A hallgatói szerződésekről

Ismét sokat hallhatunk a hallgatói szerződésekről a médiában. Gondolom mindenki tudja, miről beszélek, ismeri a szerződés tartalmát, mégis úgy gondoltam, megkérdezek egy szakértőt az ügyben, hogy mindenki tájékozott legyen a témában.

A napokban ellátogattam dr. Nagyné dr. Stribl Tündéhez, az Oktatási Igazgatóság igazgatójához, aki összefoglalta, mit érdemes tudni az ösztöndíjszerződésekről.
A szerződést tavaly szeptemberben vezették be, és minden olyan hallgatónak alá kell írnia, aki állami ösztöndíjas vagy részösztöndíjas formában kezdi meg tanulmányait. Aki ezt a beiratkozáskor nem vállalja, az automatikusan önköltséges formába kerül át. Az igazgató elmondta, nálunk a tavaly szeptemberi statisztikák szerint a 2012-ben kezdettek közül 1502-en kötettek szerződést, 15 esetben azért nem írták alá, mert már nem volt állami félévük a diákoknak, 149-en pedig be sem iratkoztak és mindössze 8 ember volt, aki az aláírás helyett az önköltséges formát választotta.

A szerződés feltételei, hogy a diplomát a képzési idő másfélszerese alatt meg kell szerezni, valamint a diploma megszerzését követő 20 évben a képzési idő kétszeresét kell hazánkban ledolgozni. Léteznek bizonyos szankciók is, ha valakinek nem sikerül teljesíti a szerződés pontjait. Azonban, ha például valakinek hiányzó nyelvvizsga miatt nem sikerül megszerezni a diplomáját, akkor nem kell fizetnie, viszont ennek elengedéséhez kérvényt kell benyújtania. Ha pedig valakinek mégsem sikerül befejeznie időben a tanulmányait, akkor annak a képzési költség felét kell visszafizetnie az államnak. Abban az esetben, ha valaki nem dolgozza le a meghatározott időt, akkor az állami ösztöndíj összegének meghatározott napon érvényes jegybanki alapkamat 3 százalékponttal meghaladó kamattal megnövelt összegét kell visszautalni az államnak. A pénzt nem kötelező egy összegben visszafizetni, ha ötmillió forintot nem haladja meg az összeg, akkor 10 évre, ha meghaladja, akkor 15 évre lehet részletfizetést kérni. Mivel ezt a szerződést a hallgató az állammal köti, maga az intézmény csupán egy közvetítő, így minden szerződésszegési eset az állam hatáskörébe tartozik, és minden fizetéssel kapcsolatos ügyben a NAV jár el. Az állam természetesen tudomással kell, hogy legyen arról, ki hol vállal munkát. Így az aláírással mindenki hozzájárul ahhoz, hogy a nyilvántartásért felelős szerv kikérje az önkormányzatoktól, a munkaügyi központoktól, az államkincstártól és a többi illetékes szervtől a szükséges adatokat.
A beiratkozás feltétele, hogy valamelyik szerződést aláírja a hallgató, legyen az állami ösztöndíjszerződés vagy az önköltségszerződés. Vannak azonban bizonyos kivételek, akiknél enyhítenek a feltételeken. Az önkéntes katonai szolgálatot vállalók esetében egy év munkaviszony kettőnek számít, a szomszédos országokban élő magyar állampolgárok, akik valamilyen magyarországi felsőoktatási intézményben szereztek diplomát, azoknak a lakhelyükön végzett munka is beleszámít a ledolgozandó időbe. Valamint a halmozottan hátrányos helyzetűeknek és azoknak a nőknek, akiknek legalább 3 gyermekük van, nem kell teljesíteni a feltételeket.

Fotó: internet