Az előadás az olvasópróbától a bemutatóig a rendező és a rendezőasszisztens összehangolt munkája során formálódik. Az asszisztens elkészíti a jelenetbeosztást, az alapján pedig a próbatervet. Ezekben a tervezetekben alaposan átgondolva beosztja a rendelkezésre álló időt, hogy az előadás a bemutatóra mindenképpen elkészüljön. A rendezőasszisztens feladata a próbaidőszak során felmerült feladatok ellátása, megoldása, ezek kézben tartása, összehangolása. Ő a rendező jobb keze.

Az első lépés tehát az olvasópróba, ahol a színészek felolvassák a darabot. Azután elkezdődnek a „rendelkezőpróbák”, amik általában egy-másfél hónapig tartanak. A bemutató hetében, az úgynevezett főpróbahéten pedig az előadás fénnyel, hanggal, jelmezzel és díszlettel véglegessé alakul.

Talán sokatokat érdekelhet, mi történik az előadás alatt a takarásban, a „kulisszák mögött”. Röviden fogalmazva, a színházi szakemberek összehangolt munkája: színészek, és azok, akiket a néző nem lát előadás közben, vagyis ügyelő, súgó, világosító, hangosító, kellékes, öltöztető, díszítő. Ők is eladásról előadásra jelen vannak, és bár nem látszanak, igen fontos szerepet játszanak minden produkció működésében.

Az ügyelő az, aki elindítja az előadást – összeköttetésben a hang- és fénytechnikusokkal –, megfelelő időben hívja a színészeket a színpadra, vezényli a színpadtechnikát, az előadás során történő díszletváltásokat. A függönyt is ő irányítja. Tulajdonképpen az ügyelő a produkció „szíve”.

A súgó szövegkönyvvel a kezében követi az előadás szövegét, és esetlegesen segítséget nyújt a színésznek, azaz súg, ha elfelejti a szöveget. A súgó szerepe viszont általában a próbaidőszakban a legfontosabb. Végigkíséri a színészek szövegtanulási folyamatát, igény szerint próbán kívüli időpontban segíti a tanulásukat.

Az öltöztető jelenléte is elengedhetetlen, hiszen előadás közben sokszor előfordul, hogy két jelenet között nagyon kevés idő áll a színész rendelkezésére, hogy átöltözzön. Ezeknél az ún. gyorsöltözéseknél igen fontos az öltöztető, aki segít a színésznek. Tudja, hogy előadás közben melyik jelenet előtt és után öltöznek a színészek, milyen ruhát milyenre cserél, és erre minden alkalommal nagyon figyel. A kellékes feladata az előadásban szereplő kellékek, tárgyak megfelelő időben való bekészítése a színpadra vagy a kellékasztalra. Előadás közben ő adja a színész kezébe az adott jelenethez szükséges kellékeket.

A hangosító adja be a különböző hanghatásokat, hangeffekteket és zenéket, mindezt a próbák során megbeszélt végszavakra vagy mozdulatokra.  A világosító bevilágítja az előadást, valamint beadja a vetítéseket, videókat, háttérképeket, valamint a füstgépet is ő kezeli.  A díszítők sok esetben sötétben, a nyílt színen rendezik át a teret jelenetről jelenetre. A díszletváltásokra mindvégig figyelniük kell, természetesen ezt is az ügyelő irányítja.

Lehetne még mesélni. Ezúttal mindössze egy előadás működését, színpadra állítását kísértem végig, dióhéjban. Ezeken kívül még számos feladat van a színházban, rengeteg dolog, ami mind-mind összefügg egymással. A néző csak a készterméket látja, az előadást a színpadon. De éppen ettől szép és „titokzatos” ez a világ.

Egy biztos: színházba járni jó!

A A kulisszák mögött – Avagy színház hátulnézetből bejegyzés először Egyetemünk-én jelent meg.