Nálunk járt a brit nagykövet
Ma délután egyetemünkre látogatott Grey Doley, Nagy-Britannia és Észak-Írország Királyságának rendkívüli és meghatalmazott nagykövete. Doley számos területen bizonyított már, volt többek között a brit Védelmi Minisztérium munkatársa, dolgozott a Külügyminisztériumban, mint az Egyesült Királyság NATO Képviseletének másodtitkára. Négy évig a Brit Főkonzulátus helyettes vezetője volt, majd 2007 decemberében Nagy-Britannia és Észak-Írország magyarországi nagykövete lett.
Mai előadásának címe Modern and less modern diplomacy volt. Rendhagyó módon beszédét magyarul kezdte a szép számmal összegyűlt hallgatóság legnagyobb örömére és csodálkozására. Elmondta, hogy utoljára húsz éve járt Veszprémben, és hogy a nyakkendő, amit visel –egy színes rajzokkal tarkított, egyáltalán nem komoly darab- 1998-ban készült, és a tíz kis ábra tíz tagállamot hivatott képviselni. A rajzokat gyerekek készítették, és komoly diplomáciai konfliktus lett abból, hogy az egyik állam „jelképe” közepén egy pizza díszelgett… 🙂 Kicsit komolyabbra fordítva a szót a nagykövet azzal kezdte, hogy milyen egy jó diplomata. Idézett 16. századi művekből, amikor a jó diplomatát Isten küldöttének gondolták, illetve úgy tartották, hogy a görög mitológiából Hermész isten leszármazottai, akik szélsebesen futnak az üzenetekkel; hozzátette persze, hogy ez manapság nem egészen így működik. Szerinte egy igazán jó diplomata feladata a hazájának szolgálata, és megtartani a békét más országokkal. Ez rengeteg utazással és feladattal jár, elmondta, hogy nagyon sokszor hétvégére is több köteg papírt visznek haza, így nem sok idejük marad a családra és a pihenésre. Sokszor úgy utaznak egyik országból a másikba, hogy semmilyen kapcsolódási pont nincs a küldetések között, így pedig nehéz a munkájuk. Ezután elmesélte néhány kalandját különböző országokban, ahol járt, például Magyarországon 1988-ban meg akarták látogatni Nagy Imre sírját, de rendőri kísérettel el kellett hagyniuk a temetőt. Hozzátette, hogy nagyon fontos volt a rendszerváltás, és erről meg kell emlékeznünk. Szerinte egy jó diplomatának őszintének kell lennie, de „legyen őszinte otthon, és hazudjon az országáért külföldön”. Nagyon különbözőek az országok, ezért másfajta ügyeket kell megoldaniuk mindenhol, de az biztosan közös bennük, hogy vigyázniuk kell az állampolgáraikra és segíteni őket.
Előadása végén Grey Doley a Brit Nagykövetség feladataira és céljaira tért rá, ezek között van a konfliktusok megelőzése és megoldása külföldön, nemzetközi szervezetek fejlesztése, a brit gazdaság támogatása és a brit állampolgárok segítése más országokban. Természetesen ezek mellett foglalkoznak még különböző vízumkérelmekkel, bevándorlással, és támogatnak tudományos fejlesztéseket. Véleménye szerint fontos megőrizni és folytatni az eddigi hagyományokat, ugyanakkor a fejlődés is elengedhetetlen ezen a téren. Azzal fejezte be, hogy a jó diplomata olyan, mint egy főpincér: néha hagyják leülni… Személyében egy nagyon kedves, közvetlen és érdekes embert ismerhettünk meg, élmény volt hallgatni, visszavárjuk őt az egyetemre!