiváló lehetőségnek látszott. Egyből elkezdhettem dolgozni a doktori disszertációmon, folyadékok dielektromos tulajdonságainak vizsgálatával foglalkoztam. 1985-ben szereztem műszaki doktori fokozatot.

Meséljen pár szóban a kutatási területeiről!

Az elsősorban kísérleti témájú doktori dolgozatom megírása után érdeklődésem az elméleti és számítógépes szimulációs kutatások felé fordult. A folyadékok fizikai tulajdonságainak perturbációelméleti vizsgálata területén elért eredményeim alapján 1995-ben kandidátusi fokozatot kaptam. Ugyancsak a folyadékok szerkezeti és termodinamikai tulajdonságainak vizsgálatára irányuló kutatásaim alapján 2011-ben az MTA doktora lettem. Közben érdeklődésem ismét a kísérleti munka felé fordult, az utóbbi időben méréstechnikával és a mágneses folyadékok ipari és gyógyászati alkalmazásaival foglalkozom. Kutatásaimat lelkes fiatal munkatársakkal együtt végzem, vezetésem alatt eddig hatan kaptak PhD fokozatot.

Van-e példaképe a szakmában?

Nehéz lenne példaképet megnevezni, igazából ezen még nem gondolkodtam. Az biztos, hogy egykori tanáraim és professzoraim között vannak néhányan, akikre fel tudok nézni, akikre szívesen emlékezem.

Nemrégiben Magyar Érdemrend Tisztikereszt Polgári Tagozat kitüntetést vehetett át. Meséljen az ezzel kapcsolatos érzéseiről!

Mivel eddig még nem kaptam ilyen jellegű elismerést, természetesen jól esett, hogy az egyetem vezetősége felterjesztett erre a kitüntetésre, örültem neki.

Mivel tölti a szabadidejét?

Jelenleg a Mérnöki Kar dékánja is vagyok, ezért szabadidőről alig beszélhetünk. Ha mégis jut egy kis idő kikapcsolódásra, akkor szívesen járom az erdőket-mezőket, s eközben gombát is szoktam gyűjteni. A természetben töltött órák tudnak leginkább szellemileg felfrissíteni. Horgászni is szeretek, de az utóbbi időben ezt a sportot csak „elméleti” szinten űzöm.

Mit üzen a hallgatóknak, valamint a pályakezdő fiataloknak?

Az eredményes mérnöki, kutatói pályához kétségkívül szükség van tehetségre, de higgyék el, emellett elengedhetetlen a szorgalom és a kitartó munka is. Kívánom, hogy találjanak hivatásukban annyi örömet, amennyit én is megtapasztaltam az eddigi 33 éves oktatói/kutatói pályám során.

Klózer Kitti

fotó: Szabó László

A Örömet lelni a hivatásban bejegyzés először Egyetemünk-én jelent meg.

A Continental gyakornoki programja több lehetőséget is kínál az egyetemistáknak: a hallgatók dolgozhatnak diákmunkásként, köthetnek tanulmányi vagy ösztöndíjszerződést, illetve szakdolgozat vagy diplomamunka íráshoz is találhatnak jó témát és szakembereket.

A vállalat megfelelő szakmai hátteret biztosít gyakornokainak: bepillanthatnak a szoftver- és szenzorfejlesztés mindennapjaiba, kihívást jelentő feladatokkal találhatják szemben magukat.  Munkájukat szakképzett mentorok segítik, teljesítményükről pedig rendszeres, személyre szabott visszajelzést kapnak, mely rávilágít erősségeikre és fejlesztendő területeikre egyaránt.

Az alapképzés befejezése után a Pannon Egyetem hallgatóinak lehetőségük van a cégnél elhelyezkedni, ahol modern és fiatalos környezetben építhetik a karrierjüket, és folyamatosan új technológiákkal dolgozhatnak. A Mérnöki Karon tanulók jelentkezhetnek a Continental MSc szakra, ahol kifejezetten a cég hatáskörébe tartozó területekkel foglalkozhatnak. A 2015. februári kezdésre november 15-ig lehet jelentkezni. A szakról bővebb információ: http://felviweb.uni-pannon.hu/jarmu oldalon.

A vállalat amellett kötelezte el magát, hogy kényelmesebbé, fenntarthatóbbá, és biztonságosabbá tegye az egyéni mobilitást, vezető termékek és technológiák széles portfólióját kínálja, munkatársait pedig magasan képzett szakemberek és kiváló csapatjátékosok alkotják. Ezt bizonyítja a rengeteg szakmai elismerés is, továbbá az a tény, hogy ma átlagosan minden harmadik autó Continental fékrendszerrel működik.

Szabó Virág

Fotók: Nagy László

A ContiContact Day a Pannon Egyetemen bejegyzés először Egyetemünk-én jelent meg.

A Mérnöki Kar sokat tett azért, hogy a Top 40-ben a Pannon Egyetem az ötödik helyet foglalhatja el, a gazdasági élet szereplőinek visszajelzései alapján elmondható, értéke van az itt kiadott diplomának, hangsúlyozta Dr. Rédey Ákos rektor köszöntőjében. A fejlődéshez szükség van a mérnökökre, hiszen tudásukkal választ adhatnak a kihívásokra. Ehhez kitartást és optimizmust kívánt a végzősöknek, akik a B épület aulájában büszkén viselték talárjukat.

Először adtak át mesterdiplomát a karon, a levelező képzésben részt vevő környezetmérnökök részére, további mesterképzések indítását tervezik, mondta köszöntőjében Dr. Horváth Ottó dékán. A mérnökképzés fellegvárában kiadott okleveleket hazánkban és külföldön is elismerik, az itt szerzett vegyészmérnöki diplomának a világon mindenütt azonos értéke van, valamint a MOL-lal hamarosan aláírnak egy szerződést, mellyel egy közös képzést és tanszéket hoznak létre, vázolta jövőbeli terveiket a kar vezetője.

Ezt követően Dr. Ürge László, a ThalesNano Zrt. vezérigazgatója köszöntötte a végzősöket. A világhírű cég vezetője hangsúlyozta az innovációra való hajlam fontosságát a felsőoktatásban. Személyes élményeit osztotta meg az egybegyűltekkel, melyek mindegyike itteni diplomásokhoz sikeréhez kapcsolódik cégén belül. Példákon keresztül bizonyította, hogy az itt szerzett tudás versenyképes a nemzetközi piacon.

Porga Gyula, Veszprém alpolgármestere az örök emlékeket emelte ki, melyeket a városban szerezhettek a diákok egyetemista éveik alatt, Polgárdy Imre, a Veszprém Megyei Közgyűlés alelnöke pedig a siker jelentését fejtegette köszöntőjében.

A köszöntők után PhD doktorokat avattak, a Természettudományok Tudományterületen a kémia doktora lett Czili Hajnalka, valamint a vegyészmérnöki tudományág doktoraivá avatták Lengyel Attilát és Naszer Heidert.

Rádi György búcsúzó vegyészmérnök hallgató hangsúlyozta, bátran indulnak neki a szakmának, hisz az itteni képzés során mérnökké és tudóssá váltak, felkészítették őket az életre.  Beszédét kedvenc idézetével zárta, mely szerint a patak és a szikla összecsapásából a patak kerül ki győztesen, tehát a kitartó munka meghozza méltó gyümölcsét! Ezt követően a jogarra tett kézzel ünnepélyesen megfogadta többi végzőstársával együtt, hogy az egyetem hírnevét tovább fogja öregbíteni munkájával.

A rendezvényen egyetemi docensi és egyéb díjak átadására is sor került.

A Pannon Egyetem Szenátusa címzetes egyetemi docensi címet adományozott id. Baradits Györgynek, a Controrg Kft. igazgatójának, a Folyamatmérnöki Intézeti Tanszékhez kapcsolódó oktatási és a kutatás-fejlesztési területeken végzett eredményes és magas színvonalú munkájának elismeréseként. Címzetes egyetemi docensi címet kapott Dr. Lauer János, a Veszprém Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság igazgatója is, aki a Környezetmérnöki Intézetben eredményes és magas színvonalú munkájával segíti az oktatást.

A Dr. László Antal professzor emlékére létesített Richter Finomkémiai Műveleti Díjat  Németh Dórának ítélték oda, az oktatói díjat 2009-ben Marton Gyula professzor kapta.

Az „Ipar a Veszprémi Mérnökképzésért” Alapítvány ösztöndíját a vegyészmérnöki szak záróvizsga bizottságok elnökei javaslatára Lakics Eszter okleveles vegyészmérnök vehette át.

A Bede Imre emlékére alapított közérdekű meghagyás ezévi szociális ösztöndíját Rácz Gergely harmadéves kémia alapszakos hallgatónak ítélték, míg a tanulmányi ösztöndíjat Szabó Péter harmadéves kémia alapszakos hallgató nyerte el.

A Veszprémi Vegyipari Egyetem nappali tagozatán 1961. évben végzett vegyészmérnökök által létesített ösztöndíjat a vegyészmérnöki szak folyamatmérnöki szakirány záróvizsga bizottsága a vizsgán nyújtott kiváló szakmai teljesítményéért Dobos László Csaba okleveles vegyészmérnöknek ítélte oda. A Folyamatmérnöki Intézeti Tanszék közössége „Árva Péter tanulmányi ösztöndíj” alapítását határozta el, ezzel is emléket állítva a tanszék alapítójának. Az ösztöndíjat évente egyszer, a folyamatmérnöki szakterületen eredményes tanulmányi munkát végző nappali tagozatos egyetemi hallgató nyerheti el.  Az ösztöndíjat Tóth László Richárd vegyészmérnök szakos hallgatónak ítélték.

A „Gépészek a Gépészképzésért” Alapítvány díjat ajánlott fel a legjobb gépészmérnöki szakdolgozatért, melyet Balogh Bálint vehetett át, míg a legjobban záróvizsgázó hallgatónak járó elismerést Kovács Imre gépészmérnök kapta.

A Magyar Mérnöki Kamara Vegyészmérnöki Tagozatának díját Kriván Eszter okleveles vegyészmérnök vehette át.

A Mérnökök a Nagybetűs kapujában bejegyzés először Egyetemünk-én jelent meg.