Mit szólnál hozzá, ha a nyári szünidő egy részét minimális pénzügyi befektetéssel valamely számodra tetsző országban, külföldön tölthetnéd? Gondolom, tetszik a gondolat, bár valószínűleg nem hiszel már a tündérmesékben. A cikk megírásához valójában a Világjáró Klub áprilisi, Scotish Highlands on low budget – Hátizsákkal Skóciában című előadása adta az ihletet, ott találkoztam ugyanis olyan hús-vér fiatalokkal, Balassa Lillával és Dallos Ádámmal, akik valóban minimális összegből jutottak el olyan helyekre, amelyekről sokan egész életükben csak álmodoznak.
Egy kirándulás során az első problémát az utazás jelenti. A repülőgép gyors és kényelmes, de bizonyos esetekben jelentősen könnyebbé teheti a pénztárcádat. Persze vannak olyan légitársaságok, akik különféle akciók keretén belül arcpirítóan alacsony áron kínálnak jegyeket, ezek megkaparintásához azonban szerencse is kell. A vonat és a busz szintén opció lehet, ezekre is lehet alkalmi áron jegyeket váltani.

Amennyiben európai a kiszemelt úticélod és kedveled a kalandot, utazhatsz akár telekocsival, vagy stoppolhatsz is. Ha a haverokat sem hagynád otthon, érdemes utánaszámolnotok, mert négy-öt fő esetén az autó egy főre eső üzemanyag-költsége is igen szimpatikus tud lenni.
A következő problémát a szállás jelenti. Az Airbnb hasznos találmány, érdemes szorgalmasan böngészni. Egy másik lehetőség a couchsurfing, ehhez inkább nyitottság, mint pénz szükséges. További opcióként akár alkalmi munkavállalásra is van lehetőség. A helpx.net weboldalon például több ezer alkalmi álláslehetőséget kínálnak cégek és magánszemélyek a világ minden táján, főleg fiatalok számára. A platform célja, hogy összekapcsolja a segíteni vágyókat azokkal, akiknek segítségre van szüksége valamiben. Tegyük fel, hogy szeretsz kertészkedni, egy kedves, nyugdíjas francia házaspár pedig segítséget keres kerti munkák elvégzéséhez. A munkáért cserébe szállást és ellátást biztosítanak számodra, megismerheted a helyi szokásokat, idegen nyelvet gyakorolhatsz és barátokat szerezhetsz. Természetesen nem kötelező egyedül menned, böngészd csak az ajánlatokat, biztosan találsz majd valami testhezállót.

Ne feledkezz meg a hallgatói státusz biztosította különféle ösztöndíjakról sem. Az Erasmus program például nem csak tanuláshoz, hanem akár szakmai gyakorlathoz is segítséget és támogatást nyújt. Vannak olyan munkahelyek is, amelyek a fizetés mellett szállást és ellátást is kínálnak, akár ingyen. Tudom, hogy az utóbbi esetekben alapvetően munkáról van szó, de a munkaidő minden nap lejár és a szerződési idő is letelik egyszer. Azt követően pedig tiéd a pálya, hisz ott vagy, ahol szerettél volna, karnyújtásnyira az áhított látnivalóktól és kirándulóhelyektől, ráadásul néhány friss, ropogós bankjegy is lapul a zsebedben.
Használd ki a nyarat, ha van rá lehetőséged, a tankönyveket és a jegyzeteket pedig mindenképpen hagyd otthon, mert nehezek, ezáltal növelik az utazás költségeit, ráadásul cipelni is kényelmetlen őket.

Fotók: pixabay.com

A Így nyaralj gazdaságosan bejegyzés először Egyetemünk-én jelent meg.

A város alatt elterülő barlangrendszer összesen mintegy 12000 méter hosszúságú, 1982 óta fokozottan védett természeti érték. 1938-ban a barlangászok csónakázásra alkalmas részt alakítottak ki a törmelékek eltávolításával. A Kórházbarlang háborúk idején óvóhelyként is szolgált, 1982-ben pedig gyógybarlanggá nyilvánították. Kiépített, gyógyhellyé alakított termeit a kórház tüdőgyógyintézete évtizedek óta eredményesen hasznosítja asztmás betegek kezelésére.

Horváth Sándor mesélt arról is, hogy a barlangászat nem csak egy hobbi. Komoly szakértelem és természetesen elhivatottság szükséges hozzá, illetve a baleset kockázatát is vállalni kell, a kisebb-nagyobb zúzódások pedig teljesen megszokottak a munka során. A sok fáradtság, beleölt energia és idő azonban rögtön megértül egy-egy új felfedezés alkalmával. A kérdésre, hogy miért ez a szenvedélye, a barlangkutató így válaszolt:
„Másnak a sport jelent kikapcsolódást, vagy egy sörözés a barátokkal, nekünk ez. Jártunk a Holdon, megmásztuk a legmagasabb hegycsúcsot, de hogy mi van a lábunk alatt 15-20 méterrel, arról fogalmunk sincs.”

Szabó Virág

Fotók: Domján Attila

A Világjáró Klub a Központi Kollégiumban bejegyzés először Egyetemünk-én jelent meg.

November 11, kedd 19:00
Utazás a Tapolca alatti csodavilágba

Előadó: Horváth Sándor, barlangkutató

A végtelennek tűnő járatai, a változatos formagazdagsága, az egyedülálló képződményei és gyönyörű tavai teszik egyedülállóvá a Tapolca alatt rejlő barlangvilágot. Nem mellékesen itt található Magyarország két legnagyobb nyíltvízfelületű földalatti tava is!

Virtuális vezetett túránkon Sándor olyan barlangokat is megmutat, melyekbe csak kutatók léphetnek be.  Valódi rejtett kincsekkel ismerkedhetsz meg, ha velünk tartasz!

December 9, kedd 19:00
Ég és föld találkozása Székelyföldön

Előadó: Ladányi Tamás, tanár, asztrofotográfus

Szubjektív élménybeszámoló Erdély e távoli szegletének csillagászati, földrajzi, kulturális vonatkozásairól látványos fotók kíséretében. Az előadás folyamán Tamás bemutatja többek között a Gyergyói-medence, a Békás-szoros és a Madarasi Hargita nappali és éjszakai arcát.

Mindenkit sok szeretettel és teával várunk!
Hogy még otthonosabban érezd magad, hozd el kedvenc bögrédet is!

Kalandorok ne kíméljenek!

Tarts velünk a Facebookon is: https://www.facebook.com/VilagjaroGTK

A Világjáró Klub bejegyzés először Egyetemünk-én jelent meg.

A klub 1997-ben kezdte meg működését és azóta egyre népszerűbb és látogatottabb „kalandoraink” körében. Megannyi érdekesség, beszámoló és vicces történet várja utazni kívánó vendégeinket. Az Országos Kéktúra – gyönyörű tájaival és izgalmas útvonalaival kápráztatja el a természetbarátokat -, csak egy a rengeteg klub által szervezett lebilincselő előadásból!

Ha helyesen kitöltöd a kvízt és részt veszel az előadáson is, gazdagabb lehetsz egy túrakelléknek sem utolsó, jó minőségű termosszal! A nyereményt az előadás után a helyszínen sorsoljuk ki!

A kvíz a következő linken érhető el:

https://docs.google.com/forms/d/1iS3iiUyQirYTXkhRwKXSGybbocAW72tqhzOC24Q30_k/viewform?usp=send_form

 A Világjáró Klub októberben is nagy szeretettel vár mindenkit! Kövessetek minket a Facebookon is (www.facebook.com/VilagjaroGTK)!

Kalandorok ne kíméljenek!

Világjáró Klub

A Nyerj a Világjáró Klubbal! bejegyzés először Egyetemünk-én jelent meg.

A május eleji utolsó alkalmon Németh Anikó, a Gazdaságtudományi Kar egyik PhD hallgatója kalauzolta el közönségét Brüsszel szűk utcáiba, édességboltjaiba, gofrisütödéibe és egyéb érdekesebbnél érdekesebb helyeire.
Az előadás iránt érdeklődök igazán elégedettek lehettek, hiszen mindenkit frissen sült gofri, ízletes limonádé és valódi belga praliné várt.
Az este főszereplője még november végén utazott Belgiumba, hogy egy tudományos konferencián vegyen részt, ám úgy döntött, hogy a kellemest a hasznossal összekötve belekóstol Brüsszel hangulatába, mindennapi életébe és finomabbnál finomabb édességeibe. Öt napos tartózkodása alatt bejárta az egész várost és megtudhatta, hogyan készül a belga csokoládé, a 10 centi magas töltött csokimackó, hogyan vágnak utat a tömegben a belga motoros rendőrök, hogyan működik az Európai Unió parlamentje, miért jobb ketchup nélkül enni a sült hasábburgonyát és azt is, hogy mennyire nehéz megtalálni a város két legnagyobb nevezetességét, a pisilő kisfiút és párját, a magán szintén könnyítő kislányt.
Ugye, hogy jól hangzik? Ha nem voltál ott szomorkodj nyugodtan, de csak a tanév végéig, hiszen utána már Te is nyakadba veheted a világot, hogy ősszel már saját élményekkel gazdagodva hallgathasd meg a Világjáró Klub előadóinak lélegzetelállító történeteit, nézhesd meg fantasztikus fotóit és ízlelhesd meg az adott területre jellemző ételeket és italokat.

Találkozzunk ősszel is!

Strack Flórián

A A következő tanévben is folytatódik a világjárás! bejegyzés először Egyetemünk-én jelent meg.

Megismerhettük az utazás megtervezésének és kivitelezésének részleteit, valamint ízelítőt kaptunk abból a rengeteg kalandból, amelyet Lantos Gábor átélt az út során. Az események elképzelését nagyban segítették azok a fantasztikus, az előadó által készített képek és hozzájuk kötődő elbeszélések, melyek révén a hallgatóság szinte úgy érezhette, mintha maga is a jéghotelben, a havas tájakon, az északi városokban járna, vagy éppen bálna szalonnát, birkaszemet vagy földben rothasztott cápahúst készülne enni.

Az est szervezői természetesen ez alkalommal is kitettek magukért, most sem maradt el a megszokott meleg, citromos tea és az egyéb apró finomságok sem. Ráadásként, az előadás után a helyszínen megvásárolható volt a szerző által frissen dedikált, az északi kalandokat sokkal nagyobb részletességgel leíró könyv is.

Ha lemaradtál az előadásról és bánod, jól teszed, de azért mégse búsulj túlságosan, hiszen április 8-án újra lesz Világjáró Klub, ahol Keszei Csaba mesél majd lélegzetelállító oroszországi történeteket.

Fotó: Világjáró Klub

A Világutazás a Központiban? Igen! bejegyzés először Egyetemünk-én jelent meg.

A Világjáró klub – Szent Jakab zarándokút bejegyzés először Egyetemünk-én jelent meg.

Norbert arról mesél nekünk, hogy…

…milyen érzés a világ legősibb, máig lakott városaiban sétálni?

…milyen a legépebben megmaradt római amfiteátrum akusztikája?

…hogyan alkudozzunk magyarul a damaszkuszi bazárban?

…milyen volt az élet a keresztes lovagok Crac des Chevaliers-i várában?

…hogyan fogadjuk az üdvözlést Jézus nyelvén Szent Tekla sírjánál?

November 26. kedd 19:00 6000 évnyi történelem nyomában a forrongó Szíriában

Előadó: Katus Norbert, minőségbiztosítási mérnök, Maxon Motor Hungary Kft., Veszprém

Világjáró Klub már a Facebookon is: https://www.facebook.com/VilagjaroGTK

A 6000 évnyi történelem nyomában a forrongó Szíriában bejegyzés először Egyetemünk-én jelent meg.

A legelső előadás Finnország régi fővárosával, Turkuval indította az estét. Turku, a „nyugat kapuja” már többször is leégett, ennek ellenére évről évre egyre több turistát vonz, ami persze nagyon is jót tesz a városnak. „Jó munka, Turku!” – zárták a prezentációt az előadók. A következő város Ruovesi, amit egy több mint száz éves gőzhajójárat köt össze Tamperével.

Ezután főleg nagyobb tájegységek következtek, és szinte mindenhol megemlítették, hogy nyáron hegyet mászni, kirándulni lehet, télen pedig síelni. Sőt, hogy rögtön ellent mondjak magamnak, Sotkamo térségében nyáron is lehet síelni, egy hosszú alagútnak köszönhetően, ami ugyan télen zárva (olyankor minek síelnénk alagútban), nyáron azonban várja a sport szerelmeseit, akik erre a pár hónapra sem tudnak elszakadni. Ugyanis mint megtudtuk, az országot októbertől májusig hó borítja, szóval csak egy rövidke nyárra futja. Ilyen információk birtokában már táthatjuk is a szánkat, hogy egészen mostanáig, novemberig még egy fél cm sem esett le, és ki tudja, mikor fog.

A hegyeken kívül persze a tavakat is meg kell említeni, hiszen mesébe illő víztükröket láthattunk a kivetített képeken, például az Oulujärvi-tavat. Szóval, aki meglátogatja a Télapót, ne hagyja ki a többit sem.

Írta: Tihanyi Rita
Fotó: Ruppert Tamás

A A Télapó országa a Világjáró Klubban bejegyzés először Egyetemünk-én jelent meg.

A Szent Jakab-utat, vagy elterjedtebb spanyol nevén El Caminót titokzatosság lengi körbe. A középkori zarándokút, mely szinte fogalommá vált, Santiago de Compostelába vezet. Miért vállalkozik valaki erre a nagy útra? Csupán a vallásos emberek számára hasznos az út? Egyáltalán milyen érzés rajta végigmenni? Ezekre a kérdésekre adott választ és mesélt caminói tapasztalatairól a Világjáró Klub keretein belül Szalay Tímea, a Csalán Egyesület elnöke.

Előadónk kissé megszeppenve kezdett el beszélni, ugyanis jóval kevesebb érdeklődőre számított. Azért így is igyekezett megteremteni a családias légkört, és a tizenhat perces képnézegetős-zenés videó után belejött a mesélésbe. Tavaly május 29. és június 9. között poroszkált Camino kifürkészhetetlen útjain. Madridból vonattal jutott el Leónba, ahonnan kb. 300 km-re található a végcél, a compostelai katedrális. A hagyomány szerint itt vannak Szent Jakab apostol földi maradványai. Compostelába nemcsak egy kiindulópontból lehet eljutni; akár Budapestről is elindulhatunk, viszont az út fő része azonos. A szállásokon zarándokútlevelet lehetett kiváltani. Ebbe pecsételtek bele, ezzel lehetett igazolni a megtett utat. A zarándokút jelvénye a fésűkagyló, melyet az út mentén mindenütt felfestve megtalálhatunk. Zarándokunk Leónba érve nehéz helyzetben volt, ugyanis nem tudta, merre keresse az útjelző kagylókat. Két órás keresés után felfedezte a zsúfolt utca kövén fekvő kis fémkagylókat, majd a sárga nyilakat, amelyeket követni kellett.

Nehéz megmondani, miért ment el az El Caminóra. „Miért szeret valaki focizni, túrázni?”-válaszolja. Lélekben hosszú éveken át készült rá. Először egy filmet látott róla a tévében, már ekkor elkezdte vonzani. Ahhoz, hogy ez realizálódjon, egy esküvő kellett (az esküvők már csak ilyenek, sokakat elgondolkodtatnak az életükről). Itt viszont nem maga az esküvő a fontos, hanem egy régi ismerős, akivel ott találkozott. Az illető tíz éve járt a Caminón, de még ennyi idő elteltével is felragyogott az arca és majd’ kicsattant a boldogságtól, amikor szóba jött a spanyolországi zarándokút. Az El Camino egész életre kiható élmény. A legtöbben nem kifejezetten vallási indíttatásból indulnak el, egyszerűen csak lelki békére vágynak. Az út során lehetőségünk van kitekinteni, felülről nézni addigi életünket. Ez hihetetlen felismerésekhez vezet, amelyeket hazatérve sem felejtünk el.

Nézzük a gyakorlati oldalát, hátha esetleg kedvet kaptatok hozzá! Szigorú csomagolási listát kellett követni: a hátizsák nem haladhatta meg a testsúly 10%-át, így sok dolog, ami itthon körülveszi az embert, nem kerülhetett a táskába. Ez a szabály nagyon is ésszerű, hiszen a teherbírásunk véges. Más szempontból pedig arra hívja fel a figyelmet, hogy nem attól leszünk boldogok, ha különböző tárgyakat vagy ruhákat halmozunk fel. Az öt-tíz kilométerenként megtalálható, egyházi vagy állami fenntartású zarándokszállások nagy örömet okoztak neki, pedig egyáltalán nem voltak luxuslakosztályok. Kevesebb lett az ember elvárása, pontosabban más dolgokra kezdett el koncentrálni. Tímea egyedül vállalkozott az útra. Elmondása szerint ez azért jó, mert életünk során folyton igazodunk valakihez, állandóan megfelelni próbálunk. Így viszont végre azt érezte, hogy „én vagyok én”, megtapasztalta az igazi szabadságot. A helyiek hatalmas vendégszeretete, odafigyelése szintén rendkívül pozitívan hatott a zarándokokra. A zarándokszállások délután egykor nyitottak, erre az időre mindig igyekezett odaérni, hogy legyen ágya. A délutánok a közösségi életről szóltak: borozgattak és ismerkedtek annak ellenére, hogy nem nagyon beszélték egymás nyelvét. Voltak csoportok, akik azonos tempóban haladtak, így hamarosan ideiglenes kis közösségek alakultak ki.

Az előadás végére sokan felbátorodtak és kérdéseket tettek fel. Megtudtuk, hogy Szalay Tímea legnagyobb megpróbáltatása az volt, amikor a bakancsa felmondta a szolgálatot, és újat kellett vásárolnia. A 34-es narancssárga tünemény aztán egy nap alatt úgy feltörte a lábát, hogy vissza kellett térnie az elnyűtt eredetihez, amibe befolyt az esővíz. Ezt leszámítva végig megvolt a boldogságérzet és a lelki béke.

Egyszer azonban minden véget ér…Nem egyszerű egy ilyen élmény után visszatalálni a hétköznapokba és a valóságba. Előadónk számára nagy kihívás volt a Caminón tanultakat beépíteni a mindennapokba. Milyen az élet a Camino után? A felismerések valamilyen szinten megmaradtak: tisztábban látja, mi a fontos, nem idegeskedik apró-cseprő dolgokon. Számomra az El Camino már kevésbé megfoghatatlan, de abban is biztos vagyok, hogy a személyes tapasztalás élménye fényévekre van ettől. Talán egyszer belevágok.

A El Camino útjain bejegyzés először Egyetemünk-én jelent meg.