Aki bújt, aki nem…Nosztalgiázzunk együtt!

A játék egész életünket végigkíséri születésünktől kezdve. Már a járókában játszottunk a belógatott, mindenféle színű – és hangot kiadó műanyag „izékkel”. Innen kikerülve jött a lego, duplo, matchbox és a Barbie baba. Felfedeztük a játszótér rejtelmeit, az óvodás évek az elmaradhatatlan homokozó, bújócska, fogócska bűvöletében teltek. Aztán hamar általános iskolában találtuk magunkat, ahol a fogócska folytatódott tovább, és a foci is elkezdődött…

Ahogy felcseperedik az ember, a játék módja változik, de a játék szeretete nem múlik el sohasem. Szüleink idejében a

gombfoci élte fénykorát, manapság a póker népszerű. De mit játszik az erasmusos Münchenben a pókeren kívül?

Az elsőhöz végy egy farönköt, pár szöget, egy lyukas kalapácsot, és már lehet is kezdeni. Az nyer, aki leghamarabb veri bele a tuskóba a szögét. Ez nem is olyan könnyű művelet, ugyanis a kalapács feje lyukas. Ausztriai síelésem alkalmával már találkoztam ezzel a játékkal, akkor a kandalló melege mellett játszottunk, most egy kollégium aljában lévő bár volt a helyszín, kellemes zeneszóval a háttérben.

Az amcsiktól megtanultuk, hogy játsszák a Beer-pongot. Egyforma méretű poharakra, sörre, vagy egyéb italra, no meg persze ping-pong labdára van szükség hozzá. Egy – körülbelül – ping-pong asztal méretű asztal két végére jönnek háromszög alakban a poharak (pl.5-4-3-2-1 felállás). Mindegyikbe egyforma arányban ital kerül, és már kezdődhet is a móka. 2-2 ember van együtt, és a cél az, hogy a másik csapat poharaiba beletaláljanak a labdával. Ha egy betalált, akkor a másik fél iszik, és az a pohár automatikusan kikerül a játéktérből. A végső cél, hogy az ellenfél előtt egy pohár se maradjon.

Vizsgaidőszak ide-vagy oda, játszani mindig kell, akár legyen az foci, kosár, póker, honfoglaló, katan telepesei, activity vagy beer-pong. Hisz jót tesz, feltölt, egyszóval minden, ami segít egy csöppet kikapcsolni a vizsgák között.

Legközelebb utazunk! Salzburgba, Neuschwansteinbe és Linderhofba kalauzollak benneteket… Neuschwanstein

Neuschwanstein

2 thoughts on “Aki bújt, aki nem…Nosztalgiázzunk együtt!

  • blahblah@freemail.hu'

    MFTKdékán-FAN

    on

    OFF:

    Üdv!
    Mivel nincs külön olvasói offtopic, vagy efféle ezért ide írok pár sort. Elnézést kérek a cikk szerzőjétől, épp az ő cikke esett kézre.

    Egy efféle egyetemi újság, elképzeléseim szerint egy fontos közszolgálati intézmény. Központi jelentősége lehet(ne) a hallgatók tájékoztatásában, az informálásban és abban, hogy egyáltalán az egyetemi polgár tisztában legyen a közeggel, amiben él.
    Természetesen ahány hallgató, annyiféle érdeklődés… nem lehet minden óhajnak eleget tenni, DE úgy vélem vannak olyan dolgok, amelyek prioritás szempontjából az első helyen kellene, hogy álljanak mégse hallunk róla egy mukkot se. Ez a téma az egyetemen zajló oktatás maga (hiszen ez volna az intézmény egyik fő funkciója).
    Saját tapasztalataim csak a MFTK-ról vannak. Itt azt látom, hogy tanárokat küldenek el, egyes tanszékektől helyeket vesznek el, és nagy ívben tesznek az oktatás színvonalára, ami lassan a béka ülepe alatt van. Egyes tanárok kénytelen-kelletlen arra kényszerülnek, hogy olyan tárgyakat tanítsanak melyek terén se megfelelő képzettséggel, se végzettséggel nem rendelkeznek. Sarlatánkodásra kényszerítik őket, számunkra pedig nem biztosítják a megfelelő színvonalú oktatást.
    Nem szeretném támadni a kedves szerkesztő gárdát, de az egyetemi ölelés VEN beszámolók mellett igazán szót ejthetnének arról is, hogy milyen problémák vannak az egyetemen, netán egy-egy országgyűlési beszámoló módjára tájékoztathatnának a különféle tanácsok döntéseiről stb.
    Elhiszem, hogy ezek csúnya dolgok és ti csupa szép és rózsaszín dologról írtok szívesen, de sajnos a valóság nem ez, és sajnos nincs semmiféle megbízható forrás, ahonnan értesülhetnénk arról, hogy miként rohasztják ki alólunk a szakunkat, vagy miképpen csinálnak viccet egy-egy szak képzéséből. Kénytelenek vagyunk pletykákból tájékozódni, miközben van szép, minőségi papírra nyomott, színes borítású, rendszeresen megjelenő egyetemi lapunk…

    Még egyszer hangsúlyozom nem a szerkesztőket kívánom támadni, de amit ezen az egyetemen csinálnak egyes karokon az igen elkeserítő és ezekről mindenki csak hallgat, a hírekben csupa örömteli és vidám esemény, miközben Dániában fuldoklunk a bűztől.

    Ui.: Igyekeztem tisztességesen fogalmazni, remélem, hogy drága demokratikus hazámban nem esem a cenzúra áldozatául.

  • vikkentyu@gmail.com'

    MFTKdékán-FANnek

    on

    Kedves Olvasónk!
    Köszönjük a hozzászólást! Offtopik helyett nyugodtan írj az egyetemunkonline@gmail.com-ra. Soktényezős a probléma, amit felvetettél, szívesen válaszolunk majd a mailedre és ami lényeg, őszintén beszélgethetünk. Gyanítom az általad megadott freemailes cím nem valós, így oda nem írnék. Várjuk leveled, ha többet szeretnél tudni a háttérről, illetve írd meg nyugodtan konkrét kérdéseidet, mi utánajárunk és lehetőségeinknek megfelelően írunk róla!
    Szép vasárnapot!

Vélemény, hozzászólás?