„Jöjjenek a valós cselekedetek” – interjú Gelencsér Andrással

Rektorunk, Gelencsér András neve az utóbbi időben országos sajtóorgánumok szalagcímjében is felbukkant, mint vegyész-légkörkutató, nem véletlen, talán minden ember a saját bőrén tapasztalja, hogy Földünkkel nincs minden rendben. Közben elindult a tanév, az egyetemi termek ismét hallgatóktól zengenek, és álhírek is terjengenek a folyosón, nevezetesen, hogy az energiaválság miatt bezár az intézmény. Többek között ezt is tisztáztuk Gelencsér Andrással.

Melyek az évkezdés legnagyobb kihívásai?

Izgalmasnak ígérkezik a tanév, és az előttünk álló időszak. Olyan változások zajlanak körülöttünk, amelyek nem hagynak bennünket érintetlenül. Most elsősorban az energiaválságra gondolok, hiszen kérdés, hogy miként tudjuk biztosítani az intézmény működését, illetve hogyan tudunk az oktatás zavartalanságáról gondoskodni. Ez ügyben már tettünk lépéseket; a cél úgy csökkenteni az energia mennyiségét, hogy közben ne menjen a működés kárára, tehát normál mederben folyhasson az oktatás.

Ezek szerint nincs hír arról, hogy bezár az intézmény?

Nincs. Lesznek korlátozások, sőt, kényelmetlenségek, összevonások, de bezárásról nincs szó. Nem fogunk minden épületet fűteni hétvégén, és lehetséges, hogy a levelező oktatást egy épületbe tereljük. Bizonyos egységek nyitvatartását adott esetben korlátozzuk, hogy alacsonyabb legyen az energiaköltség. Ugyanakkor alapvetően nem áll szándékunkban online oktatásra áttérni.

Ha jól értem, ez most a legnagyobb kihívása a félévnek…

Az a helyzet, hogy ez nem csupán erre a félévre vonatkozik, előfordulhat, hogy ez a helyzet így marad. Ezek a problémák nem fognak egyik napról a másikra megoldódni. Nemcsak nálunk van ez így, hanem az egész világban. Egyre nagyobb hangsúlyt fog kapni az energiatakarékosság. Talán nem is baj.

A Földnek jót tesz?

Igen. A fenntarthatóságot ne csak szavak, lózungok szintjén képviseljük, hanem jöjjenek a valós cselekedetek. Ha intézményi szinten nézem, azért hozzáteszem, hogy a kiadásaink így is nőni fognak.  Ha ezek a folyamatok nem változnak meg, akkor egy-két év múlva már elég komoly gondok lesznek az intézmény fenntartásában. Remélhetőleg addig elkészülnek azok a beruházások, amelyek az energiahatékonyságot jelentősen javítják. Gondolok itt a kampusz felújítására, a hőszigetelésre, a fűtésrendszer energetikai korszerűsítésére.

Oktatási szempontból vannak változások?

Igen, ami nem feltétlenül az aktuális tanévre vonatkozik, de most kell rá felkészülnünk. A felsőoktatási felvételi rendszer átalakítás alatt van, ha úgy tetszik, liberalizálják. Ez azt jelenti, hogy intézményi hatáskörbe utalnak számos felvételivel kapcsolatos döntést. Nyilván minden felsőoktatási intézmény megcsinálja majd a saját kritériumrendszerét, ettől pedig élesedni fog a versenyhelyzet.

Egyetért ezzel az intézkedéssel?

Ez jogszabály, nem kell vele egyetérteni, hanem elfogadni. Ezen az úton könnyebben lehet majd felsőoktatásba kerülni. Valószínűleg a demográfiai lejtmenet miatt volt szükség a módosításra. Növelni kell a hallgatói létszámot, aztán majd kiderül, hogy milyen hatással lesz az oktatás minőségére. A jövő eldönti.

A Pannon Egyetem jó hallgatói arányokkal kezdte meg a tanévet?

A Modern Filológiai és Társadalomtudományi Kart tudnám most kiemelni, ahol látványosan nőtt a hallgatói létszám. Ez köszönhető az új szakoknak és annak, hogy ezeknek a különböző szakoknak (kommunikáció- és médiatudomány, mentálhigiénés szak) a szakembereire a térségben nagy szükség és kereslet van. Komoly erőfeszítéseket tettek a karon, hogy beindítsák az új képzéseket, de jól láthatóan a munka meghozta gyümölcsét. Ráadásul úgy sikerült elérni a növekedést, hogy közben az adott korosztály létszáma csökkenőben van.

A közelmúltban számos országos megnyilvánulása volt, hiszen Önt, mint vegyész-légkörkutatót különböző fórumokon kérdezték a fenntarthatóságról. Jól sejtem, hogy a megnyilatkozásai a Pannon Egyetemre is ráirányították a figyelmet?

Mindenképpen. A szélesebb nyilvánosság előtt lett ismertebb egyetemünk, bízom benne, hogy a következő jelentkezési időszaknál ez majd számokban is megmutatkozik. Továbbra is célunk, hogy a fenntarthatóságot fókuszba helyezzük, az ezen a téren zajló szakmai- és kutatómunkát szorosan az intézményhez kössük.

Úgy tudom, a klímaválságról még filmet is forgatott az MFTK, amelyben Ön is szerepel.

Igen, az éghajlatváltozás kérdésköre a nemzeti laboratóriumnak az egyik nagy vállalása, a film pedig a klímaszorongást állítja középpontba. A bemutatója novemberben lesz, méghozzá stílszerűen a Klímaváltozás, szorongás és szkepticizmus. Tények és tévhitek című konferencián. Az eseményre olyan nagynevű előadókat sikerült megnyernünk, mint Aczél Petra, Stumpf-Bíró Balázs, vagy Szalóczy Zsolt. Magát a konferenciát András Ferenc filozófus vezetésével a Társadalomtudományi Intézet szervezi, és rendkívül izgalmasnak ígérkezik.

Mikor lenne elégedett a félévvel?

Ha az intézmény, a város, sőt az egész világ nagyobb megrázkódtatások nélkül átvészelné ezt az időszakot. Első körben nem is kívánnék többet, minthogy ne álljon a feje tetejére a világ. Jó lenne, ha normalizálódna minden peremfeltétel, amiben működünk, mind társadalmilag, mind gazdaságilag. Lássuk meg végre az előrelépés lehetőségét.

Ön látja? Lát esélyt a változásra?

Ha az emberi tényező nem lenne benne, azt mondanám, látok. Így viszont sokkal pesszimistább vagyok. A többség nem hajlandó lemondani azokról a dolgokról, amik eddig természetesek voltak számára. Ha normálisan vezérelhetnénk az embereket ebben a kérdésben, és belátásra bírnánk őket, akkor a tudomány jobban érvényesülhetne, és minden sokkal jobb lenne. Most nagyon jelen van a megosztottság, akár társadalmon belül, de számos más töréspont felhozható, melynek mentén kirajzolódik a megosztottság. Globális összefogásra lenne szükség, miközben háború dúl a szomszédban. Komoly kihívás, de ha nem változtatunk, végzetesen ránk éghetnek ezek a nyomasztóan súlyos problémák.

Fotók: hirado.hu