Először is érdemes tisztázni, hogy mi a fene pontosan az a Tudományos Diákköri Konferencia. Szemüveges, pattanásos arcú, életük minden percét a tanulásnak és a tudománynak szentelő ifjú tudóspalánták elvont hangulatú gyűjtőrendezvénye talán? Nem, dehogyis, a legkevésbé sem!

A TDK egy olyan rendezvény, illetve rendezvénysorozat, ahol bárki, legyen akár alap-, vagy mesterszakos, kicsi, vagy nagy, fekete, vagy szőke hajú, kipróbálhatja magát. A részvételhez mindenképp szükséged lesz egy lelkes témavezetőre, egy maroknyi bátorsággal fűszerezett önbizalomra, egy Téged érdeklő témára, valamint egy, a Tőled telhető legjobb minőségben megírt TDK dolgozatra. Hogy milyen egy TDK dolgozat? Valójában a szakdolgozathoz tudnám leginkább hasonlítani. Bizonyos esetekben akár szó szerint meg is egyezhet azzal, de alapvetően lehet annál némileg egyszerűbb, rövidebb, kevésbé részletes is.

Amikor az Egyetemünk újság főszerkesztője megkért, hogy készítsek egy TDK-ról szóló cikket, azt mondta, írjam meg, hogyan TDK-zz. Tévéreklámokat megszégyenítően széles és magabiztos mosoly kíséretében mondtam igent, hiszen erre a kérdésre borzasztó egyszerű a válasz: bárhogyan, akárhogyan, csak menj. Hogy miért? Azért, mert megéri, azért, mert jó, mert sokat tanulhatsz belőle, mert sikerélményed lehet, mert kitűnhetsz a hallgatótársaid közül, mert azon dolgozhatsz, ami valóban érdekel, megvetheted a lábad a tudományos világban, és mert nagyon sok pénzt kereshetsz vele.

Ha félsz attól, hogy nem vagy elég jó ahhoz, hogy Tudományos Diákköri Konferencián vegyél részt, akkor menj el egyre nézőként és győződj meg arról, hogy hozzád tökéletesen hasonló hallgatók vesznek részt, tartanak prezentációkat ezeken a rendezvényeken. A TDK dolgozat megírása során sok új dolgot megtanulhatsz, köztük szakmai ismereteket is, kapcsolati hálót építhetsz és tapasztalatokat gyűjthetsz. A leadott dolgozatodat független, szakmailag elismert személyek bírálják majd el, a szóbeli prezentáción pedig korrekt zsűri pontozza majd a munkádat. Fontos, hogy ne a győzelemért, ne a helyezésért, ne a későbbi potenciális ösztöndíjlehetőségekért csináld. Inkább önmagadért és azért, mert érdekel a téma, amit magadnak választottál. Csak így lehetsz igazán sikeres, máskülönben nincs esélyed. Óva intelek attól, hogy elbízd magad, ne gondold, hogy Te vagy a legjobb, mert még ha csak egy kicsivel is, mindig, mindenkitől van jobb. A tudományos sikereken túl a részvétel és az esetlegesen elért helyezést számos ösztöndíjlehetőséget nyit meg előtted és egyben segítséget nyújt abban, hogy elnyerd a különféle pályázati pénzeket.

A TDK intézményi, vagy kari fordulóján (ITDK, vagy KTDK) elért siker (helyezés) is édes, de azt követően tovább juthatsz az Országos Tudományos Diákköri Konferenciára (OTDK), melyet minden második évben szervez meg Magyarország valamely felsőoktatási intézménye. Amikor itt különdíjat, vagy helyezést érsz el, az különösen jó érzés, ajánlom, hogy próbáld ki és legyen benne részed. Ha netán első helyen végeznél, hirtelen további lehetőségeid adódnak majd, hiszen Pro Scientia Aranyéremre pályázhatsz. Most azt mondod, hogy mindez lehetetlen számodra? Tévedsz! Próbáld ki magad, mert ismerek olyanokat, közülük egyet egészen közelről is, akik ugyanezt gondolták, most pedig épp egy ilyen aranyérem porosodik a szobájukban a polcon. Ha nem hiszed, járj utána, jelentkezz TDK-ra.

Fotók: Strack Flórián

A Ne menj TDK-ra, ha… bejegyzés először Egyetemünk-én jelent meg.

Pro Scientia Aranyérmesek:

• Pacsai Bálint, Georgikon Kar, Agrártudományi Szekció, témavezető: Dr. Bódis Judit egyetemi docens

• Mádai Eszter, Mérnöki Kar, Kémia és Vegyipari Szekció, témavezető: Dr. Boda Dezső egyetemi tanár, Dr. Valiskó Mónika egyetemi docens

Mestertanár Aranyérmesek

• Bódis Judit, egyetemi docens, Georgikon Kar, Agrártudományi Szekció

• Liker András, egyetemi tanár, Mérnöki Kar, Biológia Szekció

• Mihálykó Csaba, egyetemi docens, Műszaki Informatikai Kar, Informatika Tudományi Szekció

• Hancsók Jenő, professor emeritus, Mérnöki Kar, Kémiai és Vegyipari Szekció

• Horváth Ottó, egyetemi tanár, Mérnöki Kar, Kémiai és Vegyipari Szekció

Állami kitüntetéseket vettek át egyetemünk oktatói

Az államalapítás ünnepe, augusztus 20-a alkalmából állami kitüntetéseket adtak át a Pannon Egyetem több oktatójának.

Magyar Érdemrend Tisztikereszt polgári tagozat kitüntetésben részesült:

• Dr. Kristóf János, Szent-Györgyi Albert-díjas vegyészmérnök, a kémiai tudomány doktora, a Pannon Egyetem Mérnöki Kar Kémia Intézete Analitikai Kémia Intézeti Tanszékének egyetemi tanára,
• Dr. Navracsics Judit, a Magyar Tudományos Akadémia doktora, a Pannon Egyetem Modern Filológiai és Társadalomtudományi Karának dékánja, Magyar és Alkalmazott Nyelvtudományi Intézetének intézetigazgatója, egyetemi tanár.
• Skodáné Dr. Földes Rita, a Magyar Tudományos Akadémia doktora, a Pannon Egyetem Mérnöki Kar Kémia Intézete Szerves Kémia Intézeti Tanszékének tanszékvezető egyetemi tanára.

Magyar Érdemrend Lovagkereszt polgári tagozat kitüntetésben részesült:

• Dr. Pupos Tibor, Ujhelyi Imre-díjas és Trefort Ágoston-díjas agrármérnök, a Pannon Egyetem Georgikon Kara Gazdasági, Társadalomtudományi és Vidékfejlesztési Tanszékének egyetemi tanára.

Magyar Arany Érdemkereszt polgári tagozat kitüntetésben részesült:

• Fejes Lászlóné Dr. Utasi Anett, a Pannon Egyetem Mérnöki Kara Környezetmérnöki Intézetének egyetemi docense, Duális Képzési Központjának vezetője
• Dr. Sulyok Márta Judit, a Pannon Egyetem Gazdaságtudományi Kara Turizmus Intézeti Tanszékének egyetemi adjunktusa, a Balatoni Turisztikai Kutatóintézet vezetője.

Minden kitüntetettnek szívből gratulálunk, munkájukhoz további sikereket kívánunk!

A Pro Scientia és Mestertanár Aranyérem bejegyzés először Egyetemünk-én jelent meg.

Az elismerést a Tanács kétévente adományozza azoknak a fiataloknak, akik az Országos Tudományos Diákköri Konferenciákon első helyezést érnek el, valamint a hallgatói összteljesítményük alapján is érdemesnek bizonyulnak a kitüntetésre. Az Aranyérmet hagyományosan az Országos Tudományos Diákköri Tanács és a Magyar Tudományos Akadémia elnökétől a Magyar Tudományos Akadémia Dísztermében vehetik át a díjazottak. Ebben az évben a díjak 2017. november 20-án kerültek átadásra az OTDT XXXIII. OTDK-t lezáró kitüntetés átadó ünnepi ülésén. A Bizottság idén negyvenöt Pro Scientia és két Pro Arte Aranyérem átadásáról döntött.

A Pannon Egyetemről egyedüliként Strack Flórián, a Gazdaságtudományi Kar doktorandusz hallgatója részesült Pro Scientia Aranyéremben ebben az évben. Az elismerést a „Hazai gyógyszállodák 2.0 – a medical wellness piaci kihívásai Magyarországon” című pályamunkájával nyerte el, melyet 2017 tavaszán a XXXIII. OTDK mutatott be.

Eddigi eredményeiről és jövőbeli terveiről beszélgettem vele a kitüntetés kapcsán.

Miért kezdtél el TDK-zni? Kinek köszönheted, hogy ezt az utat választottad?

Alapszakos tanulmányaim végén vettem részt először ITDK-n, köszönhetően akkori témavezetőmnek, Priszinger Krisztinának. Először azt gondoltam, hogy én biztosan nem vagyok képes arra, hogy jó TDK dolgozatot írjak, mert akik ilyen versenyeken vesznek részt, valószínűleg sokkal okosabbak nálam. Azonban az utolsó előtti félévem során ellátogattam egy ITDK-ra, és rájöttem, hogy ez nem teljesíthetetlen feladat, ilyen kutatást én is tudok csinálni. Így témavezetőm kérésének engedve végül az alapszakos szakdolgozatommal beneveztem a következő ITDK-ra, melyen első helyezést értem el a tagozatomban, valamint továbbjutottam az országos versenyre is.

Honnan merítettél motivációt a dolgozatok megírása során?

Az első dolgozat ötlete volt a legnehezebb. Ezt egy olyan szaktársamnak köszönhetem, aki szintén nem tudta, hogy miről írná a szakdolgozatát. Az utolsó konzultáción ülve, amikor be kellett számolnunk a témavezetőnknek, én még mindig azon gondolkoztam, hogy pontosan miről is szóljon a dolgozatom. Ekkor a szaktársam azt javasolta, hogy kutassak valamilyen barlanggal kapcsolatos témát. Az ötlet nekem is és a témavezetőmnek is nagyon megtetszett, így egy hazai gyógybarlangot választottam a vizsgálódásaim központjának. A második dolgozat adta magát egy kutató ösztöndíjból, harmadik alkalommal pedig az egészségturizmus egy kevésbé ismert területével szerettem volna foglalkozni, így esett a választásom a medical wellness területére. Minden esetben célom volt, hogy a dolgozatom ismeretterjesztő jellegű is legyen, így próbáltam olyan témákat választani, amelyet csak kevesen ismernek.

Milyen eredményeket értél el korábban az intézményi és az országos versenyeken?

A 2014-es sikeres ITDK szereplést követően 2015-ben vettem részt először OTDK-n, ahol második lettem a pályamunkámmal, mely egy hazai gyógybarlang turisztikai célú fejlesztésének lehetőségeiről szólt. Ekkorra már nagyon megtetszett a TDK-zás, a kutatás világa, és azt gondoltam, hogy ennél jobb, részletesebb dolgozatot is tudnék írni. Szerencsére mesterszakos tanulmányaim megkezdését követően 2015 nyarán egy, az ISES Intézettől elnyert kutató ösztöndíjnak köszönhetően lehetőségem nyílt kutatásom folytatására és kiterjesztésére. Ekkor a Kőszegi-hegység gyógyturisztikai célú fejlesztésével és hasznosításával foglalkoztam, a kutatási beszámoló elkészítését követően pedig úgy gondoltam, hogy ebből a témából is írok egy TDK dolgozatot. Ezzel beneveztem a 2015 őszén rendezett ITDK-ra, ahol szintén első helyezetést értem el a tagozatomban, amivel garantáltam továbbjutásomat a 2017-ben megrendezendő OTDK-ra. Majd egy évvel később a mesterszakos diplomadolgozatom témáját és kutatását kibővítve újra azt éreztem, hogy érdemes lenne neveznem a 2016-os ITDK-ra is. Ez alkalommal is sikerült elérnem egy első helyezést, mellyel újra lehetőséget nyertem az OTDK-n való részvételre. Végül az utóbbi dolgozatnak köszönhetem a Pro Scientia Aranyérmet.

Kérlek, röviden foglald össze, hogy miről szól ez a dolgozat!

A dolgozat keretein belül egy reprezentatív kutatást végeztem a hazai gyógyszállodák körében, mely a gyógyszállodák és a medical wellness kapcsolatáról, illetve az egészségturizmus e területének trendjeiről szólt.

Kihez fordulhattál segítségért a dolgozat megírása során?

Az egész Turizmus Intézeti Tanszék nagyon támogató volt a kutatásaim során. Szeretném azonban kiemelni közülük a témavezetőmet, dr. Lőrincz Katalint, aki ötleteivel folyamatosan fejlesztette munkámat, és dr. Gyurácz-Németh Petrát, aki szállodai kapcsolatrendszerével és a szállodás részekre vonatkozó tanácsaival, tudásával támogatott engem. Szeretném még megemlíteni dr. Raffay Ágnest, aki segített abban, hogy a kutatásom valóban reprezentatív legyen, mellettük pedig köszönettel tartozom dr. Kosztyán Zsolt Tibornak is, aki kari TDT elnökként sokat segített a dolgozat leadásával kapcsolatos teendőkben, valamint a Pro Scientia pályázat benyújtása során.

Számítottál az elismerésre vagy teljesen váratlanul ért?

Váratlanul ért. Őszintén szólva arra sem számítottam, hogy első helyezést fogok elérni a dolgozatommal, mert úgy éreztem, hogy az OTDK mezőnye nagyon erős volt abban az évben. Emellett azt is gondoltam, hogy eddigi eredményeim nem lesznek elegendőek ahhoz, hogy megkaphassam az aranyérmet. A feltételezésem szerencsére helytelennek bizonyult, így nagyon kellemes meglepetés volt az elismerés.

Miből állt a jutalom? Mit vehettek át a díjazottak és témavezetőik?

Az aranyérem mellé járt egy díszes oklevél, egy öltönyre helyezhető kitűző, valamint némi pénzjutalom is. Természetesen a témavezetőket is díjazták, ők díszoklevelet és kitűzőt kaptak.

Ha jól tudom, jelenleg első éves PhD hallgató vagy a Gazdálkodás- és Szervezéstudományok Doktori Iskolában. Mivel foglalkozol, mi a fő kutatási területed?

A kutatási területem továbbra is az egészségturizmus, azon belül pedig az egyes hazai térségek egészségturisztikai és gazdasági helyzetének kapcsolatát vizsgálom.

Mennyiben járult hozzá a TDK-n való részvétel ahhoz, hogy az egyetem berkein belül maradj?

Már ahhoz is nagyban hozzájárult a TDK tevékenységem, hogy a mesterszakot itt kezdjem el. Amikor részt vettem az első ITDK-n és ott helyezést értem el, akkor kezdtem el úgy érezni, hogy van keresni valóm az egyetemi életben. Később pedig, amikor újra szép eredményeket értem el a versenyeken, szinte már biztos voltam benne, hogy érdemes ezen a pályán maradnom. Ezért úgy döntöttem, hogy ezzel a lendülettel belekezdek PhD tanulmányaimba a doktori cím megszerzésének reményében.

Mik a céljaid rövid és hosszú távon? Hol képzeled el magad a jövőben?

Erről nincs még konkrét elképzelésem, hiszen elég sok időm van még a képzés befejezéséig. Gondolkodom azon, hogy az esetleges sikeres fokozatszerzést követően oktatóként itt maradjak az egyetemen, de az is lehet, hogy a piaci szférában találom meg a jövőmet.

Végül mit üzensz azoknak, akik bizonytalanok abban, hogy érdemes-e részt venniük ITDK-n?

Azt üzenem nekik, hogy ne legyenek bizonytalanok. Ha szeretnének TDK-n részt venni, nevezzenek nyugodtan, mert ők is képesek arra, amire bármely más pályamunkát benyújtó hallgató. Ha ezt mégsem hiszik el magukról, akkor nyugodtan menjenek el egy ilyen versenyre nézőként, és bizonyosodjanak meg arról, hogy a versenyen nem várnak el átlagon felüli képességeket. Röviden csak annyit mondanék, hogy bízzanak magukban, legyenek szorgalmasak és higgyék el, hogy képesek egy TDK dolgozat megírására. Megpróbálni nem kerül semmibe, még tanulni is lehet, és jó érzés, amikor elismerik az ember munkáját.

Fotók: Kántor Szilvia, Strack Flórián

A Ismét díjazták a tudást – Interjú Strack Flóriánnal bejegyzés először Egyetemünk-én jelent meg.