Az a cél, hogy azokat a feladatokat és szakmai munkákat, amiket eddig elkezdtünk, tovább folytassuk – Interjú Hartung Ferenccel, a MIK dékánjával

A Magyar Mérnöki Kamara elnöksége a területi kamarák és a tagozatok javaslatai alapján a Magyar Mérnöki Kamara Tiszteletbeli Tagja címet adományozta dr. Hartung Ferenc egyetemi tanár, a Pannon Egyetem Műszaki Informatikai Kar dékánja részére az egyetemen a villamosmérnöki és informatikai képzésben végzett tevékenységéért, valamint az egyetemnek a duális képzés során az ipari partnerekkel és a szakmai szervezetekkel való együttműködése fejlesztéséért.
Továbbá 2019 márciusában újra megválasztották a Műszaki Informatikai Kar dékánjának.

Milyen események előzték meg az Ön újbóli dékáni kinevezését?

Ez egy szokásos folyamat volt, megtörtént a pályázatkiírás, a megfelelő bizottsági meghallgatások, majd a kari tanács és a szenátus következtek. Szerencsés helyzetben voltam, mert az előző ciklusban mellettem dolgozó dékánhelyettesek vállalták az újabb pályázást, így a dékáni vezetés változatlan felállásban fog működni.

Mondana pár szót magáról?

Szűkebb kutatási területem a differenciálegyenletek kvalitatív vizsgálatához kapcsolódik. Az amerikai PhD tanulmányaim befejezése után, 1996-ban kerültem Veszprémbe a Matematika Tanszékre, ahol jelenleg is dolgozom.  Viszonylag gyorsan bekapcsolódtam az egyetemi adminisztrációba, 2000 és 2002 között oktatási dékánhelyettes voltam az akkori Tanárképző Karon. 2006-ban a Matematika Tanszék átkerült a Műszaki Informatikai Karra, és onnantól kezdve benne vagyok a kari vezetésben.

Milyen tervei vannak, hosszú és rövid távon?

Úgy gondolom, hogy a kar mindhárom alaptevékenységében – oktatás, kutatás és projektek – szép eredményeket ért el az elmúlt időszakban. Célunk, hogy az eddigi eredményeket felhasználva tovább növeljük a kar hazai és nemzetközi elismertségét.

Ha az oktatást nézzük, akkor az idei tanévben több mint 60%-kal megnövekedett a felvett hallgatók létszáma. Azt kell mondanom, hogy az utóbbi évtized legnagyobb hallgatói létszámával dolgozunk, ami sok feladatot ró a kollegáinkra és az infrastruktúránkra. Célunk az oktatói létszám és a géptermi kapacitás növelése. Az alapszakos hallgatói létszám örvendetes emelkedése mellett az országos tendenciához hasonlóan nálunk is jellemző az, hogy az informatikus alapszakos hallgatók nem túl nagy létszámban mennek tovább mesterszakra.  Ezt az arányt szeretnénk javítani, mivel az MSc képzéseken való megfelelő létszám fontos ahhoz is, hogy a doktori iskolánkban megfelelő utánpótlás legyen. Vizsgáljuk annak a lehetőségét is, hogy a mesterszakos képzési kínálatunkat bővítsük a programtervező informatikus szakkal. Az oktatási területen folyamatosan vannak tanterv fejlesztési feladataink, hiszen a szakterületet jellemzi a folyamatos technológiai változás.

A karon számos nemzetközileg aktív és elismert kutatólaboratórium működik. Fontos, hogy a fiatal kollégáinkat és hallgatóinkat bevonjuk a kari kutatásainkba, hiszen az oktatói utánpótlás biztosítását kiemelt feladatnak tartom, ebben a doktori iskolánk fontos szerepet tölt be. Úgy gondolom, hogy szerencsések vagyunk, mert elég sok tehetséges fiatal PhD hallgatónk van, akik nagy eséllyel a karon maradnak és hosszabb távon erősíteni fogják a személyi állományunkat.

A projektekről szólva, azt kell mondanom, hogy évek óta nagy volumenű és komplexitású feladatai vannak a karnak, számos hazai és nemzetközi vállalattal együttműködésben. A jelenlegi pályázati ciklusban is több GINOP és egyéb pályázat szakmai gazdája a karunk. Az, hogy ezeket a feladatokat megfelelő minőségben el tudjuk végezni, a teljes kari állomány támogatására, intenzív munkájára szükség van. A pályázatok megújításán, új együttműködések kidolgozásán folyamatosan dolgoznunk kell.

Milyen kutatások folynak jelenleg a karon?

A karon működő kutatólaboratóriumok közül néhány elsősorban alapkutatással, de a többség inkább alkalmazott kutatással foglalkozik. Több olyan területünk is van, ahol a kutatásainkat erősen motiválják az ipari megbízások. Ilyen területek például az optimalizáció, képfeldolgozás, fény- és színtan, egészségügyi informatika. Tehát azt kell mondanom, hogy a kutatásaink sok szálon kapcsolódnak az informatikai és villamosmérnöki alkalmazásokhoz és az aktuális ipari feladatainkhoz.

MI a véleménye, sikeres az új üzemmérnök-informatikus BProf képzés?

Ez egy új alapszak az informatikai képzési területen, amelyet 2018 szeptemberében indítottunk el országosan is az elsők között. Célja, hogy kevesebb elméleti alapozás mellett a gyakorlatban közvetlenül hasznosítható ismereteket szerezzenek az itt végzettek. A szak az első évben már jelentős érdeklődést keltett, szeptembertől Veszprémben levelező formában is fogjuk indítani.  Egyelőre kedvezők az első tapasztalataink a szakkal kapcsolatban.

Vajon mi lehet az oka annak, hogy viszonylag sok informatikus esik ki az egyetemi rendszerből a képzésük során?

A karon igyekszünk viszonylag magas ponthatárral felvenni hallgatókat, ennek ellenére tapasztaljuk, hogy nem mindenki tudja az elvárásainkat teljesíteni. A középiskolákból eltérő szakmai alapozással jönnek hozzánk a hallgatók, amit korrepetálások, felzárkóztató kurzusok szervezésével próbálunk kiegyenlíteni. Ez azoknak tud segíteni, akiknek megvan a szándékuk arra, hogy a megfelelő mennyiségű energiát belefektessék a tanulmányaikba. Ennek ellenére sajnos van lemorzsolódás. Megjegyzem egy másik fontos oka az, hogy sokan a tanulmányaik befejezése előtt elmennek az iparba dolgozni, hiszen az első három félév programozási tárgyak teljesítése után már számos feladat elvégzésére alkalmasak a hallgatóink.  Úgy gondolom, hogy hosszú távon ez nem jó döntés, szerintem érdemes előbb diplomát szerezni és utána kilépni a céges világba.

Milyen arányban vannak külföldi hallgatók a karon?

PhD képzésen hosszú évek óta mindig van néhány külföldi hallgatónk. Mesterszakon a Stipendium Hungaricum program keretében hozzánk is jön minden évben 5-10 hallgató. Tavaly végzett az első mester szakos külföldi hallgatónk. Úgy gondolom, hogy fontos odafigyelnünk rájuk. Megpróbáljuk a létszámukat is bővíteni, viszont egy erős felvételi szűrőt alkalmazunk, így csak azokat a jelentkezőket fogjuk felvenni, akik megfelelő szakmai előképzettséggel rendelkeznek. Alapszakon nincs angol nyelvű képzésünk, Erasmus program keretében fogadunk néhány vendég hallgatót.

Mit csinál, amikor éppen nem dolgozik?

Ez egy nehéz kérdés, mert nem túl sok időm marad az egyetemi adminisztráció mellett. Ekkor próbálom a matematikai kutatási feladataimat végezni. Ha emellett marad még időm, akkor szeretek a ház körül, a kertben tevékenykedni, kirándulni, nyáron a Balatonon úszni. Próbálom azt a minimális kis szabadidőt hasznosan, családi körben eltölteni.