Egy-egy ős mögé nagy munkával rak személyiséget, de leginkább a testek szoktak megképződni és menet közben alakul ki a személyiség és annak története vagy 1-1 szereplőt megformált előzetesen tették fel az alkotástechnikai kérdést a vendégnek. Csobánka Zsuzsa a kérdésre válaszolva elmondta, hogy ő úgy érzékel, hogy a benyomások kelnek számára életre, úgy mint egy szürrealista festő, és ez az érzékelés játszik fontos szerepet művei megírásakor.
Ezután a különböző motívumokra tért át a beszélgetés menete. A kérdezők kiemelték a műben megjelenő geometriai hasonlatokat, a tér és a vektorok szerepét, hogy mit jelent egy térben lenni, a saját test kereteit, valamint azt, hogy az emberi kapcsolatok mint terek, hogyan működnek. Ezt követte a macska és a Hold motívum kiemelése, majd a női test kapcsán megjelent a hányás-motívuma is, melyből a testtel való törődésnek, és a test leépítésének problémájáig jutottunk el.
A beszélgetés vége felé a költészet felé terelődött a beszélgetés menete, a vendég verseket olvasott fel (Búgócsiga, Forgó) majd a kérdésekre válaszolva elmesélte, hogy nem retten vissza a nagy szavaktól, úgy érzi, mintha az élet azonos lenne az irodalommal, csak le kell róla szedni a habot.

Végül készülő könyvéről tudhattuk meg, hogy egy festőről fog szólni, azaz az ő és tanítványa viszonyáról, amely összekapcsolódik majd egy másik szállal a történetben. A kiinduló érzést az a történet adta, mely szerint ha Isten megteremtette a világot 7 nap alatt, akkor miért van az, hogy a festő a 10 nap délutánján el kezd festeni. Végül ez a kérdés a gyermektelenség problémájával fonódik össze – de hogy hogyan, az majd csak Csobánka Zsuzsa következő könyvéből derül ki.

Heizinger Anita
fotó: Domján Attila

A Trialógusok bejegyzés először Egyetemünk-én jelent meg.

A vendég Balla Zsófia erdélyi magyar költőnő lesz, akivel ritkán találkozhatunk irodalmi esteken. A beszélgetéssorozat célja, hogy az érdeklődők az irodalmi szövegeken túl a szerzőkkel is megismerkedhessenek, érdemes tehát élni a lehetőséggel.

Balla Zsófia 1965 óta publikál verseket, esszéket, zenei és irodalmi recenziókat. 1972-től a kolozsvári rádió magyar szerkesztőségének tagja. Több irodalmi lap, többek között A Hét munkatársaként dolgozott. 1993 óta él Magyarországon. A kérdezők most is Bozsik Péter és Ladányi István lesznek. A szervezők mindenkit szeretettel várnak!

A A Trialógusok folytatódnak! bejegyzés először Egyetemünk-én jelent meg.

Cserna Szabó András majdnem félórás késéssel érkezett a várba, és ahogy egy laza közéleti személyiséghez illik, rögtön belecsapott a beszélgetésbe: „voltam kövér is, voltam házas is”… mentségére szóljon, hogy egy másik szereplésről érkezett, Zircről, ahol középiskolásokkal beszélgetett, és elmondása szerint nagyon belejöttek a beszélgetésbe. Bozsik Péter kérdésére először egy rövid életrajzi áttekintést adott magáról. Szentesen született 1974-ben orvos családban, de rossz tanuló volt, ezért gondolta, hogy elmegy magyar-kommunikáció szakra, ami után, mint kiderült, vagy tanár, vagy kutató lehetett volna, de egyikhez sem értett, ezért elkezdett írni. Itt megjegyezném, hogy aki már találkozott a művész úrral, ismerheti a stílusát; nagyon laza és nagyon őszinte ember, mindig megmondja, amit gondol, sokszor elég nyersen, de száz százalékban szerethetőn. Elkezdte, és azután meg se lehetett állítani, jöttek a jobbnál jobb történetek, egyszerűen nem lehetett megunni. Szóval az egyetem elvégzése után a nagybátyja révén a Magyar Konyha szerkesztője lett, étterem kritikákat írt, és bár végül kirúgták – bohém életmódja miatt – még ma is sok felkérése van éttermektől, és szívesen csinálja ezt a munkát. Az egyetem utolsó évében kezdte el írni első regényét, ami Fél Négy címmel jelent meg, és nemrég a hetedik könyvét is kiadták Mérgezett hajtűk címmel, ami egy esszé gyűjtemény az Élet és Irodalom Rádió rovatából válogatva össze. Minden publikációja különleges, mégis érdemes kiemelni a Jaj a legyőzötteknek, avagy süssünk-főzzünk másnaposan címűt, amit Darida Benedekkel közösen szerkesztettek, és amiből rengeteg humoros tippet kaphatunk a másnaposság legyőzéséhez (http://konyves.blog.hu/2007/06/12/macskajajra_kutyaharapast_szorivel_vagy_). Rengeteg folyóiratban publikál rendszeresen, mint a Népszabadság, Holmi, Alföld, Jelenkor, Gusto, Magyar Konyha, de vannak felkérései a Playboy-tól is. Tehát Cserna Szabó igazi hírességnek számít az irodalmi körökben, és ezt nagyon élvezi, bár saját szavaival élve az írás mára „meló” lett, amiből meg kell élnie, és amiből el kell tartania a tizenkét éves gyerekét is -akivel egyébként már együtt járják és kritizálják az éttermeket. Azt állítja, ez a szabadúszó életforma kevés embernek megy igazán, alkat kérdése, de neki minden bizonnyal bevált. Bár néha három hónapig nem tudja kifizetni a számlákat, vagy éppen APEH zár van a pénzén, mégis boldognak tűnik, és el is hisszük, hogy az. Mert jó rá nézni, jó hallgatni a történeteit, egy kicsit kalandor, egy kicsit apa, egy kicsit művész és kritikus, és talán e miatt a sokszínűsége miatt tud vele az ember nagyon könnyen azonosulni. Az est végén a Mérgezett hajtűk-ből olvasott fel egy esszét Krúdy zenéje címmel, és Krúdy egyik sora lehetne akár Cserna Szabó András jelmondata is: „az élet akkor kezdődik el, amikor nem tudod, mi fog történni”. Jó szívvel ajánlom ezeket az írásokat mindenkinek, igazi élmény.

A Trialógusok: Cserna Szabó András, az igazi kritikus bejegyzés először Egyetemünk-én jelent meg.

A vendég: Cserna Szabó András lesz. Aki a Pázmány Péter Katolikus Egyetem bölcsészképzőjébe járt. Szerkesztette a Sárkányfűt és a Magyar Konyhát is, de rendszeresen publikál az Élet és Irodalomba, a Népszabadságba, a Gustoba, a Jelenkorba (csak, hogy néhányat említsek), de írt már a Playboyba is. Köteteinek címei önmagukért beszélnek: Fél négy, Fél hét, Félelem és reszketés Nagyhályogon, Levin körút – hasnovellák, gasztroesszék, Jaj a legyőzötteknek, avagy süssünk-főzzünk másnaposan (A macskajaj regénye 52 recepttel) – Darida Benedekkel közös műve, Puszibolt és Mérgezett hajtűk. De írt már forgatókönyveket és tragédiát is.

A kérdezők: Bozsik Péter és Ladányi István lesznek.

A Trialógusok megint vagy mindig? bejegyzés először Egyetemünk-én jelent meg.