Abonyi János: Folyamatosan a fejlődés a cél!
Abonyi János másfél éve vezeti rektorként a Pannon Egyetemet, nemrég kezdte meg második tanévét ebben a minőségében. Elvárásokról, célokról és arról is beszélgettünk, az intézménynek milyen kihívásokkal kell megküzdenie jelenleg, melyek a legfontosabb tervek, és miként lehet azokat megvalósítani…
Szokott gondolkozni azon, vajon hogy látja Önt a környezete rektorként?
Jó kérdés, az ember ezen folyamatosan gyötrődik. Nyilván van bennem egyfajta önreflexió arra vonatkozóan, hogy mi lenne az elvárható kép, amit a Pannon Egyetem rektorának szerepköre megkövetel megjelenésben, habitusban. Természetesen a személyes értékekből is fakad egyfajta elvárásrendszer. Sokat gondolkozom tehát ezen, szemléltetésképpen mondok egy példát: nemrég jubileumi okleveleket adtam át az intézményben, így kezet fogtam azokkal, akik 50, 70 vagy akár 75 éve végeztek az egyetemen. Elgondolkodtam, vajon ki adta át nekik anno a diplomát? Esetleg olyanokkal fogtam kezet, akik kezet fogtak Polinszky Károllyal? Érzem a felelősség súlyát, és igyekszem a legjobb minőségben betölteni a szerepem. Válaszolva a kérdésre, szeretném, ha nem veszíteném el azt a fajta nyitottságot, játékosságot, közvetlenséget, ami egyébként jellemez.
Ez a három utóbbi jelző valóban nagyon pozitív; vajon vállalható?
Igen! Gyakran feszített tempóban dolgozunk, komoly, felelősségteljes feladataink vannak, s néha kommunikációs szakadékok alakulnak ki, rettentően fontos tehát, hogy egyszerre tudjunk pörgősek, dinamikusak lenni, hogy kialakuljon az a szociális és pszichológiai biztonság, ami szükséges.
A rektori szerepkörnek van olyan szegmense, amit kifejezetten nehéz volt megszokni?
Nem tudnék ilyet kiemelni, de talán természetes, hogy bizonyos protokolláris feladatkörökben kevésbé mozog otthonosan az ember. Folyamatosan a fejlődés a cél, nem tudok tehát kiemelni olyat, ami frusztrálna.
Említette az előbb Polinszky Károly nevét. E szerint vannak olyan elődök, akiknek munkásságára felnéz?
Természetesen. Nagyon jó volt a közelmúltban az intézmény 75. évfordulója, mert ez lehetőséget teremtett az értékek összegyűjtésére, s ilyenkor tudjuk saját magunkat pozícionálni ebben a folyamatban. Fontos, hogy szép átmenetet tudjunk biztosítani a jövő nemzedékének. Mondok egy nagyszerű példát, a Gránit Klubbot, ami az intézmény egykori dolgozóiból, ma nyugdíjasokból áll. Igazi közösség, akiktől most is sokat tanulunk.
Rektorként gyakran dicséri kollégáit?
Igyekszem kifejezni, de ha jobban belegondolok, talán dicsérhetnék többet. Fontos a visszajelzés, viszont nincs könnyű időszakban az egyetem, nagy a pörgés, sok a feladat, nem mondom tehát, hogy mindig kellő figyelmet fordítok a pozitív visszacsatolásra, de igyekszem, mert fontosnak tartom.
Hogyan foglalná össze az elmúlt másfél évet, ami a célkitűzéseket illeti?
Az Egyetemünket fenntartó alapítvány három fejleszésre szoruló területet határozott meg: a digitalizációt, a piacosítást és a nemzetköziesítést. A digitalizáció alatt az e-learningben és a mesterséges intelligenciában rejlő lehetőségeket értjük. Tehát számos fejlesztési projektbe kezdtünk, különféle szervezeti csoportokat formáltunk, létrejött a Tudományos Kiválósági Hálózat, melynek célja, hogy koordinálja az intézmény nemzetközileg elismert tudományos műhelyeinek munkáját. A célok megvalósításához stratégiákat dolgoztunk ki, erről szólt az első egy év, most pedig abba a fázisba kerültünk, hogy mindaz, amit elvek szintjén megfogalmaztunk, megtervezünk és elindítottunk, megszilárdítjuk és megvalósítjuk a szervezeti működési rendben. Ez a letisztulási folyamat a szabályzatok frissítését is megköveteli. Mindez most nem könnyű időszak, mert közben év végére el kell készítenünk az akkreditációs önértékelésünket, amiből kiderül a Magyar Akkreditációs Bizottság számára, hogy intézményünk folyamatai megfelelnek-e az európai követelményeknek. Az intézményfejlesztési tervünket is el kell készítenünk ebben az időszakban. Ennek fontos eleme lesz, hogy 2030-ra olyan hallgatóközpontú intézmény leszünk, ahol a legkorszerűbb pedagógiai módszerekkel és technológiákkal készítjük fel hallgatóinkat a jövő kihívásaira. Fontos kiemelnem, hogy elindult a shop.uni-pannon.hu, ezen az oldalon rövid ciklusú mikrotanúsítványt adó képzéseket lehet vásárolni. Bízom benne, hogy még jócskán bővül a kínálat, és hamar elérhetővé válnak olyan kurzusok, amelyek teljes egészében online teljesíthetők.
Ha jól értem, bőven vannak célok…
Bízom benne, hogy hamarosan 800 nemzetközi hallgatónk lesz, hiszen a Pannon Egyetem már most is vonzó a külföldi hallgatók számára. Órömteli lenne, ha ez a vonal még ennél is erősebb volna. Úgy érzem, jó irányba haladunk. A vezetőséggel, a dékánokkal, a kancellár úrral, a kuratóriummal nagyon jó a munkakapcsolat. Érezzük, hogy egy hajóban evezünk, és a nehézségek, a most kifutó pályázatok és az előttünk álló nehézségek ellenére egy motiváló jövőképet festettünk fel. Ennek megvalósítása bár tele lesz kihívásokkal, bízom benne, hogy a közös munka és siker örömét minden egyetemi polgár át fogja tudni élni.
Szabó Eszter
Fotó: Kun Botond