A Műszaki Informatikai Kar rövid története

A Műszaki Informatikai Kar története sok évvel az alapítás előtt kezdődött. Az informatika oktatásának előzményei az 1960-as évre nyúlnak vissza egyetemünkön. Ekkoriban számítástechnikát oktattak nagygépes rendszeren és vegyipari műveletek szimulációját analóg számítógépeken.

1985-ben az akkori Művelődésügyi Minisztérium Kazincbarcikáról Veszprémbe helyezte át a mérés és automatizálás főiskolai szakot. A képzés személyi és tárgyi feltételeinek megteremtésére Dr. Vass József adjunktus kapott megbízást. Az új szakon 1988-ban kezdte meg tanulmányait az első évfolyam. 1991-től, a fejlesztéseknek köszönhetően, már villamosüzemmérnöki képzés formájában folytatódhatott az oktatás.

Az 1980-as évek második felében egyre intenzívebbé vált a számítógépes hardver- és szoftverfejlesztés. Dr. Liszi János, az egyetem akkori rektora egyetemi szintű informatikus szak indítását határozta el. A szakindítás támogatásához megnyerte Dr. Roska Tamás, az MTA SZTAKI vezető kutatójának közreműködését, így 1991-ben, országosan az elsők között, megkezdődhetett a képzés a műszaki informatika egyetemi szakon.

A két szakon folyó oktatáshoz jelentős személyi és tárgyi fejlesztések voltak szükségesek, melyekben egyrészt Dr. Vass József és munkatársainak, másrészt több, az MTA kutatóintézeteiben dolgozó vezető kutatónak volt meghatározó szerepe. A dinamikus szakmai fejlődés eredményeképpen 1991. november 1-én alakult meg a Műszaki Informatika és Automatizálás Tanszék.

Nagy volt az érdeklődés a műszaki informatika szak iránt, folyamatosan növekedett a felvett hallgatók száma. 1995. január 1-vel az egy tanszék négyfelé vált a művelt tudományterületeknek megfelelően, de a négy tanszék tevékenységét kezdetektől fogva a Műszaki Informatikai és Villamosmérnöki Intézet fogta össze.

1996-ban, az első informatikus évfolyam végzésekor indult a Műszaki informatikai alkalmazások PhD program, amely 2000-től Informatikai Tudományok Doktori Iskola néven folytatja napjainkban is tevékenységét.

Az erősödő oktatói állomány és a doktori képzés indítása lehetővé tette, hogy az intézetből előbb önálló jogosultságokkal rendelkező intézet, majd kar legyen. Ebben a folyamatban jelentős szerepe volt Dr. Gaál Zoltán rektornak és Dr. Marton Gyulának, a Mérnöki Kar dékánjának.

A Műszaki Informatikai Kar 2003-ban alakult meg, amelynek első vezetője Dr. Friedler Ferenc professzor úr volt.

Karunk oktatásának fejlesztése már a kezdetektől folyamatos volt. Felismerve a tehetséggondozás és a rövidebb ciklusú képzések fontosságát, elindítottuk az Erdős Pál Matematikai Tehetséggondozó Iskolát, a főiskolai informatikus képzést Nagykanizsán és a mérnökasszisztens képzést Székesfehérváron. Az országban az elsők között tértünk át a BSc, MSc képzési rendszerre a mérnök informatikus szakon, majd elindítottuk a képzéseket a gazdaságinformatikus és a programtervező informatikus szakokon. Ezekkel, illetve a 2018-ban indított üzemmérnök informatikus BProf szakkal, majd a 2020-as évek elején indított programtervező informatikus és adattudományi mesterszakokkal országosan egyedülállóan széles palettát kínál a Kar az informatikai felsőoktatásba jelentkezőknek.

A magas színvonalú oktatás természetes velejárója az intenzív kutatási tevékenység. Még az 1990-es évek végén alakultak meg az első professzori kutatólaboratóriumok, az egyes tudományterületeken folyó munka összefogására. A szervezeti átalakulásoknak és a karon folyó tudományos képzésnek köszönhetően a laboratóriumok száma folyamatosan növekedett és vezetői ma már elsősorban olyan munkatársak, akik a Karon szerezték meg diplomájukat és doktori fokozatukat. A Karon végzett kutatások meghatározó jelentőségűek a doktori iskola megítélése szempontjából, ezért nagy hangsúlyt fektetünk a tudományos közlemények és az általunk rendezett konferenciák számára és minőségére. Ezeknek köszönhetően egyre nagyobb létszámú külföldi doktoranduszunk van.

A kutatás mellett a bevételt hozó fejlesztési tevékenységek is fontos szerepet játszanak a Kar életében. Kezdetben ezek középiskoláknak készített oktatási rendszerek voltak, majd egyre nagyobb mértékben vállalatoknak, intézményeknek készített informatikai, automatizálási megoldások lettek. Ezek nélkül nehezebben válhattak volna valóra infrastrukturális fejlesztéseink és kollégáink külföldi konferencia részvételei, de számos innovatív tudományos eredmény megszületését is megalapozták a vállalati K+F együttműködések.

Az oktatás és kutatási fejlesztéseket szervezeti változások kísérték. A Matematikai és Számítástechnikai Tanszék 2006-os csatlakozásával, majd a korábbi tanszékek 2009-ben történt átalakításával alakult ki a veszprémi kampuszon ma is meglévő struktúra. 2016-ban Nagykanizsán, majd a 2021-ben a Zalaegerszegen alapított tanszékekkel jött létre a Kar jelenlegi szervezete.

Kari programok

A Műszaki Informatikai Kar alapításának 20 éves évfordulója alkalmából számos kiemelt programot rendezünk a 2023/2024-es tanévben. A programsorozat első elemeként november 7-én tartottuk a jubileumi születésnapot ünneplő eseménysorozat nyitórendezvényét, ahol felidéztük a Kar alapításához vezető legfontosabb mérföldköveket és kutatási portfóliónk fejlődését.

Célunk a tanév során rendezett programokba bevonni a Kar és az Egyetem munkatársainak, valamint hallgatóinak széles rétegét. Az I épület aulájában informatikatörténeti kiállítást rendeztünk be, amely szabadon látogatható, valamint felállítottunk egy fotófalat is ugyanitt, ahol az elmúlt 20 év legérdekesebb pillanatai tekinthetők meg. Hallgatói és oktatói részvétellel november 8-án megválasztottuk a Műszaki Informatikai Kar hivatalos italát egy rangos zsűri és hallgatói szavazatok alapján. December első napjaiban egy nagyon izgalmas kerekasztal-beszélgetést is szerveztünk a digitális világ felhasználói szokásainak változásáról, ahol vendégünk volt Steigervald Krisztián generációkutató és Klausz Melinda közösségi média specialista.

Igyekszünk a jubileumi év üzenetére felhívni hallgatóink, vállalati partnereink és valamennyi külső érdeklődő figyelmét. Erre az ősz folyamán jó alkalom volt a 24 órás programozási verseny és a középiskolás diákok számára rendezett Bakonyi Bitfaragó Bajnokság is, ahol a megoldandó feladatokban megjelentek az évfordulóhoz kapcsolódó érdekességek.

A 2024-es évben is további, a hallgatókat és munkatársakat egyaránt megszólító eseményekkel hívjuk majd fel a figyelmet a Műszaki Informatikai Kar alapításának 20. évfordulójára, így mindenképpen érdemes folyamatosan követni a Kar weboldalát, ahol minden szükséges információ elérhető lesz a programokról. A „jövő technológiáit tanítjuk és kutatjuk” hirdetjük diákjainknak és az érdeklődőknek; emellett remekül elférnek a Műszaki Informatikai Kar izgalmas és érdekes programjai, amelyre szeretettel várjuk az érdeklődőket.

MIK/Egyetemünk

(Fotók: Szabó László)

A 20 éves a Műszaki Informatikai Kar bejegyzés először Egyetemünk-én jelent meg.

Fél évnyi átmeneti időszakot lezárva március elsejétől újra kinevezett dékán vezeti a Műszaki Informatikai Kart. Az egyedüliként pályázó dr. Hartung Ferenc egyetemi tanárt ugyanis februári ülésén egyhangúlag, vagyis ellenszavazat és tartózkodás nélkül támogatta a szenátus. Hartung professzor úr 2019. február 20. napjáig tölti be a tisztséget. Ennek apropóján beszélgettünk  dékán úrral egyebek mellett a kar jövőjéről, fejlesztési elképzeléseiről. Helyzetértékelés és jövőkép a friss dékántól.

Milyen események előzték meg az Ön kinevezését?

Ez egy hosszabb folyamat, valamennyi lehetséges kari jelölttel történt belső egyeztetés eredménye volt. Novemberre alakult ki a karon belüli vélemények alapján, hogy én fogok pályázni a dékáni pozícióra.

Milyen rövid-, és hosszú távú tervei vannak a kar vezetésére vonatkozóan?

A Műszaki Informatikai Kar az egyetem legfiatalabb kara, de ez alatt a rövid idő alatt is elismerésre méltó eredményt ért el az oktatás, kutatás és projekttevékenység területén. Ezeket az eredményeket célunk tovább javítani, a hazai és nemzetközi elismerésünket fenntartani, és még inkább növelni. Az oktatás területén két fő projektet emelnék ki. A közeljövőben, illetve már jelenleg is egyik fontos célunk a duális képzések indítása és bővítése. A kar 2015 őszén a villamosmérnöki alapszakon indított duális képzést négy ipari partner közreműködésével. 2016 őszétől már minden informatikus alapszakon és a villamosmérnöki alapszakon is kínálunk duális képzést. A partnerek köre is jelentősen bővült, jelenleg 15 céggel van együttműködési megállapodásunk. A duális képzés fontos az iparvállalatok számára, hiszen ennek során a cég saját elvárásai szerint tudja felkészíteni a hozzá jelentkezőket, akik a végzés után akár a cégnél is elhelyezkedhetnek. Az érdeklődő hallgatók olyan speciális szakmai tapasztalatra tehetnek szert tanulmányaik során, melyekre a normál képzésben az egyetem falai közt nincs lehetőség. Várhatóan ez az együttműködés nem csak az oktatásban, hanem a kutatás-fejlesztési projektekben és egyéb szakmai együttműködésekben is hasznosul.
A másik ilyen jelentősebb vállalkozásunk pedig, hogy több angol nyelvű szakot indítsunk. Idén ősztől a mérnökinformatikus mesterszak nappali tagozata angol nyelven fog indulni. Ez jelentős változás, melyet az érintettek többsége pozitívan fogadott.

A duális képzés beépülése érintheti más karok hallgatóit is?

A duális képzés ugyanolyan kiemelt fontosságú az egyetem, mint a Műszaki Informatikai Kar számára, hiszen vállalati és hallgatói igényt elégít ki. A négy érintett kar együtt alakítja ki a képzéshez szükséges eljárásrendet, folyamatokat, és a beiskolázási kampányt is együtt végezzük. Ezzel az egységes fellépéssel minden résztvevő számára előnyös, jól működő rendszert kívánunk kialakítani.

A tanrendet érheti a közeljövőben változás a Műszaki Informatikai Karon?

A szakok tantervei folyamatos karbantartást igényelnek. A közeljövőben fog megjelenni a képzési és kimeneti követelményeket meghatározó kormányrendelet módosítása, így természetesen nekünk is át kell néznünk a tanterveinket ennek szellemében is. Egyébként az informatika az a terület, ami annyira gyakran változik, hogy számos szakmai tárgy tartalma szinte évente megújul.

A meglévő tárgyak megújulásán túl új képzési irányok is beépülhetnek a tantervbe?

Két éve vezettünk be specializációkat a mérnökinformatikus mesterszakon annak érdekében, hogy három, a karon kiemelt képzési és fejlesztési területen adjunk a specializációt választó hallgatóknak mélyebb modern ismereteket. A cégek is gyakran megfogalmazzák az egyetemnek a végzett hallgatók kompetenciáival szembeni elvárásaikat. Ennek egyik eleme a már említett tárgyak modernizálása, a másik pedig a cégektől érkezett vendégelőadók
meghívása, akik speciális témaköreikkel emelik az oktatás színvonalát. Az elmúlt félévben például a General Electric munkatársai tartottak népszerű kurzust hallgatóinknak. Egy másik példa a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának munkatársai által összeállított Szellemitulajdon-védelem, illetve az Iparjogvédelem és innovációmenedzsment e-learning kurzusok indítása az elmúlt évben, amelyek nyitottak a többi kar hallgatói számára is.

Kutatási területen milyen változások várhatók?

Összességében elmondható, hogy generációváltás zajlik a karon belül. Több nemzetközileg elismert professzorunk az utóbbi néhány évben töltötte be a 70 éves kort, így ők professor emeritusként folytatják munkájukat. Támogatásukra, szakmai tevékenységükre továbbra is számít a kar, viszont fontos, hogy új professzorokat nevezzünk ki. Ezt egyrészt belső személyi fejlesztésekkel, másrészt külső professzori szintű kutatók felvételével tehetjük meg. Szerencsére számos olyan fiatal kollégánk van, akik közel vannak az MTA doktora tudományos fokozat követelményeinek teljesítéséhez, így ők néhány éven belül akár egyetemi tanárok is lehetnek. A karon mindig is kiemelt fontosságú volt a kutatás-fejlesztési tevékenység. Számos olyan pályázat és projekt futott és fut jelenleg is, amelyek révén hazai és nemzetközi nagyvállalatokkal van együttműködésünk, és amelyek pénzügyileg és szakmailag egyaránt nagy komplexitásúak. Ezek rendkívül fontosak a mai gazdasági helyzetben a kar működésének finanszírozása szempontjából is.

Az infrastruktúra-fejlesztés erőteljesen érzékelhető volt az elmúlt években a Műszaki Informatikai Karon. Várhatóak további ilyen irányú beruházások?

Nagyon látványos eredményt hozott az egyetemi TIOP pályázat, melynek eredményeként az I épület jelentős része megújult, s ezáltal modern és szép körülmények között tudunk oktatni, kutatni. Ugyanakkor egy informatikai karon nagyon fontos a számítógépes háttér állapota, melyben az elmúlt évek pályázatainak köszönhetően és cégek támogatásával szintén tudtunk fejlődni. Jelenleg elmondható, hogy a kar számítógépes infrastruktúrája korszerű, de ennek az állapotnak a fenntartása folyamatos modernizálást igényel.

A „Generációváltás zajlik a karon belül…” – a MIK új dékánjával beszélgettünk bejegyzés először Egyetemünk-én jelent meg.

A csapatok sikerének egyik kulcsa, hogy a képzésben kiemelt hangsúlyt kap a programozás oktatása, a csoportmunka elsajátítása és az állóképesség javítása. A verseny technológiája nem kötött, tematikája minden évben a szakterület valamely érdekes kihívására keres választ, ami idén a vezeték nélküli kommunikáció, korlátos erőforrásokkal. Az idei verseny érdekessége, hogy a végső sorrendet egy ún. „párbaj” döntötte el, így a versenyt a háromfős Coder Commando csapat nyerte meg, amelynek csapatkapitánya Mokcsay Ádám, tagjai Farkas Gábor és Kovács Balázs, mindannyian harmadéves mérnökinformatikus alapszakos hallgatók. A verseny második helyezettje a PieRats csapata lett, Szabó László csapatkapitány, valamint Sörös Soma és Papp Dénes tagok párbajstratégiájának köszönhetően. A képzeletbeli dobogó harmadik fokára pedig a S.Ö.R. csapata állhatott fel Róth Gergő csapatkapitány, valamint Klein Ferenc és Orosz Ákos.

Mindazt, amit a Műszaki Informatikai Karon elsajátítottak, a verseny alatt fel tudják használni, mondta Piglerné dr. Lakner Rozália, a kar dékánja a verseny megnyitóján. A 24 órás Programozási Verseny olyan készségek alapján méri a hallgatókat, melyek a munkaerőpiaci versenyképességüket alapvetően meghatározzák, mint például a problémamegoldó készség, és a hatékony együttműködés csapatmunkában vagy az állóképesség.

PE
Fotó: MIK

A 24 órás programozási verseny bejegyzés először Egyetemünk-én jelent meg.

Dr. Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes a sajtótájékoztatón elmondta, míg száz évvel ezelőtt a biztonság a fegyveres erők feladata volt, ma az intelligencia erősségének kérdése. A Nemzeti Biztonsági Felügyelet az információ-biztonsággal foglalkozik, és kiválóan vizsgázik ezen a téren: nemcsak azért, mert Magyarországot sikerül rendre megvédenie a hacker-támadásoktól, hanem mert a nemzetközi porondon is helytáll a szakembergárdája. A biztonság dinamikusan változó terület, állandóan lépést kell tartani a fejlődéssel és biztosítani az utánpótlást, mondta.
A NATO olyan kapcsolatot szeretne kiépíteni a felsőoktatási intézményekkel, amely a kibervédelemmel foglalkozik az egyre erősödő támadásokkal szemben – emelte ki Zala Mihály, a Nemzeti Biztonsági Felügyelet elnöke. Hozzátette, a veszprémi kutatóközpont bejelentkezett ebbe a projektbe, így ez a központ az elsők között vehet részt a tevékenységben. Nemzeti központ lesz, de NATO-akkreditációt kapnak az itteni oktatási formákra.

Dr. Friedler Ferenc rektor hangsúlyozta, egy egyetem akkor tekinthető minőséginek, ha oktatási intézményként, kutató intézetként és K+F intézetként is minőségi. Bármelyik hiányzik, vagy nem megfelelő, a másik kettő sem tud tartósan minőségi lenni. A Pannon Egyetem kiváló példa arra, hogy lehetséges minőség és fenntarthatóság egy intézményen belül Magyarországon. A mai napon aláírt szerződés is ezt a folyamatot erősíti, mondta.
A Központ feladata, hogy mind szakmailag, mind a szükséges infrastruktúra tekintetében támogassa a Felügyelet és az Egyetem közös kutatás-fejlesztési, valamint oktatási tevékenységét, továbbá akkreditációs tanácsadó központként támogathassa az NBF kompetenciájába tartozó folyamatokat.

A Nemzeti Biztonsági Felügyelet és a veszprémi Pannon Egyetem közös irányításával és együttműködésével egy olyan lehetőség nyílik meg Magyarország előtt, melynek keretében a gazdasági szektor, a kormányzat és az egyetemi szektor együttműködésében új megoldások, a folyamatosan megújuló és fejlődő információ-biztonsági fenyegetésekre újszerű válaszok születhetnek meg a jövőben. További cél az is, hogy a NATO és EU tagállamok szakemberei keressék az új központ képzéseit, valamint együttműködések alakuljanak ki a lehető legtöbb szövetséges ország „kiválósági közponjaival”.
A veszprémi központ olyan kutatásokat, fejlesztéseket, oktatási rendszereket fog kidolgozni és végrehajtani, amelynek keretében akár exportálható megoldások is születhetnek a jövőben, mindezzel a hazai privát szektor versenyképességét is fokozhatja az informatika és információ-biztonság szakterületén, valamint hozzájárulhat az állampolgárok személyes adatainak védelméhez és a magyar kormányzati és közigazgatási informatikai rendszerek biztonságának emeléséhez.

Fotó: Sz. L.

A Kutató-fejlesztő központot hoztak létre bejegyzés először Egyetemünk-én jelent meg.

A Műszaki Informatikai Kar elkötelezett a tehetséggondozás iránt, többszintű rendszerben foglalkoznak a kiváló hallgatókkal. Az Erdős Pál Matematikai Tehetséggondozó Iskolában a középiskolások számára szervezett hétvégi foglalkozások alkalmával a matematikai gondolkodásmód fejlesztése mellett nagy hangsúlyt fektetnek a tudományterületek érdekes bemutatására is.
A névadó Erdős Pál születésének 100. évfordulója alkalmából szervezett veszprémi programon az iskola mintegy 120 diákja, oktatóik, valamint helyi középiskolások vettek részt.  Dr. Simon Gyula, a Műszaki Informatikai Kar docense tartott előadást Intelligens por: szenzorhálózatok és alkalmazásai címmel. Előadásában kiemelte, a szenzorhálózatok a valós idejű folyamatok esetén az elérhető adatokat érzékelik, azok rögzítésére és továbbítására szolgálnak.  Az intelligens szenzorhálózatok az élet szinte minden területén alkalmazhatók, így például a precíziós mezőgazdaságban, élőhelyek, vadállatok, gleccserek, vulkáni aktivitások megfigyelésére kiválóak, valamint ökológiai kutatásokban, műtárgyak felügyeletében, az űrkutatásban és biztonsági rendszerek kialakításában is jelentős szerepük van. A Műszaki Informatikai Kar egyik kutatási projektjében intelligens otthonokban az energia-megtakarítás lehetőségeit vizsgálják tehetséges hallgatókkal együttműködésben.

A program keretében dr. Tuza Zsolt professzor – a tehetséggondozó iskola szakmai védnöke, aki Erdős Pállal dolgozott együtt, s a közös publikálás eredményeképpen 1-es Erdős számmal rendelkezik – mutatta be matematikustársa életútját, munkásságát, és egy érdekes probléma megoldását.
A rendezvény résztvevői számára a belépő egy képlet volt Erdős Pál munkásságából, melyet egy lufira írva eresztettek az égnek.

PE
Fotó: Sz. L.

A Erdős Pál születésének 100. évfordulója bejegyzés először Egyetemünk-én jelent meg.

Székesfehérvár Megyei Jogú Város Önkormányzata és a Pannon Egyetem stratégiai együttműködést kötött, amelynek kiemelt célja a helyi ipar által keresett műszaki szakemberek egyetemi szintű képzésének indítása Székesfehérváron. A cégek igényeinek minőségi kielégítésére félévente új szakok indítását tervezik, amelynek első lépéseként 2012 szeptemberétől a logisztikai mérnök mesterképzést kezdik meg.

A képzés a logisztikaszervezési és irányítási tudás mellett a mai gazdasági igényeknek megfelelő műszaki tartalmat, informatikai rendszerek mély ismeretét is biztosítja. Az itt végzett szakemberek alkalmasak lesznek vállalatokon belüli és vállalatok közötti anyag- és információáramlást megvalósító logisztikai folyamatok és műszaki rendszerek tervezésére, elemzésére és irányítására.

A Pannon Egyetem az ipar jól megfogalmazott igényeihez igazítja képzéseit, ezáltal végzett mérnökei hosszú távú sikeres szakmai pályára és megbecsülésre számíthatnak. A cégek, a város és az egyetem emellett közös ösztöndíj-programokat dolgoz ki, hogy ezzel is támogassa a műszaki szakemberek képzését.

A logisztikai mérnök mesterképzésre augusztus 10-ig lehet jelentkezni pótfelvételi eljárás keretében. A jelentkezés feltételeiről részletek a Pannon Egyetem Műszaki Informatikai Kar szakhoz kapcsolódó információs honlapján (mik.uni-pannon.hu/logmernok) találhatók.

A Logisztikai mérnök mesterszak Székesfehérváron bejegyzés először Egyetemünk-én jelent meg.

Meséljen, mivel foglalkozik?

Érden dolgozom a Magyar Földrajzi Múzeumban, fő kutatási területem a magyar utazók, földrajzi felfedezők tevékenysége, 30 éve ezzel foglalkozom. A Debreceni Egyetemen szereztem diplomát történelem és földrajz szakon, Szegeden doktorátust, Pécsen pedig Phd fokozatot. Az elsőt természeti földrajzból, karsztmorfológiából, a másodikat pedig tudománytörténetből: a magyar utazók, földrajzi felfedezők munkásságának egy darabját dolgoztam fel. Sokat jártam külföldön, a kutatómunkám miatt is. Fulbright-ösztöndíjasként éltem az Amerikai Egyesült Államokban, a Smithsonian Intézetben és a washingtoni Kongresszusi Könyvtárban magyar utazók, földrajzi felfedezők írásait, leveleit, dokumentumait kutattam. Számos alkalommal jártam Ázsiában, Délkelet-Ázsiában, Indiában. Az első magyar nyelvű könyvet én írtam Thaiföldről, ennek most a harmadik kiadása jelent meg. Indiában Bombayben és Calcuttában folytattam tudománytörténeti kutatásokat régi magyar utazók témakörben. A munkám egyben a hobbim is, nagyon szeretem csinálni. Számos könyvet írtam és szerkesztettem.

Veszprémhez nagyon sok szál köt, ugyanis Cholnoky Jenő, akinek a hagyatéka megalapozta múzeumi gyűjteményünket, veszprémi születésű. Így többször tartottam itt előadást az akadémiai bizottság szervezésében. Tagja lettem annak a kuratóriumnak, amely minden évben egy-egy kiváló veszprémi tudósnak, alkotó embernek ítéli a Cholnoky Jenőről elnevezett díjat. Külön öröm számomra, hogy nevét a díjon kívül egy lakótelep és egy iskola is viseli. Az iskola avatóünnepségén több mint húsz évvel ezelőtt én is részt vehettem. A veszprémi Laczkó Dezső Múzeummal szakmai kapcsolatunk van, múlt évben például egy szabadegyetemi előadássorozat keretében Déchy Mórról, a Kaukázus-kutatóról tarthattam itt előadást.

Szeret egyetemi előadásokat tartani?

Szívesen tartok, ha felkérnek. Pécsen, Szegeden számos alkalommal tartottam már előadásokat. Úgy érzem, az egyetemi hallgatók a legfogékonyabbak, ők nagyon sok mindent tudnak majd tovább vinni, folytatni.

Az általános műveltség részének tartja-e a magyar földrajzi kutatók ismeretét?

Igen. A földrajztudományban éppúgy, mint a zenetudományban, az irodalomtudományban, a fizika vagy az orvostudomány területén is voltak kiváló tudósaink, akiknek munkája összekapcsolta hazánkat a világgal. Ennek eredményeképp ma is ezernyi szállal kötődünk a világ különböző műhelyeihez, és hogy ez hasznos, eredményes legyen, ahhoz az egyéneknek nem árt, ha korábbi példákat is ismernek, hiszen nagyon sok élethelyzetben kell megoldást találni, és ezt meríthetik előttünk járt emberek sikereiből, kudarcaiból.

Megtisztelő volt számomra, hogy a rektor úr megkeresett, és örültem annak, hogy egy olyan egyetem, amelynek eredményeit, hallgatói teljesítményeit, és az oktatói tudományos munkásságát nagyra becsülik, ilyen területre is odafigyel. Amerikai egyetemeken is hasonló példákat látunk, és öröm számomra, hogy ezek a példák hatnak.

Említette, hogy a munkája a hobbija. Mivel tölti pontosan a szabadidejét?

Akkor is dolgozom sokszor, nagyon sokat olvasok: rengeteg szakirodalmat kell olvasni, hiszen a tudomány állandóan változik, fejlődik. Nagyon sok új adat kerül elő, ezeket nyomon kell követni. A múzeumi munkám is nagyon fontos: kiállítások, előadások szervezésével, előkészítésével, különböző múzeumpedagógiai programok szervezésével foglalkozom. Persze a gyűjteménygyarapítás szintén fontos pályázati tevékenység, ez jelenti az anyagi forrásokat. Érd városa már három évtizede tartja fent ezt a múzeumot, amelyet egy világjáró tudós, geográfus, Balázs Dénes hozott létre.

Jelenlegi előadása magyar földrajzkutatókról szól.

Igen, a magyar földrajzi felfedezőkről, a mai nap Kőrösi Csoma Sándorról beszélek, múlt alkalommal pedig a nagy világutazókról beszéltem: Varga Jánosról, Berzenczey Lászlóról, Sulkovszky Zoltánról és Gáspár Ferencről, valamint a tizenharmadik és a tizennyolcadik század nagy utazóiról: Julianus barátról, Zalánkeményi Kakas Istvánról, és Éder Xavér Ferencről, Dél-Amerika feltáró utazóiról, jezsuita szerzetesekről, tudósokról, Brentán Károlyról, Sajnovics Jánosról, Hell Miksáról volt szó. Legközelebb megkezdjük a 19. századi Ázsia-kutatókat, azután pedig az Afrika-utazók, kutatók, végül pedig a 20. századi utazók, az iszlám világ és India kutatói és a vadászutazók kerülnek sorra, és ezzel válik a kurzus teljessé. Az előadásoknak az is célja, hogy a hallgatókat orientálja, identitástudatukat erősítse. Gondoljunk arra, itt van Kittenberger Kálmán, az állatkert névadója. Mindenki szívesen ellátogat ilyen helyre, ha Veszprémben jár. De tudni, hogy milyen eredmények kötődnek Kittenberger nevéhez, mit tett ő azért, hogy olyan híressé váljon, hogy halála után egy állatkert őrzi a nevét, az már ennél több. Azt hiszem, egy kics
it megerősítheti a önismeretünket is, ha ilyen kurzusokat hallgatunk.

A Az egyetemi hallgatók a legfogékonyabbak… bejegyzés először Egyetemünk-én jelent meg.

A kar érdemeit méltatta Dr. Husvéth Ferenc, a rektorhelyettes az ünnepségen. A legmodernebb kari struktúrát követő egység felépítését és munkáját példaértékűnek nevezte, hiszen itt a középiskolától a doktori iskoláig magas szinten foglalkoznak a tehetségekkel. A végzősökhöz szólva elmondta, hogy a világ az élethosszig tanulást kívánja meg tőlük, tanulmányaik a diploma átvételével még nem zárultak le. Szabó Gábor akadémikus, a Magyar Innovációs Szövetség elnöke a műszaki értelmiség szerepét hangsúlyozta, elmondta, hogy szép pályát választottak a B épület aulájában helyet foglaló hallgatók, de keményen kell majd dolgozniuk. Optimizmusra buzdította őket, hiszen aki innovációval foglalkozik, erre szüksége van. Beszélt még a válságról, melynek kezelését a motorosokhoz hasonlóan az akadályok kikerülésével kell kezdeni, majd a fellendülés időszakában a diplomák értéke is felértékelődik. Bíró Péter akadémikus, az MTA Veszprémi területi Bizottságának elnöke az elkövetkezendő időszak buktatóira és sikereire hívta fel a végzősök figyelmét. Markovszky György, a Veszprém Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke arra biztatta a frissdiplomásokat, hogy őrizzék meg azt az érzést és lendületet, ami most bennük van, amivel az új felé törnek és mindent meg akarnak változtatni. Némedi Lajos, a veszprémi Oktatási Bizottság elnöke kiemelte a város szerepét, ittmaradásra buzdította a hallgatókat.

Dr. Friedler Ferenc dékán a versenyre épülő világ hatásait vázolta köszöntőjében. Elmondta, hogy a globalizáció alapja az informatika, ezáltal az egész világgal összemérik erejüket a végzettek. Arra a buzdította a hallgatókat, hogy ne akarjanak keveset, hiszen az átlag feletti teljesítményt jobban értékelik. A kar oktatásában a svájci modellt követi, tehát nagy befektetéssel kis létszámú oktatással minőséget képvisel, mindezt nemzetközi hírű kutatás alapozza meg, mely a diploma értékét is meghatározza.

Az igazi veszprémi egyetemista értékrendjét tanulhatták meg hallgatótársaik a végzősöktől, melyhez a kartól megfelelő alapokat kaptak, mondta a búcsúzó hallgatók nevében Nagy Viktória gazdaságinformatikus, míg Király Ferenc a frissdiplomásokban kavargó érzéseket közvetítette.

Az ünnepségen díjakat adtak át, a kar érdekében kifejtett kimagasló tevékenységéért Dr. Győri István, a Matematikai és Számítástechnikai Tanszék vezetője Pro Facultate kitüntetésben részesült. Kutatási tevékenységéért Dr. Tuza Zsolt Pro Informaticae díjat vehetett át, majd az oktatási tevékenységet méltatták, a Ricoh Sun Developer Challenge Java programozási verseny európai első helyezett hallgatóinak felkészítője, Juhász Zoltán Pro Educatione Informaticae kitüntetésben részesült. A kar által alapított Erdős Pál Matematikai Tehetséggondozó Iskola kiemelkedő középiskolai tehetséggondozói is színpadra állhattak, Pólya György díjat vehetett át Kovács Mária, a tatai Eötvös József Gimnázium és Zábrádiné Schmierer Emília, a győri Révai Miklós Gimnázium tanára.

A Hallgató a Hallgatókért Díjat a közösség javára kifejtett tevékenységükért Birkus Róbert és Király Ferenc vehették át.

Az ünnepség végén a végzősök fogadalmat tettek tudásuk fejlesztésére és az egyetem szelleméhez hűségüket erősítették meg, majd átvették diplomájukat és a kar által kiállított angol nyelvű oklevelüket. Útjukhoz sok sikert kívánunk és visszavárjuk őket!

A Informatikusok és villamosmérnökök ünnepe: átlag fellett, versenyben bejegyzés először Egyetemünk-én jelent meg.

A résztvevők érdekes prezentációkat hallgathattak különböző algoritmusokról, új eljárásokról, elemzésekről, sőt az előző számunkból már ismert  nemzetközi hírű programozó páros egy automata raktármodellt mutatott be, mely autonóm robotokkal működik. Meghívottként Hegyháti Máté, kétszeres OTDK első helyezett mérnök informatikus MSc szakos hallgató tartott előadást.

A pályamunkákat szakmai zsűri értékelte dr. Győri István egyetemi tanár vezetésével, a legjobbak 400.000 Ft összdíjazásban részesültek.

A Kari Tudományos Diáknapon első helyezett lett Balló Gábor, a Kvantum hibajavító algoritmusok robusztusságának vizsgálatáról szóló előadásával. Szabó Zoltán és Lájer Balázs automata raktármodellje a második legjobb volt. A képzeletbeli dobogó harmadik fokára szintén ketten álltak, Király András evolúciós algoritmusok vizsgálatáért és Tar Péter új redukciós eljárásának bemutatásáért vehette át a díjat.

A Kari Tudományos Diáknap a MIK-en bejegyzés először Egyetemünk-én jelent meg.