Örkény-est játszottak

Harminc éve, 1979. június 24-én hunyt el Örkény István Kossuth-díjas író, dramaturg, a Tóték és a Macskajáték alkotója, az egyperces novellák műfajának megteremtője. A Bécsy Tamás Egyetemi Színház kiváló tagjai rá méltón emlékezve visszahozták nekünk két est erejéig hihetetlen humorát. Június 23-án és 24-én Örkény-estjeiken, félórás előadás keretében gondosan válogatott, minőségi egyperces novellák elevenedtek meg előttünk.

Hogy ne legyünk elveszettek, még Használati utasítást is kaptunk Örkény nyomán a produkciók megtekintéséhez. Úgy tettünk hát kedves barátaimmal, ahogyan az szólt. Kíváncsian, várakozva érkeztünk, ahol a kellemes nyáresti, bohém hangulatban már az előadás előtt is kis egyperces történetekben lehetett részünk, amint az előadók és barátaik cseverésztek. Mentünk az utasítás szerint időt spórolni, hiszen „egy Örkény novella színpadi adaptációjának megtekintése nem vesz el több időt, mint amíg a lágy tojás megfő, amíg a hívott szám (ha foglaltat jelez) jelentkezik.”

orkeny2Megbizonyosodtunk az ígéret igazságáról, miszerint a hosszúnak nem mondható jelenetek rövidségük ellenére is teljes értékű életképek. Előnyös az olyan magamfajtáknak is, akik szeretik, ha valami nem igényel hosszú órákra terjedő figyelmet. Sőt, még rossz közérzetem, zaklatott idegállapotom sem volt akadály, inkább arra ez a gyógyszer! A választás is a mienk volt: megtekinthettük ülve és állva, de még buszon is élvezhető lett volna ez a remek előadás.

orkeny1Miközben a rendező, Kása Ferenc felolvasta a megfelelő részeket, a történetek a többi hét szereplő nyomán elevenedtek meg előttünk. László Dóra, Jung István, Seregi Csaba, Székely Ágota, Király Dániel, Oláh Júlia és Kotroczó Máté bravúros ügyességgel, lenyűgöző humorral játszottak. A gesztusok, a fények, a zene mind-mind nagy összhangban egyesült. Az egész előadás igen ötletesre, fordulatosra, néhol meghökkentőre sikerült. Megtudtuk, hogy Albert Einstein tévedett. Egy űrutazó pedig elpanaszolta nekünk, hogy nem sikerült ürgét öntenie a Holdon, mert ott nincsenek. Társa ellenben elmondta, hogy emberek laknak ott, méghozzá magyarok – így eshetett, hogy degeszre ette magát gulyáslevessel. De arra, hogy „Hogy ityeg a fityeg?” már senki sem tudott válaszolni…

1968-ban adták ki Örkény legnépszerűbb kötetét, az Egyperces novellákat, amelyeknek jeligéje volt: Nincsenek buta emberek, csak rossz Egypercesek! Ez a jelige az esten átlényegült: Nincsenek buta emberek, csak rossz színházi produkciók! Itt azonban valójában egyik sem volt…
Ha bánod, hogy nem jöttél, ne szomorkodj, hiszen lesz még lehetőséged duplán jót nevetni, ha a rendező ígérete szerint az előadás egyórásra növi ki magát a jövőben.

Vélemény, hozzászólás?