GTK-sok szélnek eresztve

Állok az Aulában, mindenfelé taláros emberkék, büszke szülők, a hátsó sorokban könnyező nagyszülők. Meleg van, zsúfoltság, de megéri itt lenni, hiszen barátaim, ismerőseim veszik át a diplomájukat, amiért három, öt esetleg több évig keményen helyt kellett állniuk.

A légierő zenekara elhalkul, és meghalljuk (látni nem sokat látunk) a sokak számára jól ismert konferáló, Felföldi Gábor hangját, aki ismerteti a közönséggel az ünnepségek alatt jól megszokott instrukciókat. Ezután a zenekar újra munkához lát, és az elnökség bevonulását kíséri. Miután a Himnuszt is szépen elénekeltük elkezdődik az ünnepség, de már most mindenki azt reméli, hogy gyors lesz, és kicsit kimehetünk a levegőre.

Az elnökségi tagok, meghívott vendégek beszédei, tanácsai után végre szó esik az ünnepeltekről is. Megkezdődik az, amiért jöttünk. Először a doktoranduszok teszik le esküjüket, melyben megfogadták, hogy méltóak lesznek a doktori címre, tudásukkal a jövőben is a tudomány fejlesztéséért munkálkodnak. Ezen eskü letételével az egyetem Gazdaságtudományi Kara három újabb doktornak „adott életet”, Dancsecz Gabriella, Fehér Judit és Kiss Károly Miklós egy fokkal feljebb kerültek a képzeletbeli létrán.

Mindezek után a tömeg morajlani kezdett, már mindenki tudta mi következik, így egymás fülébe suttogva a varázsszót „most jön” kisebb hangzavar lett az aulában.

Idén is rengeteg hallgató vette át a diplomáját, de büszkeséggel tölthet el mindenkit, hogy a három éve induló BsC képzéses hallgatók is nagy számban képviselték szakjukat az ünnepen, megmutatva társaiknak, hogy „Igen, meg lehet csinálni, csak akarni kell!”.

A régi képzéses közgazdászok, idegenforgalmisok, HR-esek mellett tehát ott ültek az alkalmazott közgazdászok, turizmusosok, emberi erőforrás menedzserek, gazdálkodási és menedzsment szakosok is. A búcsúzó és búcsúztató beszédek után a hallgatók egyesével átvehették a diplomájukat, majd mindenki szaladt kifelé az Aulából, hogy még egy utolsó képet csináljanak az egyetem előtt talárban, diplomával a kezükben, mielőtt kikerülnek a nagybetűs életbe, vagy szeptembertől elkezdik a mesterszakot, ki Veszprémben, ki más nagyvárosban.