Az erdők szeretete – Egy hallgatói siker háttere
2016 októberében az alábbi körlevelet kaptuk a Georgikon Karon: „Örömmel értesítjük Önöket, hogy Búzás Előd, a Georgikon Kar Természetvédelmi mérnök MSc hallgatójának pályamunkája a WWF Magyarország – Kárpáti Erdeink projektjéhez kapcsolódó „Holtfa nem halott” című szakmai, környezeti nevelési pályázatán a szakmai kategória győztese lett.”
Tanulságos végigtekinteni, mi áll e szakmai siker hátterében, hiszen ezzel egyúttal azt is felderítjük, hogy egy természetvédelmi mérnök milyen sokféle lehetőséget tud igénybe venni a Georgikon diákjaként, ha elkötelezett egy téma iránt és nyitott a lehetőségekre, vállalja azt a munkát, amely nélkül nincs győzelem.
Az alapot, a kiindulást a BSc képzés részét képező „Erdészeti alapismeretek” és „Erdő- és mezőgazdálkodás védett területeken” tárgyak nyújtják, melyeket rendkívül szerencsés módon a természetszerű erdőgazdálkodást népszerűsítő Pro Silva Hungaria vezetésében igen aktív Horváth Iván ad elő. Ezen alapozás után mindenki számára nyilvánvalóvá válik, hogy az erdő nemcsak a fatermelést szolgáló üzem, hanem egy életközösség, melyet helyesebb úgy hasznosítani, hogy életközösségként is fennmaradjon.
Előd a karon működő Táj és Ember Klub tevékenységéhez kapcsolódóan vett részt három egymást követő évben erdélyi etnoökológiai kutatótáborokban. Ezek mindegyike a helyi emberek kapcsolatát vizsgálta a tájhoz, az őket körülvevő élővilághoz. Gyimesben élőhely-térképezés volt a feladat, erdőket és kaszálókat is érintve. Kalotaszegen azonban Előd már csak az erdők állapotfelmérését végezte, egy corvinusos tájépítész hallgatóval közösen tesztelték az Ökológiai Kutatóközpont által a Natura 2000 erdőkre kifejlesztett természetességmérő adatlapot. A közel háromhetes kemény terepmunka eredményeként Előd több publikációnak is társszerzője lett. Így került ismeretségbe hazánk jól ismert botanikus-erdész kutatóival. A kászoni táborban ismét élőhely-felmérések részeként járta az erdőket.
Előd az Ökológiai Kutatóközpont Botanikai és Ökológiai Kutatóintézete által szervezett, kifejezetten botanikai tanulmányúton is részt vett a Kárpátalján, ahol a Tisza-ártér erdeit ugyanúgy láthatta, mint az Erdős-Kárpátok rengetegeit.
A BSc-hez kapcsolódó gyakorlati félévét Zánkán, egy olyan erdőgazdálkodónál töltötte, aki a Zánka feletti száraz tölgyerdőkben tudatosan úgy végzi munkáját, hogy a biodiverzitás ne csorbuljon, mégis hozzon gazdasági hasznot, nyereséget az erdő. Előd a holtfával kapcsolatos ismereteit itt számszerűsítette, s láthatta, mennyiféle rovar és gomba kapcsolódik e mikroélőhelyhez. Itteni munkájának gyümölcse egy Intézményi Tudományos Diákkonferencia I. helyével díjazott pályamunka lett.
Az MSc tanulmányok részeként kötelező gyakorlatát viszont a termelői oldalra összpontosító erdőgazdaságok közül választotta, így került a Bakonyerdő Zrt. keszthelyi erdészetéhez. Természetesen az erdők sokoldalú megközelítéséhez a képzés részét képező terepgyakorlatok is hozzájárultak, hiszen ezek során a Kárpát-medence egészét bejárjuk, a középhegységeinktől kezdve egészen a Bihar-hegységig vagy a Kárpátokig.
A természetvédelmi mérnökképzés legfőbb céljait igen jól illusztrálja Előd erdőszeretetének ilyetén megnyilvánulása és annak elismerése. A WWF Magyarország szerint „A szakmai kategóriában Búzás Előd pályázata kiemelkedő volt. A legfrissebb szakirodalom feldolgozásával összeállított plakátján az értelmezést segítő vizuális elemek felhasználásával mutatja be a holtfával kapcsolatos ismereteket.„
A képzés során nyújtott ismeretek, a karon felkínált lehetőségek elfogadása, a gyakorlati helyszínek jó megválasztása és mindeközben a háttérismeretek folyamatos bővítése eredményezte ezt a sikert. Gratulálunk Elődnek, s kívánjuk, hogy hallgatóink közül minél többen éljenek a lehetőséggel, hogy a Georgikonon töltött évek során nyitott szemű és szívű, magabiztos szakmai tudással rendelkező szakemberekké váljanak!
Dr. Bódis Judit
Fotó: Búzás Előd