Szakmailag és gazdaságilag is stabil pozícióban- Interjú egyetemünk új kancellárjával

Az első ciklus kezdetén beszélgettem egyetemünk új kancellárjával, Csillag Zsolttal a következő időszak terveiről és szakmai feladatairól.

Kérem, meséljen egy kicsit magáról!

Bár még nem vagyok nyugdíjas korú, már elég régóta, nagyjából 19 éve vagyok a Pannon Egyetemen. 2000-ben érkeztem Veszprémbe gólyaként, 2002-ben kezdtem el dolgozni a Hallgatói Önkormányzatban, először mint szakképviselő, aztán tisztségviselő, kari HÖK elnökhelyettes, kari HÖK elnök, majd az egyetemi HÖK elnöke. Ezt követően két évig az északnyugat-magyarországi régió elnöke voltam a HÖOK-ban. Később alkalmazottként is elkezdtem dolgozni a Pannon Egyetemen, első körben a Műszaki Informatikai Karon voltam projektasszisztens, majd projektmenedzser, aztán átkerültem a Fejlesztési és Projektigazgatóságra. Ezt követően az akkori intézményi vezetés megbízott azzal, hogy legyek az igazgatóság elnöke egy – a Pannon Egyetem tulajdonában lévő – részvénytársaságnak, majd a Fejlesztési és Projektigazgatóságon lettem igazgatóhelyettes.

Szerencsésnek mondhatom magam, hiszen nagyon sok nézőpontból volt lehetőségem látni az intézményt, szereztem tapasztalatokat hallgatóként, HÖK képviselőként, alkalmazottként, vezetőként, és ez alatt az idő alatt nagyon megszerettem az egyetemet és Veszprémet egyaránt.

Mennyiben különbözik a kancellári tisztség az Ön által korábban betöltött munkaköröktől?

Alapvetően abban különbözik az általam korábban betöltött pozícióktól, hogy ez speciálisan az egyetem működtetésével kapcsolatos felelős döntések meghozatala céljából létrehozott magasabb vezetői tisztség. Az egyetemeken hosszú ideig a rektor volt az egyszemélyi vezető, azonban a Nemzeti Felsőoktatásról szóló Törvény módosulásával 2014-től úgynevezett duális vezetés jött létre annak érdekében, hogy a professzionális menedzsmenttudást is biztosítsák az egyetemek irányításában. Ennek nagyon röviden az a lényege, hogy a rektor felel az intézmény oktatási, kutatási tevékenységéért, míg a kancellár a működtetést irányítja.

Néhány kivételtől eltekintve a kancellár gyakorolja a munkáltatói jogkört mindenki felett, aki nem oktatói, kutatói vagy tanári munkakörben van. Minden pénzügyi vonatkozású kérdésben a kancellár vagy dönt, vagy az egyetértése, jóváhagyása szükséges annak megvalósulásához. A kancellár gyakorolja a tulajdonosi jogokat valamennyi olyan gazdasági társaság fölött, ami a Pannon Egyetem tulajdonában működik.

A kancellár legfontosabb feladata, hogy az intézmény racionális, hatékony gazdálkodása mellett, biztosítsa a színvonalas, jogszerű működés feltételeit, ugyanakkor fontos szerepe van az együttműködő partnerek körének szélesítése és a lehetséges külső források bevonása terén is.

Térjünk át kicsit az egyetemi eddigi működésére. Mi a véleménye az idei felvételi eredményekről? Mennyire elégedett ezekkel?

Ez a kérdés igen összetett. 2004-ben, amikor HÖK elnök voltam több hallgatót vettek fel felsőoktatási intézményekbe, mint ahány kisgyereket első osztályba beírattak a szüleik. Már akkor tudni lehetett, hogy amikor ez a demográfiai „gödör” eléri a felsőoktatást, jelentős létszámcsökkenés fog bekövetkezni. Ezt az intézmények különböző módon próbálták, próbálják kezelni. Azt azonban látni kell, hogyha Magyarországon bekövetkezik egy ekkora piaccsökkenés, annak az eloszlása nem egyenletes, a fővárosi nagy intézmények nem fognak annyi hallgatót veszíteni, mint amennyit veszít például Miskolc, Győr, Nyíregyháza vagy akár Veszprém.

A hallgatói létszám stabilizálását és növelését rövid és középtávon fontos stratégia célnak tartom. Úgy látom, hogy van még ebben a történetben tartalék, egy hatékonyabb, profibb kommunikációs tevékenységgel és jól szervezett struktúra mentén történő szakindításokkal, valamint új területek bevonásával- gondolok itt akár képzési helyekre, vagy valós piaci igények által generált szakok indítására-, a hallgatói létszám növelhető. Viszont ez nem egy olyan „könnyű” állapot, mint 15 évvel ezelőtt, amikor még jóval nagyobb számú hallgató került a felsőoktatásba.

Milyen változások várhatóak még ebben a tanévben? Előreláthatólag milyen kihívásokkal kell még szembenéznie az egyetemnek?

Ezt a kérdést ketté bontanám, hiszen külső és belső kihívásokra egyaránt számíthatunk. A belső körben én a legfontosabbnak azt tartom, hogy a működést minél hatékonyabbá tudjuk tenni. Célom, hogy az összes olyan folyamatot, ami jelenleg a Pannon Egyetem működését segíti, ugyanakkor jogszabály nem írja elő, hogy ennek feltétlenül papír alapon kell történni, elektronikus alapokra helyezzük. Ezt a munkát már nagyjából fél évvel ezelőtt megkezdtük a Műszaki Informatikai Kar segítségével. Nagyon szeretném, ha idővel a belső folyamataink, például a kinevezések, a kiküldetések, vagy akár a beszerzési ügyek intézése papír alapúból áttérnének egy környezettudatosabb és jóval hatékonyabb elektronikus folyamatmenedzsmentre.

Meggyőződésem, hogy a Pannon Egyetem kiváló szakmai színvonalat képvisel. Toronymagasan vagyunk elsők a hazai felsőoktatásban az elnyert kutatás-fejlesztési pályázatok számában és arányában, nagyon jók vagyunk a különböző tudományos rangsorokban, de ez önmagában kevés. Nem elég jónak lenni, annak is kell látszani. Ezt tudná megtámogatni a korábban már említett komolyabb kommunikációs és marketing kampány, amit reményeim szerint már az idei évben el tudunk indítani.

A külső környezet változása szintén egy nagyon fontos kérdés. Szeptember elsejétől a teljes felsőoktatás átkerült az Innovációs és Technológiai Minisztérium fenntartásába. Palkovics miniszter úr várhatóan nagyon nagy tempót fog diktálni abban, hogy a felsőoktatás minél színvonalasabban és minél hatékonyabban működjön. Erre nyilván nekünk is reagálnunk kell, így elkezdtük a Pannon Egyetem közép és hosszú távú fejlesztési stratégiáját kidolgozni. Ebben meghatározzuk, hogy az intézmény hogy kívánja pozícionálni magát a következő 3-5-8-12 évben. Ezzel a fő célunk az, hogy legyen egy olyan tudatos fejlődési pályánk, ami mentén a későbbiekben a fejlesztési forrásokat csoportosítani tudjuk.

Melyek azok a fontosabb projektek, melyekben az egyetem részt kíván vállalni a következő tanévben?

Büszkén mondhatom, hogy Magyarországon a legnagyobb arányban mi rendelkezünk kutatás-fejlesztési pályázatokkal, projektekkel. Ha nagyjából az elmúlt három évet nézem, ez 19 milliárd forint elnyert támogatást jelent körülbelül 100-110 párhuzamosan futó projektből. Ennek a jelentős része uniós vagy társfinanszírozású, és ami különösen jó dolog, hogy ennek több, mint a fele a piaci partnerekkel megvalósuló K+F projekt. Ez azt bizonyítja, hogy a piac komolyan vesz bennünket, a közös fejlesztések eredménye beépül az ő mindennapi munkájukba is. Ezzel természetesen nem szabad megállni, folyamatosan jelennek meg az újabb felhívások, mi pedig tovább építjük partnerkapcsolatainkat.

A nagy projektekkel kapcsolatban nem lehet kihagyni a város és a régió által elnyert EKF címet sem. Nagyon fontos, hogy ez nem csak a 2023-as évről szól, hiszen a munka már most elkezdődött. A Pannon Egyetem részt vett a pályázat elkészítésében és természetesen aktív szerepet szeretnénk vállalni a projekt megvalósításában is.

Hogyan látja az egyetem jövőjét rövid és hosszú távon?

Attól függetlenül, hogy a körülmények folyamatosan változnak, igaz az az állítás, hogy a Pannon Egyetem mind szakmailag, mind gazdálkodásában stabil. Rengeteg potenciált látok az intézményben, így a következő hónapok és évek elsősorban arról fognak szólni, hogy ebből a potenciálból minél többet tudjunk realizálni, minél inkább meg tudjuk valósítani az elképzeléseinket.

Valamikor több, mint 10 évvel ezelőtt az akkori vezetés úgy fogalmazott, hogy a Pannon Egyetem a Dunántúl meghatározó felsőoktatási intézménye. Azt gondolom, hogy ez a kijelentés igaz jelen időben is, és azon fogunk dolgozni, hogy a jövőben is az maradjon.

A munkához és a tervek megvalósításához sok sikert kívánunk!

(Fotók: Koncz Júlia)