Hogy eme olykor nyomasztó érzésen kívül mit ad a doktori képzés? Nehéz kérdésnek tűnhet, de valójában nem az, hiszen egyetlen szóval megválaszolható. Lehetőséget. Lehetőséget arra, hogy tanulj, művelődj, kapcsolati hálót építs, biztosítsd a megélhetésedet és bizonyos szempontból egy kicsivel több legyél, mint a társadalmunkat alkotó személyek jelentős része.

A doktorandusz hallgatók mindennapos tevékenysége sokak számára homályba burkolódzó terület lehet. Mégis, mit csinál pontosan egy PhD hallgató? A válasz egészen egyszerű és talán még unalmasan is hangzik: tanul, vizsgázik, kutat, publikál, konferenciákon vesz részt, tehát utazik, munkájával tanszéki, vagy egyetemi kollégákat segít ki. Órát tart, órákat helyettesít, alap-, vagy mesterszakos témavezetést vállal, projektek megvalósításában vesz részt és persze azon dolgozik, hogy időben és megfelelő minőségben befejezze a képzés megkoronázásának tekinthető doktori disszertációt. Az államilag támogatott képzésben részt vevő hallgató munkájáért ösztöndíjat kap, amely az első két évben havi 140, a második két évben pedig havi 180ezer forint. Ezt alkalomadtán lehetséges még kiegészíteni különféle ösztöndíjakkal és projektmunkákkal.

Mi kell ahhoz, hogy az egyszeri hallgató PhD képzésben vegyen részt? Mindenképpen kell hozzá egy alapszakon és egy mesterszakon megszerzett oklevél, egy elhivatott témavezető, egy jónak és érdekesnek tűnő téma, valamint néhány maroknyi elszántság és elhivatottság. A képzés összesen négy évig tart. Az első két év során tantárgyakat és hozzájuk kapcsolódó vizsgákat kell teljesíteni, az alap-, és mesterszakhoz hasonlóan. Igen, ez azt jelenti, hogy tanulni kell. A képzés első igazán fontos mérföldkövéhez a második évének végén érkezik a doktorandusz, hiszen komplex vizsgát kell tennie, amely leginkább talán egy záróvizsgához hasonlítható. A vizsga elméleti része az első két év tantárgyaihoz kapcsolódik, míg a második részt a hallgató egyéni, kutatói előrehaladásáról szóló beszámoló szolgáltatja. A képzés második két évében már nincsenek tantárgyak, a hallgató az egyéb egyetemi és tanszéki elfoglaltságain kívül a saját előmenetelével kell, hogy foglalkozzon. Kutatnia és publikálnia kell, szakmai konferenciákon kell részt vennie, valamint el kell készítenie a doktori disszertációt és fel kell készülnie annak a megvédésére.

Megéri-e doktori képzésre jelentkezni? Azok alapján, amiket ezidáig a képzés során tapasztaltam, a válaszom igen, de végső, a teljes folyamatot összegző véleményt szívem szerint majd csak akkor mondanék, ha már fejemen lesz a talár sapka, kezeimben pedig az elfehéredő ujjakkal szorongatott doktori oklevél.

Lehet, hogy egy mesterszakos tanulmányai végén járó hallgató számára mindez ijesztő lehet. Ez azonban nem gond, úgy vélem, hogy a legtöbb PhD hallgató számára is az volt. Ha érzel magadban érdeklődést a tudományos életpálya iránt, azt javaslom, ne habozz. Bármily félelmetesnek is tűnik a doktori képzés, ne felejtsd el, hogy a barátok, a hallgatótársak, az egyetem, a kar, a tanszék és témavezetőd mindig melletted állnak. Mi baj lehet, egy próbát mindenképpen megér, ugye?

(Fotók: archív, pixabay.com)

A Te jelentkezel? 6 dolog, amit tudnod kell a PhD képzésről. bejegyzés először Egyetemünk-én jelent meg.

Az elismerést a Tanács kétévente adományozza azoknak a fiataloknak, akik az Országos Tudományos Diákköri Konferenciákon első helyezést érnek el, valamint a hallgatói összteljesítményük alapján is érdemesnek bizonyulnak a kitüntetésre. Az Aranyérmet hagyományosan az Országos Tudományos Diákköri Tanács és a Magyar Tudományos Akadémia elnökétől a Magyar Tudományos Akadémia Dísztermében vehetik át a díjazottak. Ebben az évben a díjak 2017. november 20-án kerültek átadásra az OTDT XXXIII. OTDK-t lezáró kitüntetés átadó ünnepi ülésén. A Bizottság idén negyvenöt Pro Scientia és két Pro Arte Aranyérem átadásáról döntött.

A Pannon Egyetemről egyedüliként Strack Flórián, a Gazdaságtudományi Kar doktorandusz hallgatója részesült Pro Scientia Aranyéremben ebben az évben. Az elismerést a „Hazai gyógyszállodák 2.0 – a medical wellness piaci kihívásai Magyarországon” című pályamunkájával nyerte el, melyet 2017 tavaszán a XXXIII. OTDK mutatott be.

Eddigi eredményeiről és jövőbeli terveiről beszélgettem vele a kitüntetés kapcsán.

Miért kezdtél el TDK-zni? Kinek köszönheted, hogy ezt az utat választottad?

Alapszakos tanulmányaim végén vettem részt először ITDK-n, köszönhetően akkori témavezetőmnek, Priszinger Krisztinának. Először azt gondoltam, hogy én biztosan nem vagyok képes arra, hogy jó TDK dolgozatot írjak, mert akik ilyen versenyeken vesznek részt, valószínűleg sokkal okosabbak nálam. Azonban az utolsó előtti félévem során ellátogattam egy ITDK-ra, és rájöttem, hogy ez nem teljesíthetetlen feladat, ilyen kutatást én is tudok csinálni. Így témavezetőm kérésének engedve végül az alapszakos szakdolgozatommal beneveztem a következő ITDK-ra, melyen első helyezést értem el a tagozatomban, valamint továbbjutottam az országos versenyre is.

Honnan merítettél motivációt a dolgozatok megírása során?

Az első dolgozat ötlete volt a legnehezebb. Ezt egy olyan szaktársamnak köszönhetem, aki szintén nem tudta, hogy miről írná a szakdolgozatát. Az utolsó konzultáción ülve, amikor be kellett számolnunk a témavezetőnknek, én még mindig azon gondolkoztam, hogy pontosan miről is szóljon a dolgozatom. Ekkor a szaktársam azt javasolta, hogy kutassak valamilyen barlanggal kapcsolatos témát. Az ötlet nekem is és a témavezetőmnek is nagyon megtetszett, így egy hazai gyógybarlangot választottam a vizsgálódásaim központjának. A második dolgozat adta magát egy kutató ösztöndíjból, harmadik alkalommal pedig az egészségturizmus egy kevésbé ismert területével szerettem volna foglalkozni, így esett a választásom a medical wellness területére. Minden esetben célom volt, hogy a dolgozatom ismeretterjesztő jellegű is legyen, így próbáltam olyan témákat választani, amelyet csak kevesen ismernek.

Milyen eredményeket értél el korábban az intézményi és az országos versenyeken?

A 2014-es sikeres ITDK szereplést követően 2015-ben vettem részt először OTDK-n, ahol második lettem a pályamunkámmal, mely egy hazai gyógybarlang turisztikai célú fejlesztésének lehetőségeiről szólt. Ekkorra már nagyon megtetszett a TDK-zás, a kutatás világa, és azt gondoltam, hogy ennél jobb, részletesebb dolgozatot is tudnék írni. Szerencsére mesterszakos tanulmányaim megkezdését követően 2015 nyarán egy, az ISES Intézettől elnyert kutató ösztöndíjnak köszönhetően lehetőségem nyílt kutatásom folytatására és kiterjesztésére. Ekkor a Kőszegi-hegység gyógyturisztikai célú fejlesztésével és hasznosításával foglalkoztam, a kutatási beszámoló elkészítését követően pedig úgy gondoltam, hogy ebből a témából is írok egy TDK dolgozatot. Ezzel beneveztem a 2015 őszén rendezett ITDK-ra, ahol szintén első helyezetést értem el a tagozatomban, amivel garantáltam továbbjutásomat a 2017-ben megrendezendő OTDK-ra. Majd egy évvel később a mesterszakos diplomadolgozatom témáját és kutatását kibővítve újra azt éreztem, hogy érdemes lenne neveznem a 2016-os ITDK-ra is. Ez alkalommal is sikerült elérnem egy első helyezést, mellyel újra lehetőséget nyertem az OTDK-n való részvételre. Végül az utóbbi dolgozatnak köszönhetem a Pro Scientia Aranyérmet.

Kérlek, röviden foglald össze, hogy miről szól ez a dolgozat!

A dolgozat keretein belül egy reprezentatív kutatást végeztem a hazai gyógyszállodák körében, mely a gyógyszállodák és a medical wellness kapcsolatáról, illetve az egészségturizmus e területének trendjeiről szólt.

Kihez fordulhattál segítségért a dolgozat megírása során?

Az egész Turizmus Intézeti Tanszék nagyon támogató volt a kutatásaim során. Szeretném azonban kiemelni közülük a témavezetőmet, dr. Lőrincz Katalint, aki ötleteivel folyamatosan fejlesztette munkámat, és dr. Gyurácz-Németh Petrát, aki szállodai kapcsolatrendszerével és a szállodás részekre vonatkozó tanácsaival, tudásával támogatott engem. Szeretném még megemlíteni dr. Raffay Ágnest, aki segített abban, hogy a kutatásom valóban reprezentatív legyen, mellettük pedig köszönettel tartozom dr. Kosztyán Zsolt Tibornak is, aki kari TDT elnökként sokat segített a dolgozat leadásával kapcsolatos teendőkben, valamint a Pro Scientia pályázat benyújtása során.

Számítottál az elismerésre vagy teljesen váratlanul ért?

Váratlanul ért. Őszintén szólva arra sem számítottam, hogy első helyezést fogok elérni a dolgozatommal, mert úgy éreztem, hogy az OTDK mezőnye nagyon erős volt abban az évben. Emellett azt is gondoltam, hogy eddigi eredményeim nem lesznek elegendőek ahhoz, hogy megkaphassam az aranyérmet. A feltételezésem szerencsére helytelennek bizonyult, így nagyon kellemes meglepetés volt az elismerés.

Miből állt a jutalom? Mit vehettek át a díjazottak és témavezetőik?

Az aranyérem mellé járt egy díszes oklevél, egy öltönyre helyezhető kitűző, valamint némi pénzjutalom is. Természetesen a témavezetőket is díjazták, ők díszoklevelet és kitűzőt kaptak.

Ha jól tudom, jelenleg első éves PhD hallgató vagy a Gazdálkodás- és Szervezéstudományok Doktori Iskolában. Mivel foglalkozol, mi a fő kutatási területed?

A kutatási területem továbbra is az egészségturizmus, azon belül pedig az egyes hazai térségek egészségturisztikai és gazdasági helyzetének kapcsolatát vizsgálom.

Mennyiben járult hozzá a TDK-n való részvétel ahhoz, hogy az egyetem berkein belül maradj?

Már ahhoz is nagyban hozzájárult a TDK tevékenységem, hogy a mesterszakot itt kezdjem el. Amikor részt vettem az első ITDK-n és ott helyezést értem el, akkor kezdtem el úgy érezni, hogy van keresni valóm az egyetemi életben. Később pedig, amikor újra szép eredményeket értem el a versenyeken, szinte már biztos voltam benne, hogy érdemes ezen a pályán maradnom. Ezért úgy döntöttem, hogy ezzel a lendülettel belekezdek PhD tanulmányaimba a doktori cím megszerzésének reményében.

Mik a céljaid rövid és hosszú távon? Hol képzeled el magad a jövőben?

Erről nincs még konkrét elképzelésem, hiszen elég sok időm van még a képzés befejezéséig. Gondolkodom azon, hogy az esetleges sikeres fokozatszerzést követően oktatóként itt maradjak az egyetemen, de az is lehet, hogy a piaci szférában találom meg a jövőmet.

Végül mit üzensz azoknak, akik bizonytalanok abban, hogy érdemes-e részt venniük ITDK-n?

Azt üzenem nekik, hogy ne legyenek bizonytalanok. Ha szeretnének TDK-n részt venni, nevezzenek nyugodtan, mert ők is képesek arra, amire bármely más pályamunkát benyújtó hallgató. Ha ezt mégsem hiszik el magukról, akkor nyugodtan menjenek el egy ilyen versenyre nézőként, és bizonyosodjanak meg arról, hogy a versenyen nem várnak el átlagon felüli képességeket. Röviden csak annyit mondanék, hogy bízzanak magukban, legyenek szorgalmasak és higgyék el, hogy képesek egy TDK dolgozat megírására. Megpróbálni nem kerül semmibe, még tanulni is lehet, és jó érzés, amikor elismerik az ember munkáját.

Fotók: Kántor Szilvia, Strack Flórián

A Ismét díjazták a tudást – Interjú Strack Flóriánnal bejegyzés először Egyetemünk-én jelent meg.

A kutatóintézet földterülete kicsinek mondható (kb. 1 ha), melynek nagy részét a szőlő (1. kép), olíva és gyógynövény fajtagyűjtemények tesznek ki. A szőlő fajtagyűjteményükben kb. 100 szőlőfajta található, melyek nagy része horvát autochton fajta. Az intézményt jelenleg három intézet alkotja: Növénytudományi Intézet (akkreditált borászati laboratóriummal), Alkalmazott Tudományok Intézete és az Erdészeti Intézet. Állami tulajdonú szervezet, a Horvát Köztársaság Tudományügyi, Oktatási és Sport Minisztériumának égisze alatt működik. Feladatuknak tekintik innovatív kutatási projektek végzését a biotechnológiai tudományok (mezőgazdaság és erdészet) területén, a tudás átadását a célfelhasználóknak, valamint az egyetemi képzésben való részvételt a közösség gazdasági és társadalmi haszna érdekében, figyelembe véve a környezet és a hagyományos értékek védelmét.  Céljuk, hogy vezető tudományos kutató-oktató intézménnyé váljanak és nélkülözhetetlen tárgyú feladataik legyenek a mediterrán mezőgazdaság és erdőgazdálkodás fejlesztésében, amely hozzájárul Horvátország teljes tudásalapú fejlődéséhez.

Az European Cooperative Programme for Plant Genetic Resources (ECPGR, www.ecpgr.cgiar.org) InWiGrape munkacsoport tavalyi gyűlését ebben az intézményben tartották. Ennek a munkacsoportnak a munkájában én is részt vettem. A rendezvény során sikerült betekintést nyernem a kutatóintézetben folyó ligeti szőlővel és szőlőnemesítéssel kapcsolatos szakmai tevékenységekbe. Szakmai felkészültségük miatt döntöttem úgy, hogy egy rövid tanulmányút segítene elmélyíteni ezen témakörökkel kapcsolatos ismereteimet.

Jelenleg a NAIK Szőlészeti és Borászati Kutatóintézet Badacsonyi Kutató Állomásának kutatója, és egyben a Pannon Egyetem Georgikon Karának PhD-hallgatója vagyok. PhD munkám során a Magyarországon fellelhető ligetiszőlő (Vitis sylvestris)-populációk felkutatásával, ex situ megőrzésével és molekuláris markerekkel történő vizsgálatával foglalkozom. A ligeti szőlő a kerti szőlő őse. Védett faj, a filoxéra pusztításának köszönhetően manapság már csak ártéri területeken fordul elő Európában. A hazánkban és más európai országokban fellelhető ligeti szőlők molekuláris markerekkel, ampelometriai mérésekkel történő vizsgálata hozzájárulhat a faj földrajzi-ökológiai fajtacsoportjainak tisztázásához. A felkutatott egyedek megőrzése, vizsgálata fontos, mivel a ligeti szőlő még hordozhat olyan adaptív tulajdonságokat, melyek rezisztenciaforrásként szolgálhatnak és a későbbi szőlőnemesítési programban felhasználhatóvá válhatnak.

Kiutazásom célja volt a Horvátországban fellelhető ligetiszőlő-populációk felkeresése (2., 3. kép), vizsgálata, valamint bioinformatikai ismeretek gyűjtése, melyek az eredmények feldolgozáshoz szükségesek. A tanulmányút alatt több helyszínen is sikerült Vitis sylvestris-eket találnunk, melyek minden lehetséges paraméterét felvételeztük, és a szüretet követően feldolgoztunk. Ezen ismeretek megszerzésével, valamint bioinformatikai módszerek elsajátításával számomra is új módszereket, eljárásokat sikerült megtanulnom.  A Campus Mundi ösztöndíjnak köszönhetően a közös munka eredményeként egy horvát–német–magyar ligeti szőlővel kapcsolatos tudományos cikk publikálása várható, továbbá ez a kapcsolat későbbi közös együttműködési projektek alapjául is szolgálhat.

Nagy Zóra Annamária

Fotók: Nagy Zóra Annamária

A Egy Split-i Agrártudományi Kutatóintézet bemutatása egy keszthelyi PhD hallgató szemével bejegyzés először Egyetemünk-én jelent meg.

Kérem, meséljen egy kicsit magáról!

2015-ben kezdtem meg doktori tanulmányaimat, jelenleg a keszthelyi Festetics doktori iskolában, szőlőszaporítóanyag-előállítás fejlesztésével foglalkozom.  Már korábbi tanulmányaim során is aktív tagja voltam az egyetemi életnek, többek között a Georgikon Kar hallgatói önkormányzatának elnökeként és szakképviselőként is tevékenykedtem. A doktori képzés megkezdését követően nem sokkal felkértek a PEDÖK (Pannon Egyetem Doktorandusz Önkormányzat) választások megszervezésében való részvételre, így 2015 márciusától már én töltöttem be az ügyvivő elnöki feladatokat a PEDÖK-ben.

Pontosan milyen feladatokat végez a DOSZ, kik lehetnek a tagjai?

A Doktoranduszok Országos Szövetsége 1994 óta működik, viszont köztestületként csak néhány éve, 2012-ben alakult újjá.  A szervezet két lábon áll, közvetve minden PhD hallgató a közösség tagja, hiszen hazánk összes doktorandusz önkormányzata a szövetség részét képezi. A szervezet másik lábát a tudományos osztályok jelentik, amelyekből 21 van. Ezek a tudományos osztályok összesen 600 aktív taggal rendelkeznek. Bármely PhD hallgató tagja lehet ezeknek az osztályoknak, én például az Agrártudományok Osztályának vagyok tagja, illetve elnöke is, most már a második ciklusban.
Az országos szervezet és a helyi doktorandusz önkormányzatok fő célja az érdekvédelem és a különböző rendezvények szervezése, ösztöndíjak elérhetővé tétele a hallgatók számára. A különbséget az jelenti, hogy amíg az országos szövetség érdekérvényesítési törekvései leginkább a kormány felé irányulnak, addig a helyi szervezetek kari és egyetemi szinten végzik ugyanezt a tevékenységet.

Mit kell tudni a Pannon Egyetem doktorandusz önkormányzatáról?

A szervezet körülbelül egy éve alakult, a szükséges infrastruktúra kiépítése folyamatosan halad (irodák, honlap, költségvetés), az elmúlt évben ez volt a legfőbb feladat. A Pannon Egyetem doktorandusz önkormányzatának jelenleg tíz tisztségviselője van, minden kisebb doktori iskola egy-egy, a két nagyobb pedig két-két képviselővel rendelkezik. A következő évben főként a kommunikációt tervezzük fejleszteni, szeretnénk befejezni a honlapot, létrehozni egy aktív levelezőlistát és egy facebook oldalt is. Nagyon sok olyan publikációs lehetőség és egyéb hasznos információ van, amivel meg tudnánk könnyíteni a PhD hallgatóink munkáját. Helyi szinten nagy hiányosságnak érzem, hogy a keszthelyi és veszprémi doktorandusz hallgatók nem ismerik egymást eléggé, pedig kiváló közös kutatások, projektek, publikációk valósulhatnának meg, ha a hallgatók jobban megismernék egymást.
A távolabbi tervek között szerepel még az is, hogy valamilyen nagyobb rendezvényt elhozzunk ide Veszprémbe. Itt lehet szó a DOSZ Mérföldkő Konferenciájáról, vagy akár a közel 600 fős Tavaszi Szél Konferenciáról is.
Ehhez minden támogatást megkapunk, nagyon konstruktív viszonyt, és jó kapcsolatot ápolunk az egyetemi vezetéssel. Az elmúlt egy évben küldöttgyűlésünkön vendégül láttuk már a rektor urat, a rektorhelyettes urat, a közelmúltban pedig a kancellár úr tisztelt meg minket azzal, hogy egy fórum keretein belül válaszolt a PhD hallgatók kérdéseire.

Milyen lehetőségei vannak a doktorandusz hallgatóknak a szervezet munkájába való bekapcsolódásra?

A DOSZ-hoz kell fordulniuk, a szervezet honlapján a tudományos osztályok elnökeinek és titkárainak elérhetősége is megtalálható, feléjük kell jelezni a bekapcsolódás igényét. A részvételnek egyetlen feltétele az aktív PhD hallgatói jogviszony megléte.

Hogyan lett Ön a DOSZ stratégiai és általános feladatokért felelős alelnöke?

A Doktoranduszok Országos Szövetségének tisztségviselőit a szervezet legfőbb döntéshozó szerve, a küldöttgyűlés választja, amely a hazai felsőoktatási intézmények megválasztott tisztségviselőiből áll. Engem gyakorlatilag az összes magyarországi egyetem doktorandusz önkormányzata választott meg.

Mennyi időre szól a megbízása?

Eddig egy-egy évre szóltak a megbízások, de a közelmúltban változott az alapszabály, így számomra már két éves elfoglaltságot jelent ez a feladat.

Mik a feladatai, kitűzött céljai?

A DOSZ elnökség minden tagjának van valamilyen konkrét feladata, én a szervezet tudományos ügyvitelével foglalkozom majd 2017 januárjától. Addig a korábbi elnökség regnál, a megbízatásom tehát csak akkor kezdődik majd. Feladataim között szerepel a 21 tudományos osztály felügyelete, szervezése, a rendezvények koordinálása és a különböző pályázatok menedzselése. Céljaim között megtalálható a DOSZ külföldi kapcsolatainak ápolása és bővítése, a szervezet képviselete különböző külföldi szakmai konferenciákon, fórumokon, valamint a testvérszervezetekkel való kapcsolattartás. Tervezem továbbá a kommunikáció fejlesztését a tudományos osztályokra vonatkozóan, mert úgy gondolom, hogy nagyon nagy jelentősége lesz a későbbiekben annak, hogy Magyarország értelmisége megismerje egymást és közös kutatásokat, szakmai tevékenységeket valósítson meg.

A Doktorandusz hallgatók világa – Országos alelnököt ad a PE bejegyzés először Egyetemünk-én jelent meg.

Ünnepi beszédét elsőként a Pannon Egyetem rektora, Dr. Friedler Ferenc tartotta meg, aki a tudomány és a mindennapi élet kapcsolatának fontosságáról beszélt. Elmondta, hogy az egyetem az 1797-es Georgikon Kar megalapításától napjainkig kiemelkedően teljesít, és több tudományág fejlesztéséhez, kutatásához is aktívan hozzájárult. A rektor után az Emberi Erőforrások Minisztériuma felsőoktatásért felelős államtitkára, Dr. Palkovics László tartotta meg beszédét. Kiemelte, hogy kutatni nem csak hasznos, de érdemes is. Ezen kívül megemlítette azt is, hogy a felsőoktatási intézmények kompetenciájukkal járulnak hozzá a kutatásokhoz. A Pannon Egyetem fejlesztésének fontosságát hangsúlyozta Porga Gyula, Veszprém megyei jogú város polgármestere, mely a város szempontjából is meghatározó. Lényegesnek tartotta még, hogy az egyetem fontos találkozási pont az idős tudós nemzedékek és a fiatal hallgatók számára.

Az ünnepségen díjakat és kitüntetéseket adtak át. A legmagasabb egyetemi tudományos elismerést, a Doctor Honoris Causa címet adták át Dr. Gyulai József akadémikusnak, iskolateremtő munkássága elismeréseként. A veszprémi önkormányzat által alapított Polinszky-díjat Dr. Bertók Botond egyetemi docens vehette át. A Polinszky-ösztöndíjban négy egyetemi hallgató részesült. Az eseményen sor került még a 22 doktorandusz PhD doktorrá avatására is.

Az ünnepségen készült képeket ide kattintva tekinthetitek meg.

Nagy Petra

fotók: Domján Attila

A Tudomány Napja a Pannon Egyetemen bejegyzés először Egyetemünk-én jelent meg.