Beleszerettem Veszprémbe

Rovatunk szereplője ezúttal dr. Kosztyán Zsolt, egyetemünk Gazdaságtudományi Karának, Kvantitatív Módszerek Intézeti Tanszékének oktatója. Egyetemi éveiről, motivációiról, kutatási területeiről mesélt lapunknak.

Veszprémben végezte egyetemi tanulmányait. Meséljen röviden erről az időszakról!

Budapest mellett egy kisvárosban, Vácon születtem. Ott jártam általános- és középiskolába is. Vácon a Boronkay György Műszaki Középiskolában végeztem programozó szakon, ezért természetes volt számomra, hogy informatikával szeretnék foglalkozni. Egy osztálykirándulás alkalmával jártam először Veszprémben, akkor szerettem bele a városba. Nagyon örültem, amikor megtudtam, hogy felvettek műszaki informatika szakra. Azóta itt ragadtam az egyetemen. Itt szereztem meg a diplomáimat, a doktori fokozatokat és most a habilitációt is. Imádtam a várost, nagyon szerettem az egyetemet. Egy idő után már egyáltalán nem hiányzott a budapesti forgatag.

 

Mi motiválta, hogy a tanári-kutatói pályára lépjen?

Eredetileg nem készültem kutatónak, sem oktatónak. Az egyetemen kiváló témavezetőimnek, Sikné dr. Lányi Cecíliának, Schanda János professzornak és Bencsik Andrea professzorasszonynak köszönhetem, hogy kutatói pályára léptem. Tőlük igyekeztem azt is ellesni, hogyan kell egy jó kutatócsapatot létrehozni, fenntartani és a közös kutatásokat megszervezni. Később, mikor már én lettem témavezető, igyekeztem ezeket a hasznos tapasztalatokat a kutatásaimban is alkalmazni. Jelenleg a Menedzsment Intézetben, azon belül is a Kvantitatív Módszerek Intézeti Tanszéken dolgozom, ahol nagyon sok érdekes és inspiráló kutatással foglalkozhatom.

 

Melyek a fő kutatási területei?

Nagyon sok érdekes témával foglalkoztam az informatika, az operációkutatás és a statisztika területén. Azonban ha egy szóval szeretném összefoglalni a kutatásaimat, akkor valamennyi esetben optimalizálással foglalkoztam. A menedzsment területén nagyon sok olyan probléma van, amely komoly modellezési, matematikai, statisztikai eszköztárat igényel. Nem szabad azonban elfelejteni, hogy egy ilyen optimalizálási feladat sohasem lehet öncélú, mindig meg kell érteni a mögötte rejlő szervezési-vezetési problémákat is. E nélkül a kitalált módszer vagy algoritmus a gyakorlatban nem lesz alkalmazható.

Ki tudna-e emelni egy szakmai munkáját, amelyre a legbüszkébb?

Talán a kifejlesztett projekttervezési módszerekre vagyok a legbüszkébb. Jelenleg komplex megaprojektek és projektportfóliók modellezésével, a lehetséges projektváltozatok gyors meghatározásával, illetve azok különböző vezetői szempontok szerinti rangsorolásával foglalkozom. Ez a kutatási eredmény azon szervezetek, illetve vezetők számára lehet hasznos, akik projektek kiválasztásával, rangsorolásával, projektportfóliók összeállításával foglalkoznak.

 

A szakmai elismerések mennyire motiválják?

Egy-egy ilyen elismerés mögött – még hogyha azok egyéni díjak is – mindig ott van egy kutatócsapat munkája. Ezeket a kitüntetéseket mindig a csapatmunka elismerésének tekintem.

 

Mivel tölti a szabadidejét?

A szabadidőmet igyekszem a családommal – a feleségemmel és két kislányommal – tölteni. A gyermekeimmel nagyon sokat játszunk, zenélünk együtt. Több hangszeren is játszom. Talán a hangszeres zene az, ami a legjobban kikapcsol.

 

Mit üzen a pályakezdő fiataloknak?

Keressenek egy jó csapatot, ahol saját képességeiket is kibontakoztathatják, ahol jól érzik magukat, ahol kreatívak lehetnek, de a közös cél érdekében együtt tudnak működni.

 

Klózer Kitti

fotó: internet