A plázacicák nyávogása… – a napjainkban terjedő édibédi „nyelvjárásról”
Cya, naon köszcsi, láwcsi, puszcsi, cejetlek… Csak az én tenyerem viszket, ha hasonlót hallok, vagy a tiétek is? Íme, a rózsaszín nyelvi pestis.
A túlcsorduló szerelemre, szeretetre vagy cukiságra hajazó – rossz szájízzel írom le – „nyelvet”, ami sem nem életszerű, sem nem szerethető, egyre többen beszélik. Már nem pusztán az IQ nulla plázacicák. Természetesen egy-egy elejtett ilyen beszédelem nem degradálja a személyt. Nem erről van szó. Hanem arról, aki sportot űz a szavak kifacsarásából, szépen csengő, mély értelmű magyar szavaink leegyszerűsítéséből, meggyalázásából.
Nem is sejtettem, hogy a plázacica nyelvre ennyi találatot ad a kereső. Nem csak kutatói, hanem művelői oldalról is! Szabályosan megdöbbentem, hogy „Plázacycák Országos Szövcsije” létező, működő weboldal (csekkolhatod a kövi oldalon: http://pcosz.gportal.hu).
Az önmeghatározás mindig nagy segítség mindennemű kutatásnál. Nem meglepő módon a plázacicák a maguk nyelvét édibédinek nevezik. Számos rövidítéssel dolgoznak (katt), sok angolra hasonlítani akaró karaktert illetve szót vonnak be (szerky), valamint túlzott kicsinyítőképző-használatot alkalmaznak. A -ka/-ke kicsinyítés nem ismeretlen a magyarok számára. A beceneveknél gyakran használjuk (Moncsa, Lackó, Jenci) kedvességből, praktikusságból, különféle megfontolásból. Itt azonban durva gyakorisággal, és értelmetlen halmozással vannak jelen (Képecskék). Amitől leginkább a falra mászom a plázacicák nyelvében, szintén ebbe a problémakörbe sorolható: ajiba, ajcsiba ’ajándékba’.
Hogy kikopóban lenne eme „magasröptű” nyelvezet? Ne hidd. Egyre gyakrabban és egyre szélesedő körben használt nyelvváltozatnak tűnik. Szinte már divat, elsődlegesen (de nem kizárólagosan) a fiatalok, tinédzserek körében. Valamiféle szálon kötődik szépséges anyanyelvünkhöz, ám már annak megcsúfolásának érzi a legtöbb magyar. Írása főként latin betűkből áll, kiegészülve számokkal, és egyéb karakterekkel, melyek kívülállók számára sokszor érthetetlenek. Szmájlikat manapság már mindenki használ. Kezdetben még különböző karakterek egymás utáni bepötyögésével kellett megalkotni őket (<3 szív), ma már készen kapjuk. Letölthetjük, majd beillesztjük a kifejezésre váró érzelmi töltet kommunikálására. Szavak helyett használjuk őket. „Leegyszerűsítjük”, azaz kihagyjuk a leírásukat, körbeírásukat vagy magyarázatukat. Egyetlen képben jelenítjük meg az adott érzelmi szituációt. Tudtad, hogy már közel 800 emotikon van? Bizony, és ez folyamatosan bővül, formálódik az aktuális divat alapján. Kiegészül az animációs filmek cuki figuráival vagy mémekkel.
Értelmetlen rövidítés? Sokszor igen. Az alkalmazóik többsége azzal védekezik, hogy kizárólag írásban, karakter- és időspórolás miatt használják őket. Néha még érthető is. Az olyan rövidítésekkel, mint hnap ’holnap’, uh ’úgyhogy’, vmi ’valami’, nemtom ’nem tudom’, el lehet érni, hogy kevesebbet kelljen fb-on lógni. Nagy ritkán én is használom őket. Igen, beismerem, de okostelefon és otthoni internet híján azt hiszem, különös állatfajnak számítok a 21. században. Szóval az én okom ennyi. A tiéd mi?
How R U? Az angolban ugyanez a tendencia. Világkorát éljük a rövidített kifejezéseknek. És mi történik, amikor az angol és a magyar keveredik? Bizony erre is van számos példa, lássunk párat: jó8! ’jó éjt’, hol lakx? Angol szavak fonetikus írással: hepi ’happy, boldog’, láv, lávcsi ’love, szeretet, szerelem’ báj ’bye, szia’. Ha már a köszönésnél tartunk, íme a túlzott hiátus szindróma szemet vakító példája: szíjjjamia. Az intonáció, hangsúly írásbeli jelölésére sokszorosított betűket használnak a kérdéses nyelv művelői. A kösziiii érdekes változata, amikor még e-re is váltják: köszeee. A mizu? Fluor Tomi „slágere” óta mindenkibe beleivódott. Bevallom, én ebben már sok kivetnivalót nem találok. Néha talán még ki is csúszik a számon, azaz a billentyűimen eme együgyűen rövidített kérdés.
Neked mi a véleményed erről? Ugyanis véleménye mindenkinek van. Főként azoknak, akiknek a komcsi nem a ’komoly ’ rövidítését jelenti; akik a jendben ’rendben’, vagy a naon, nadon ’nagyon’ használóját leginkább beszédhibásként azonosítanák. Te hova tartozol?