Szaknyelvi konferencia Veszprémben

A rendezvénynek eddigi életében először adott helyet a Pannon Egyetem október 16-17-én . Az érdeklődők két napig belemerülhettek a szaknyelvoktatás és kutatás szépségeibe. A rendezvényről, annak létrejöttéről és a szaknyelvoktatás szerepéről dr. Kurtán Zsuzsával, az egyetem oktatójával illetve dr. Sárvári Judittal, a SZOKOE elnökével beszélgettem.

-A konferencia immár kilenc éves, most már mondhatjuk, hogy nagy múltra tekint vissza. Mi volt a létrejöttének célja?

(SJ) Igen, a konferenciák sorozata kilenc évvel ezelőtt indult. 2002-ben a konferenciák sikerét követően elhatároztuk, hogy létrehozzuk a Szaknyelvoktatók és Kutatók Országos Egyesületét, amely ma már Közhasznú Társaságként működik. Minden évben megrendezzük ezt a konferenciát, amely alkalmat ad a kollégáknak arra, hogy a szaknyelvoktatás területén az oktatási és kutatási eredményeikről beszámoljanak.  A konferencián elhangzott előadásokat minden évben meg is jelentetjük. Ebben az évben a Pannon Egyetem támogatja ezt a rendezvényt, melynek szervezését Kurtán Zsuzsa tanárnő vállalta el.

– Minden évben más a konferencia tematikája. Idén mire esett a választás?

(KZS) A kilencedik szaknyelvi konferencia tematikája Tudományterület és nyelvhasználat, ez alapján a megjelenteket hét szekcióra osztottuk. Nagy örömünkre szolgál, hogy hatvankilenc előadót köszönthetünk, és külön örülünk, hogy nemcsak tudományos fokozattal rendelkező kollégák adnak elő, hanem doktorandusz hallgatóknak is lehetőséget teremtünk a szereplésre. Ezzel a rendezvénnyel nőtt azoknak a konferenciáknak a száma, amelyek publikációs lehetőséget biztosítanak a kollégáknak.

A konferencia elsősorban a felsőoktatási intézmények idegen nyelv és szaknyelv oktatásával foglalkozó oktatók, a tudományterület iránt érdeklődő kutatók és doktoranduszok számára szól, de természetesen örömmel látjuk az érdeklődő hallgatókat is.

– Ez egy szaknyelvi konferencia, és első ránézésre furcsának tartottam, hogy az előadások mégis magyarul fognak elhangzani. Miért döntöttek így?

(KZS) Annak, hogy a szaknyelvi konferencián magyar nyelvűek az előadások elsősorban az az oka, hogy ki akartuk zárni, hogy a nyelv határozza meg a szekciók elosztását, inkább a tartalomra összpontosítottunk. Persze előfordulhat az, hogy egy tematikához kapcsolódóan több nyelven is folytatnak kutatásokat. Természetesen nem zárjuk ki azt sem, ha egy-egy előadást idegen nyelven  tartanak meg, de nem ez a jellemző. A célunk a területek és a témakörök közötti csoportosítás. Nagyon megosztaná az előadókat, ha csak nyelvenként lennének szekcióba osztva.

(SJ) Hadd tegyem ehhez hozzá, hogy a 2002. előtti konferenciák pont arról szóltak, hogy a magyarországi kultúrintézetek különböző módon segítették a felsőoktatásban folyó szaknyelvoktatást, de nagyon elhatároltak voltunk egymástól a nyelv miatt. És amikor létrejöttünk, és megfogalmazódott az egyesület igénye, akkor az volt az egyik érv, ha nagyon különböző nyelvenként dolgozunk, akkor elveszik az a tapasztalat, ami a nyelvek között meglenne, ha egyben szerveződne. A tapasztalat azt mutatja, hogy ez igaz is, és jó, hogy létrejöttünk, hiszen lehet bármilyen nyelven előadni, de lehetőség van arra, hogy az angoltanárok is megismerjék a német oktatás területét illetve fordítva.

– Csak magyarországi vagy esetleg külföldi társegyetemekről is érkeznek előadók?

(KZS) A marosvásárhelyi egyetemről jönnek előadók, de a konferencia célja elsősorban a magyar oktatási intézmények oktatóinak szól. Nagyon sok olyan fórum van, ahol lehetőségünk nyílik a társegyetemekkel való kapcsolattartásra is, ha olyan kapcsolatok születnek és sikerül arányosan elosztani, akkor tervezzük, hogy megfontoljuk, hogyan lehetne nyitni még jobban külföld irányába is.

Nagyon örülünk, hogy csatlakozhatunk az egyetem 60., illetve a kar 20. évfordulójának ünnepléséhez, és köszönjük a kar illetve az egyetem támogatását. Én személy szerint mióta itt dolgozom az egyetemen úgy érzem, hogy a szaknyelvoktatás kiemelt támogatást kap az egyetem részéről, hiszen emlékszem mikor még a lektorátuson dolgoztam a szaknyelvoktatók mennyire fontosnak tartották az idegen nyelv ismeretét, és mennyire felhívták erre a hallgatók figyelmét. Gondolom ezek a hagyományok még ma is élnek.

(SJ) A Pannon Egyetem az elmúlt 10 évben mindig nagy szerepet játszott az ilyen típusú konferenciák megszervezésében, és szeretném Kurtán Zsuzsa tanárnőre felhívni a figyelmet, az ő könyvei segítségével vívta meg talán egyedül azt a harcot, hogy a szaknyelvoktatás nimbuszát megteremtette az egész országban. Véleményem szerint az ő könyvei nagyon fontosak a nyelvoktatásban.