Mennyiség, vagy minőség? – Beszélgetés a GTK első dékán asszonyával

Milyen események előzték meg az Ön kinevezését?

Dr. Kovács Zoltánnak szeptember 31-ig volt kinevezése, de ő úgy gondolta, hogy nem jó évközben váltani és jobb, ha ott van a nyár, amíg az utódja fel tudja venni a ritmust. Mikor közeledett a dékáni ciklus vége, több megkeresés érkezett felém, ugyanis ezelőtt fejlesztési dékán helyettes voltam, amit nagyon imádtam. Mivel két kisfiam van, úgy gondoltam, hogy jobb, ha még egy kicsit több időm van otthon, így az eredeti terveim szerint később próbáltam volna meg pályázni erre a pozícióra. Viszont mivel sok megkeresés érkezett felém, végül beadtam a pályázatot.

Ki Ön, mondana pár szót magáról, az eddigi munkásságáról?

Itt végeztem a Pannon Egyetemen, legelőször kémia tanár szakon.  Akkoriban úgy alakult, hogy a Nemzeti Alap Tantervben a kémia óraszámokat lecsökkentették és akkor úgy éreztem, hogy keresnem kellene valami mást. Ezután felvételiztem az Idegenforgalmi és szálloda szakra és akkor a kettőt párhuzamosan csináltam, míg végül 2001-ben végeztem mindkét szakon. Dr. Kollarik Amália Professzor Asszony ösztönzésére költöztem Nagykanizsára, akkor indult el ott is az oktatás, és én voltam az első főállású alkalmazott. 13 éven keresztül dolgoztam ott, és kezdetben a fénymásolástól kezdve a tananyag fejlesztésig mindent csináltunk, de egy nagyon jó csapat alakult ki, mivel abban a kis közösségben sok mindent kellett felépíteni. Még gyesen voltam a legkisebb gyermekemmel, amikor az akkori dékántól érkezett a felkérés, hogy projektes dékán helyettest keres. Ezt követően a komplett család visszaköltözött Veszprémbe, én pedig a Turizmus Intézeti Tanszéken kezdtem el dolgozni, ahol most is vagyok.

Milyen céljai vannak, mi motiválja? Milyen hosszú és rövid távú tervei vannak?

Azért azt nem mondhatom, hogy nekem nem volt közöm ahhoz, ami az elmúlt 4 évben történt, és ezeket szeretném is tovább folytatni. Az egyetem, és mi magunk külön karként is sok pályázatot nyertünk. Ami talán az én érdemem lehet, hogy a mostani új projektjeinkben olyan tevékenységek vannak, amelyeket mi szeretnénk csinálni. Tehát azokat a tárgyakat fogjuk fejleszteni, amelyeket mi szeretnénk, továbbá van egy külön programunk arra, hogy belevessük magunkat a digitális tananyagfejlesztésbe. Ezen felül szeretnénk tovább erősíteni a nemzetköziesítés is. Remélem, hogy jól érzem azt, hogy jó kapcsolatom van a kollégákkal, így el merik mondani, hogy ők miként gondolkodnak, nekik hogy lenne jobb, én pedig majd megpróbálom az adott keretek között kihozni a maximumot.

Nekünk a fő profilunk az oktatás, mi vagyunk az egyetemen az a kar, ahol a legtöbb hallgató van. Ezt szeretnénk megtartani, másrészt ez egy felelősség is. Közel 2000 hallgató helyezte belénk a bizalmat és a pénzt, ezért nagyon szeretnénk szolgáltató szemléletet folytatni: tartsunk jó órákat, legyenek jó tananyagaink, tegyük élhetőbbé a körülményeket (a büfé szint felújításra kerül, padokat fogunk kihelyezni minden szinten és egy melegítő konyhát szeretnénk kialakítani).

Mivel az oktatás a fő profilunk és viszonylag kevesen vagyunk, ezért nálunk a kutatás mindig inkább háttérbe szorul, most szeretnénk ezen is változtatni, mert azt látjuk, hogy úgy tudunk jobbak lenni az oktatásban, ha a kutatásban is fejlődünk. Az oktatók ehhez kapnak mindenféle képzést és támogatást, tehát megismerhetnek új szoftvereket, támogatjuk a publikációk megjelenését stb. Egyelőre az a cél, hogy mindenki egyet lépjen előre.

A GTK már évekkel ezelőtt belevágott egy amerikai akkreditációs folyamatba (AACSB). Ez az amerikai szervezet a legjobb üzleti iskolákat fogja össze a világon, hogy minél nemzetközibbek lehessenek. Tulajdonképpen ez egy tanúsítvány megszerzése, amivel mi azt tudjuk bizonyítani, hogy megfelelő képzést nyújtunk, ezt 2 éven belül meg szeretnénk szerezni. Azt látjuk, hogy a magyar hallgatók kevesebben vannak, egyrészt demográfiai okok miatt, másrészt sokan Budapestet választják a város imázsa miatt, harmadrészt pedig sokan eleve külföldre mennek. A külföldi hallgatók vagy valamilyen államközi ösztöndíjjal jönnek, vagy ügynökök révén találnak meg minket. Szeretnénk, ha minél több angol nyelvű képzésünk is lenne. A jövőben várhatóan elindul a marketing mesterszak nappali munkarendben angol nyelven, illetve a nemzetközi gazdaságtan alapszak meghirdetésre kerül angol nyelven is.

Továbbá a vállalati kapcsolatainkat szeretnénk bővíteni, tartamommal feltölteni. Újra indítjuk a Tehetség Akadémia programunkat, hogy a hallgatókat és a külső kapcsolatainkat is élénkítsük, menedzseljük, hogy ezek az együttműködések napi kapcsolattá alakuljanak.

Mennyire elégedett a felvételi eredményekkel? Mi lehet az oka annak, hogy a gazdaságtudományi szakok ennyire népszerűek? Miért gondolják azt még mindig nagyon sokan, hogy a vidéki egyetem egyenlő azzal, hogy nem jó az oktatás?

Maximálisan, azt kell mondanom, hogy amit az elmúlt években a beiskolázás területén tettünk, az beérett. Az sem titok, hogy elbírnánk még plusz 100-200 hallgatót, de a tavalyinál is jobbak az eredményeink. Az egy országos tendencia, hogy bármennyire is magasak a ponthatárok, bármennyire is tandíjat kell fizetni, ez egy nagyon népszerű szakterület. Emellett a GTK-sok jönnek be a legmagasabb pontokkal. Ezek olyan értékek, amikre nekünk vigyáznunk kell. Bár amit én a hallgatókból hiányolok, az a motiváció: hogy akarjanak még valamit csinálni, jó jegyet szerezni, TDK-zni. Pedig ez az időszak, amikor egy csomó mindent ki lehetne próbálni. Azt gondolom, hogy egy vidéki egyetemen sokkal több lehetőség van most, mint a fővárosban, mert nem vesznek el a hallgatók. A cégek ugyanúgy itt vannak és várják a hallgatókat, és több külföldi ösztöndíj lehetőségünk is van. Hosszú távon az a jó, hogyha olyan hallgatók kerülnek ki tőlünk, akik maguk is azt érzik, hogy jókat tanultak, és a cégek is azt mondják róluk, hogy értékesek. Egyik egyetem sem tud olyan hallgatókat „létrehozni”, akik egyből mindent tudni fognak, amint belépnek az adott munkahelyre, de az igenis számít, hogy milyen gyorsan tanulnak bele az új szituációkba.

Mit csinál akkor, amikor éppen nem dolgozik?

Nagyon sok mindent szeretek csinálni, csak ezekre mostanában kevésbé jut időm. Otthon szeretek főzni, még a nehéz munkanapok után is. Családi házban lakunk, a kertet a férjem csinálja, mivel én nem lépek le a teraszról, mondhatni „terasz szakos” vagyok. Próbálok minél több időt tölteni a gyerekeimmel, hogy megmutassuk nekik, milyen is ez a világ: kirándulunk, társasjátékozunk. Nagy rajongója vagyok a skandináv krimiknek és a történelmi könyveknek. Ha marad időm, akkor még nézek gyorsan 4-5 részt a kedvenc sorozataimból is.