<?xml version="1.0" encoding="UTF-8"?><rss version="2.0"
	xmlns:content="http://purl.org/rss/1.0/modules/content/"
	xmlns:wfw="http://wellformedweb.org/CommentAPI/"
	xmlns:dc="http://purl.org/dc/elements/1.1/"
	xmlns:atom="http://www.w3.org/2005/Atom"
	xmlns:sy="http://purl.org/rss/1.0/modules/syndication/"
	xmlns:slash="http://purl.org/rss/1.0/modules/slash/"
	>

<channel>
	<title>Szabó Archívum - Egyetemünk</title>
	<atom:link href="https://egyetemunk.uni-pannon.hu/tag/szabo/feed/" rel="self" type="application/rss+xml" />
	<link>https://egyetemunk.uni-pannon.hu/tag/szabo/</link>
	<description></description>
	<lastBuildDate>Mon, 26 Feb 2018 12:01:51 +0000</lastBuildDate>
	<language>hu</language>
	<sy:updatePeriod>
	hourly	</sy:updatePeriod>
	<sy:updateFrequency>
	1	</sy:updateFrequency>
	

<image>
	<url>https://egyetemunk.uni-pannon.hu/wp-content/uploads/2015/12/cropped-g8010-32x32.png</url>
	<title>Szabó Archívum - Egyetemünk</title>
	<link>https://egyetemunk.uni-pannon.hu/tag/szabo/</link>
	<width>32</width>
	<height>32</height>
</image> 
	<item>
		<title>Aprólékosság és állandó kettősség  – Olvasólámpa Szabó T. Annával</title>
		<link>https://egyetemunk.uni-pannon.hu/aprolekossag-es-allando-kettosseg/</link>
					<comments>https://egyetemunk.uni-pannon.hu/aprolekossag-es-allando-kettosseg/#respond</comments>
		
		<dc:creator><![CDATA[Ágel Zita]]></dc:creator>
		<pubDate>Mon, 26 Feb 2018 11:55:23 +0000</pubDate>
				<category><![CDATA[Kultúra]]></category>
		<category><![CDATA[Anna]]></category>
		<category><![CDATA[irodalom]]></category>
		<category><![CDATA[olvasólámpa]]></category>
		<category><![CDATA[senki madara]]></category>
		<category><![CDATA[Szabó]]></category>
		<guid isPermaLink="false">http://egyetemunk.uni-pannon.hu/?p=16550</guid>

					<description><![CDATA[<p>A Művészetek Házának beszélgetős-felolvasós rendezvényére január 18-án ezúttal Szabó T. Anna író, költő, műfordító érkezett vendégül, akinek beszélgetőtársa Éltető Erzsébet irodalmár volt. A költőnő nevét az elmúlt években sokszor láthattuk, hiszen számos kötete jelent meg: többek között a Senki madara, a Fűszermadár vagy a Törésteszt című könyvek. Már a beszélgetés elején megtudhattuk, hogy Veszprém nagyon [&#8230;]</p>
<p>A <a href="https://egyetemunk.uni-pannon.hu/aprolekossag-es-allando-kettosseg/">Aprólékosság és állandó kettősség  – Olvasólámpa Szabó T. Annával</a> bejegyzés először <a href="https://egyetemunk.uni-pannon.hu">Egyetemünk</a>-én jelent meg.</p>
]]></description>
										<content:encoded><![CDATA[<p style="text-align: justify;">A Művészetek Házának beszélgetős-felolvasós rendezvényére január 18-án ezúttal Szabó T. Anna író, költő, műfordító érkezett vendégül, akinek beszélgetőtársa Éltető Erzsébet irodalmár volt.</p>
<p style="text-align: justify;">A költőnő nevét az elmúlt években sokszor láthattuk, hiszen számos kötete jelent meg: többek között a <em>Senki madara</em>, a <em>Fűszermadár</em> vagy a <em>Törésteszt</em> című könyvek. Már a beszélgetés elején megtudhattuk, hogy Veszprém nagyon is közel áll Szabó T. Annához, hiszen szülei egy darabig ebben a városban éltek, így sok időt töltött itt.<br />
Hogyan vált ő íróvá és költővé? Szabó T. Anna szerint abból lesz író vagy költő, akinek sokat olvasnak. Ebből a szempontból neki adott volt a környezet gyerekkorában: könyvek, versek, zene vette körül őt. A legfontosabbak, akiket kiemelt a beszélgetésben, azok Áprily Lajos, Szabó Lőrinc és Szabó Magda voltak, őket érzi a hozzá legközelebb álló alkatoknak. Szabó Magda nemcsak az írásai által vált kedvessé számára, hanem a neve miatt is: így hívják anyukáját is, ezért olyan, mintha rokonok lennének. Írásainak aprólékossága egyrészt apukájától eredeztethető, aki biológus volt: mindent közelről, részletesen megfigyelt; másrészt pedig Nemes-Nagy Ágnes költészetének hatása. A vers éjszakája című novellájában – amit fel is olvasott számunkra – is meg lehet figyelni ezt a pontosságot, fotószerűséget.<br />
Nemcsak az aprólékosság, hanem a kettősség, Éltető Erzsébet szavával élve a „mérlegállás” is meghatározza a költőnő írásait: mindig is kereste az egyensúlyt az objektivitás és szubjektivitás, az értelem és érzelem között.<br />
Kicsit részletesebben a <em>Senki madara</em> című könyvéről esett szó, amely Szabó T. Anna elmondása szerint a legszemélyesebb könyve, bár felkérésre írta. A könyvben megjelenik a a magyar-japán kultúra keveredése, a szerelem fájdalmas abszurditása, illetve a női függetlenség művészként, de a kötet igazi erejét a légies képek adják meg igazán, amelyeket Rofusz Kinga rajzolt.<br />
A költőnő a beszélgetés során közvetlen volt és barátságos, és több írását is – mint a <em>Szőlő, Haszon</em>, és <em>Szülni vágyom</em> című verseket – felolvasta nekünk, amelyek által lényegében megismerhettük stílusát és kedvet kaphattunk arra, hogy részletesebben is megismerkedhessünk munkásságával.</p>
<p style="text-align: justify;"><img fetchpriority="high" decoding="async" class="size-medium wp-image-16551 aligncenter" src="http://egyetemunk.uni-pannon.hu/wp-content/uploads/2018/02/covers_341848-300x434.jpg" alt="covers_341848" width="300" height="434" srcset="https://egyetemunk.uni-pannon.hu/wp-content/uploads/2018/02/covers_341848-300x434.jpg 300w, https://egyetemunk.uni-pannon.hu/wp-content/uploads/2018/02/covers_341848.jpg 346w" sizes="(max-width: 300px) 100vw, 300px" /></p>
<p style="text-align: justify;"><em>Fotó: internet</em></p>
<p>A <a href="https://egyetemunk.uni-pannon.hu/aprolekossag-es-allando-kettosseg/">Aprólékosság és állandó kettősség  – Olvasólámpa Szabó T. Annával</a> bejegyzés először <a href="https://egyetemunk.uni-pannon.hu">Egyetemünk</a>-én jelent meg.</p>
]]></content:encoded>
					
					<wfw:commentRss>https://egyetemunk.uni-pannon.hu/aprolekossag-es-allando-kettosseg/feed/</wfw:commentRss>
			<slash:comments>0</slash:comments>
		
		
			</item>
	</channel>
</rss>
