Évforduló – 70 éves a Kertészeti Tanszék

Pontosan 70 éve, 1947 februárjában alakult meg a jelenlegi Kertészeti Tanszék a Georgikonon. Az évfordulót 2017. február 16-án egy konferencia keretein belül, valamint a tanszéket alapító dr. Jeszenszky Árpád emléktáblájának megkoszorúzásával ünnepelték.

Az ünnepségen jelen volt karunk dékánja, valamint a korábbi és jelenlegi tanszéki munkatársak, a tanszékkel szoros együttműködésben lévő cégek képviselői, és számos volt Georgikonos hallgató is ellátogatott a jeles ünnepségre. Az elmúlt hét évtized tárgyi és írásos emlékeit vitrines szekrényekben kiállítva mutatták be a jelenlévőknek.

A konferencián a 70 éves tanszékre emlékeztek, de a kertészeti oktatás már korábban jelen volt az idén 220 éves Georgikon életében. Az első írásos emlék 1803-ból származik, amikor említik, hogy az intézmény falain belül már elkezdték az úgynevezett kertész alpraktikánsok (jobbágy- és zsellérfiúk) képzését. Ekkor már oktatták a konyhakerti, a gyümölcstermesztés-beli és a szőlőtermesztésben esedékes munkálatokat. 1947. február 15-én az akkor még Keszthelyi Mezőgazdasági Akadémia néven ismert intézet megalapította a Kertészeti Tanszéket, melynek első vezetője dr. Jeszenszky Árpád egyetemi tanár volt. A tanszék profilját már az akkori tanszékvezető, valamint az általa felvett kutatók és oktatók meghatározták. A tanszék fő feladata a hazai mezőgazdaság talpra állításában való közreműködés volt a világháború után. Ekkor kezdték a zöldségtermesztés terén a különböző tájfajták összegyűjtését, amiből később a nemesítési kísérleteket végezték. Ekkor már paprika-, paradicsom-, bab- és salátafajtákat állítottak itt elő. A tanszéken párhuzamosan lassan a kertészet összes területén elkezdődtek a kísérletek és a nemesítések. A zöldségtermesztésben jelentős eredmények követték az alapos munkát, számos nemesített paprika-, paradicsom-, bab- és salátafajta került ki a piacra, mint például a Turbán, a Senator és a Hattyú F1 paprikafajták és az Ílián babfajta.  A zöldségfajták előállításában játszott szerepet a jelenleg is oktató ifj. dr. Kovács János és elődje, aki egyben édesapja, id. dr. Kovács János.

A szőlőtermesztés terén Bakonyi Károly 1949-ben az olaszrizling szelekcióját kezdte meg, amivel elindult egy intenzívebb nemesítői munka. A Georgikon életében mindig jelentős szerepet játszott a szőlő, aminél mi sem jobb bizonyíték, mint hogy a XIX. században már jelentős fajtagyűjteménnyel rendelkezett az intézmény. A gyűjteménynek köszönhetően az 1950-1960-as években elkezdődhetett a keresztezéses szőlőnemesítés. A szőlőalanyokkal való foglalkozás az 1970-es évek végén indult meg, felfrissítve a korábbi hazai szőlőalany-nemesítési hagyományokat. Létrehoztak egy szőlőalany-gyűjteményt, melyről nyugodtan állítható a mai napig, hogy Közép-Európa legnagyobb gyűjteménye szőlőalanyok tekintetében, és ez egy elég erős nemzetközi kapcsolódási pont más intézményekkel a kutatás területén.

A gyümölcstermesztés terén két jeles kutató és oktató nevét kell megemlíteni. Dr. Jeszenszky Árpádot, akinek a könyvei a mai napig alaptételek a gyümölcstermesztésben, valamint dr. Ferdinánd Dezsőt, aki – a jelenlegi tanszékvezető, dr. Kocsis László szerint – nagyon alapos és precíz ember volt. Az ő nevéhez kapcsolódik a Julian nevű őszibarackfajta, valamint számos honosított gyümölcsfajta. Nemcsak a gyümölcstermesztésben, hanem a dísznövény-termesztésben is jeleskedett. Általa hozták létre az egyetem muskátligyűjteményét, melyeket a parasztházakból gyűjtöttek össze, majd később államilag elismert muskátlifajták kerültek ki a keze alól, a Hópehely és a Niagara. A tanszék jelenleg is rendelkezik egy körtegénbankkal, amelyet 1981-ben telepítettek 220 fajtából. Ehhez számos kutatás köthető, mint például a körték in vitro szaporítási módszere, mely egy új szaporítási eljárás lehetne a fás szárú gyümölcsöknek. Közös kísérletet végeztek a magyar tájfajták rokonsági viszonyait vizsgálva a BOKU egyetemmel.

A dísznövénytermesztés nevezhető a tanszéken a legfiatalabb ágazatnak, és bár az elődök idejében a termesztésben nagymértékben jelen voltak a dísznövények, azonban az oktatásba csak 1994-ben kerültek be. Akkor külön hallgatói kérésre az akkori tanszékvezető, dr. Nyéki József helyet adott a kérésnek és enciklopédikus jelleggel beiktatta az oktatásba. Jelenleg a klímaváltozáshoz kapcsolódóan mediterrán díszcserjék adaptációs vizsgálata és szaporítása folyik.

Az elődök által felhalmozott tapasztalatok erős alapot biztosítanak a tanszéken ma dolgozó 7 főnek. A jelenlegi kutatások, hasonlóan az elmúlt évekhez, ma is a virágzásbiológia, a szaporítás és a betegségekkel való ellenállóság vizsgálatával történnek. A tanszék a jövőben egy sikeres pályázatnak köszönhetően 80 m²-es üvegház részre tesz szert, amelyben beállítanak egy körülbelül 20 m²-es növénynevelő klímaszekrényt, ahol számos kísérletet folytathatnak az oktatók. Valamint új beruházásként megvásárlásra kerül egy mikrooltógép és egy fluoreszcens gázcseremérő készülék is.

A Kertészeti Tanszék az elmúlt 70 évben jelentős változásokon ment át az oktatás terén. A mai viszonyok között megtalálhatók az oktatásban a kertész és szőlész-borász mérnök alapszakok, a kertészmérnök mesterképzés, a szőlő- és borgazdasági szakmérnök szak, valamint a hallgatók tovább tanulhatnak a Növénytermesztési és Kertészti Tudományok Doktori Iskolában. Ebből is látható, hogy az évek alatt nagy portfóliót sikerült a tanszéknek kiépítenie. Több nemzetközi kapcsolattal büszkélkedhet a tanszék, melynek alapja a személyes kapcsolat. Elsődlegesen a kutatásokhoz kapcsolódnak a nemzetközi partnerek, ugyanis számos, határon átnyúló kutatásban vett részt a tanszék, például magyar–horvát és magyar–szlovén közös kutatások zajlottak a közelmúltban. Folyamatos a növényanyagcsere más egyetemekkel, kutatókkal. A tanszék teljes vállszélességgel támogatja az ERASMUS programban részt vevő hallgatókat. Számos céggel közvetlen a kapcsolatuk, teljesítenek direkt kutatásokat is, valamint minden évben más-más technológiai és anyagvizsgálatokat folytatnak. A hallgatók gyakorlati képzésében és a gyakorlati hely biztosításában oroszlánrészt vállalva közel száz céggel tartják a kapcsolatot a hallgatók elhelyezése érdekében. Ebből adódóan jó néhány cég elnyerte már az egyetem „Mintagazdaság” kitüntetését.

Ács Balázs

Fotó: Ferdinánd Judit