Idén is sárgultak a keszthelyi végzősök
A Sárgulás a búcsú egyik legszebb formája a szeretett alma matertől. Minden év májusában így köszönnek el a végzős gazdászok a Georgikontól.
Hatalmas készülődés és kemény munka előzte meg a rendezvényt mind a vezetés, mind a hallgatók részéről. Érkeztek a tarisznyák, korsók, ruhák, kitűzők, gyűrűk, fáklyák, díszítő növények és egyéb apróságok, melyek elengedhetetlen kellékei a Sárgulásnak. Az ének- és táncpróbák már márciusban megkezdődtek. Az alsóbb évesek nélkülözhetetlen segítséget nyújtottak az épületek, termek díszítésében és a girlandok elkészítésében.
Május 11-én, szerda este 6 órakor az „A” épület udvarán központi szerenádon csendültek fel a már jól ismert gazdásznóták. Az egyetemi méltóságok vezetésével sorakozott fel a daloló tömeg, akiket szeretettel, no és enni-innivalóval vártak tanáraik. A jó borok és a tartalmas beszélgetések hosszúra nyújtották a programot. Népes társaság indult tovább Keszthely különböző pontjaira szerenáddal búcsúzni az oktatóktól.
Idén először a Georgikon székelyudvarhelyi képzéséről is érkeztek sárgulók, akik saját népviseletükkel is emelték az ünnepség fényét.
A csütörtök délelőtti napsütést felhőszakadások váltották fel, nem kis tanácstalanságot okozva. Ennek ellenére a lelkes sárgulók délután a Festetics-kastélynál megtartották a főpróbát gumicsizmában és esőkabátban. A pénteki regatta elmaradt, mely szintén szomorúságra adott okot, hiszen a karok polgárai egyöntetűen vágytak arra, hogy szurkolhassanak és izgulhassanak csapatukért.
Eljött a péntek este. A korsóavató ünnepség után 9 órakor közel kétszázan égő fáklyával a kezükben vonultak fel, hogy megkoszorúzzák a számukra legfontosabb emlékhelyeket. A hölgyek és urak régi szokás szerint nemzeti ruhákat öltöttek magukra. A láng nem csupán az arcukat világította meg, hanem az új gazdászgyűrűiket is, melyet büszkén viseltek. A menetet dr. Kondorosy Előd dékánhelyettes irányította, aki minden helyszínen felelevenítette annak történetét. A fáklyás felvonulás végighaladt a Kossuth utcán, a Fő téren, ahol a város vezetése köszöntötte a résztvevőket. A kastély előtt felállított Festetics György-szobornál tartott rövid, ám méltóságteljes megemlékezés után a városi bíróság épülete következett. Ott állt egykoron az első tanépület, melynek emlékét ma már csak egy márványtábla őrzi. Negyedízben a Majormúzeum udvarán Szabóné Lázár Ibolya igazgató várta a sárgulókat kedves szavakkal. Végül az éneklő sokaság a Helikon-emlékmű felé vette az irányt. A parkban különösen szép látványt nyújtottak, hiszen közvilágítás csak elszórtan van a területen. Az este további részét mindenki belátása szerint töltötte el, ki a pavilonsoron, ki a kollégiumban.
A szombat hajnal ismételten esőt hozott, ami keresztülhúzta a szervezők számításait. A „D” épületben tartott búcsúelőadásokon tűzték fel a kitűzőket, és vetették át vállukon tarisznyájukat a sárgulók. Ezt követően szakvezetőikkel karöltve felsorakoztak, majd meghallgatták dr. Tóth Zoltán dékánhelyettes búcsúztató gondolatait. A Pethe Ferenc Kollégiumban beszédet mondott dr. Wágner László mentortanár, és a Testnevelési Tanszék nevében dr. Pintér Ákos. A menetet négy huszár vezette fel, melyet az állattenyésztők ménesgazda szakirányos lovasai, az egyetemi díszvendégek és a zászlót vivő hallgatók követtek, utánuk a Primus Magister, a Fő Praxi, a Fő Kortes, majd a szakvezetők és a hallgatók következtek. A fogatok és hintók nagy része nem jelent meg a csapadékos idő miatt, így a diákok vagy a kisvonaton utaztak, vagy sétáltak. Az „A” épületben Hegedűsné dr. Baranyai Nóra tanszékvezető köszöntötte a jelenlévőket.
A sárgulási ünnepség megkoronázásaként a Festetics-kastély parkjába érkeztek a hallgatók. Megkegyelmezett az időjárás, és a szél is alig fújt. Megható, és valóban hasznos tanácsokkal teletűzdelt beszédek hangzottak el többek között dr. Gelencsér András rektortól, dr. Polgár J. Péter dékántól és Sáringer-Kenyeres Marcell hallgatótól. Felkötözték a sárgulási szalagot a zászlóra, hogy aztán ünnepélyesen átadhassák azt az alsóbb évesek képviselőinek.
A ballagó diákok egy része félrevonult, táncrendbe állt, hiszen következett a fő program. Felcsendült Erkel Ferenc Hunyadi László című operájának palotása, és a sárgulók bemutathatták a Hardi Andrástól elsajátított koreográfiát. Az ünnepséget a Szózat közös éneklése zárta, este pedig mindnyájan kiengedhették a felgyűlt gőzt a bálon.
A májustól szokatlanul zord időjárás ellenére kiválóan sikerült erősíteni idén is hagyományainkat, és öregbíteni a Georgikon hírnevét.
Varga Boglárka
Fotók: Domján Attila, Tál Dominik