Drónnal az egyetem körül

Ma már rengeteg helyen olvashatjuk, hogy a képeket drónnal készítették. De még is mi az a drón? Valami kémkütyü? Utánajártunk, s nem kellett messzire mennünk, mert kiderült, az egyetem „alkalmazásában is áll” egy ilyen csodafegyver.

Dróntechnológiai idegenvezetőm dr. Domokos Endre egyetemi docens, a Környezetmérnöki Intézet vezetője volt. ,,A dróntechnológia nem 21. századi dolog. Megjelenésük még az első világháború utánra tehető, amikor a rádiótechnika széles körben elterjedt. A helikopter- és repülőgép-modellezésből nőtte ki magát, és komolyabban a második világháború körül kezdték el használni.” – mondta elöljáróban.

 Tehát egyáltalán nem mai találmányról beszélünk, de hogy mégis mitől különb egy távirányítású repülő, mint egy drón és fordítva?  ,,A távirányítású gépek egy teljesen hagyományos repülőgéphez hasonlítanak, gyakorlatilag nem ülünk benne, de irányításuk megegyezik. A drónok pedig félig-meddig automata működésűek. Képesek önállóan le- és felszállni, vagy akár kijelölt pontok között utat megtenni. Van egy változatuk, amit gyakorlatilag ugyanúgy irányítunk, csak nagyobb hatótávolságú, úgynevezett Fly-by-View rendszer, azaz kamerakép által irányított gép. Ezt a hadsereg fejlesztette ki, olyan feladatokra, ahol nem szükséges látniuk magát a gépet. De a hagyományos távirányítású hobbigépet látnunk kell.”

Ezek alapján nyilvánvaló, hogy a játékboltban található gépek egyáltalán nem drónok, és a drón sem sima játékrepülő. Ma már ott tart az informatika, hogy bárki beszerezhet egy ilyen rotoros, fényképezőgéppel felszerelt drónt. Annak, aki profi gépet használ, már mélyen a zsebébe kell nyúlnia. Az egyszerűbb darabok 30-50 ezer, míg a professzionálisakat 200-300 ezer forintos áron szerezhetjük be. A távirányítás itt annyira kulcsfontosságú, hogy a hagyományos botkormány vagy egyszerű kijelző nem elég. A drónok a távirányítás komolyabb ágát képviselik, ahol már okostelefonunkra, táblagépünkre is szükség van ahhoz, hogy a képen kívül számtalan más információt megtudjunk, például a repülési koordinátákat, a kamera dőlés- és forgatási szögét. ,,A gépeket már wifi- és rádiójellel is irányíthatjuk. A komolyabb darabok viszont csak rádiófrekvenciával műkődnek. Erre azért van szükség, mert a wifis rendszer hátránya, hogy rövid a hatótávolsága, és utána már nem megbízható. Egy komolyabb gép akár 100 méter magasra is felemelkedik és 25-30 percet képes repülni egy töltéssel.”

A képre kattintva galéria nyílik!

A docens úr saját gépe is, amivel fényképezési szenvedélyének hódol, profi kategóriás. Volt alkalmunk személyesen megnézni, milyen is egy madártávlati repülés az egyetem felett. A képek minőségéről a 4K-s kamera, míg a minél tökéletesebb videózási lehetőségről a beépített giroszkóp gondoskodik. Futurisztikus megjelenésű, de kezelése egyszerű és komolyabb tudás nélkül programozható a hozzá tartozó alkalmazás segítségével, így akár előre eltervezett útvonalon is haladhatunk vele. Érdekesség, hogy ha menet közben a telefonunkkal esetleg gond lenne, és pár percig nem kap jelet a drón, leszáll ott, ahonnan felengedtük. Ám ha valakinek a gyári lehetőségek nem elegek, megépítheti a saját drónját. Így készült a Környezetmérnöki Intézet és a Vegyészmérnöki és Folyamatmérnöki Intézet közös „projektje” is: ,,Varga Tamás docens úrral közösen építettük a gépet. Keressük a lehetőségeket, hogy milyen felhasználási területei vannak egy ilyen drónnak, főleg környezetvédelmi területen. Itt nem kamerát, hanem különböző szenzorokat helyezünk el a drónokon, amikkel légszennyezettséget, vízminőséget vizsgálhatunk. Tényleges robotként működne, ami mintavételre is alkalmas, így akár egy kémény tetejéről és a Balaton közepéről is könnyedén tudnánk mintát venni. Ebben a félévben a mostani harmadéves környezetmérnököknek már lesz olyan órájuk, ahol ezzel foglalkozhatnak.”

Kis időre most bizonyára mindenki harmadéves környezetmérnök hallgató szeretne lenni, de ha nem is vagyunk azok, érdemes szép időben az egyetem környékén felnézni az égre, hátha elcsípjük docens úr saját gépét, vagy az intézetek által épített masinát.

A képre kattintva galéria nyílik!