Visszatérő vendégek Veszprémben – Interjú a Halott Pénz zenekarral

A VEN nagyszínpadának utolsó napi fellépőjét, a Halott Pénzt hatalmas tömeg várta. Remek hangulatú volt a koncertjük, a közönség minden számukon tombolt, mindegyiket együtt énekelték velük. Akik gyakran látogatnak koncerteket Veszprémben, azok már jól ismerik ezt az élményt, amit az ő fellépésük ad. Egyetemi rendezvényen legutóbb a 2015-ös gólyabálon láthattuk őket, s ahhoz hasonló, de még nagyobb bulit csaptak az idei Veszprémi Egyetemi Napokon is. A koncert után a zenekarból két tagot, a zene- és szövegíró Marsalkó Dávidot, és a DJ-t, Boros Gábort kérdeztem erről a fellépésükről, Veszprémről, és zenei stílusukról. Azt még sajnos nem tudhatjuk pontosan, hogy mikor érkezik legközelebb hozzánk, Veszprémbe a zenekar, viszont azt beszélgetésünk során elmondták, hogy most dolgoznak a következő albumon.

Hogy éreztétek magatokat a mai koncerten?

Dávid: Én nagyon jól éreztem magam. Ez volt az első alkalom, hogy felléptünk itt, az egyetemi napokon. Veszprémben már visszatérő vendégek vagyunk, sokszor felléptünk már. Nagyon szeretem ezt a várost, élveztem a mai koncertet.

Gábor: Dávid Szegedre szokta mondani, hogy hasonlít Pécsre, de én mindig Veszprémről gondoltam ugyanezt, hogy egy nagyon hangulatos egyetemi város, ahol mindig jó koncertezni. Az egyik legismertebb közösségi tér alatti népszerű koncerthelyszínt is nagyon szeretjük, van pár kedvenc helyünk a városban, ahova szeretünk beülni egy kávéra, egy ebédre. Mindennek a tetejébe mindig szuper a közönség, és ma is nagy élmény volt az embereknek játszani. Egy nagyon jó hetünk van egyébként, a szegedi, a pécsi egyetemi napok után ez volt a hétzáró koncert, és nagyon élveztük.

Hasonló lesz az új albumotok az eddig megismert zenétekhez, vagy kicsit mást várhatunk?

Dávid: Ez nehéz kérdés, mert a Halott Pénz, azt gondolom, hogy egyrészt nem egy kiszámítható dolog – legalábbis erre törekszünk –, másrészt pedig rengeteg féle műfajba, stílusba belekóstoltunk már eddig is. Az Élnünk kellett volna vagy az Ugyanúgy hallasz egy teljesen más vonal, mint mondjuk az Elkezdeni elölről vagy az Erre még meghívlak. Tehát rengeteg féle műfajban és stílusban szeretünk mozogni, illetve kipróbálni magunkat, és próbáljuk folyton feszegetni a határainkat, állandóan új dolgokat kitalálni. Törekszünk arra, hogy időről időre meg tudjuk lepni a közönségünket. Én azt gondolom, hogy ahogy a Halott Pénz eddig is egy többdimenziós történet volt, úgy az új album is hasonló jellegű lesz.
Mint mindenkire, ránk is rengetegféle műfaj, stílus hatott, ezáltal mi is egy nagy mix vagyunk. Mivel a természetességre törekszünk, ezért a zenénk is egy nagy mix, és valahogy ettől őszinte és ettől Halott Pénz-es, hogy próbálunk nem kiszámíthatóak lenni.

Mik voltak ezek a műfajok, stílusok, zenekarok, amelyek hatottak rátok?

Dávid: Ez pont olyan, mint a ki a kedvenc előadóm, mi a kedvenc filmem, meg mi a kedvenc kajám. Erre a három kérdésre nem tudok válaszolni („Én mindhármat tudom, hogy melyik a tiéd” – vetette közbe Gábor, majd Dávid nevetve folytatta). Gyerekkoromban ez abszolút a ’70-es évek, a rock ’n’ roll vonal, Led Zeppelin volt, vagy mondhatom Frank Zappát édesapám által, de rengeteg pszichedelikus rock zenét is hallgattam. Aztán később a rapzene különböző vonulatai, talán a Beastie Boys-t tudnám kiemelni, akik szintén sokat játszogattak a stílusbeli határokkal: a punk, a rock, a rap különböző társításaival.
A ’90-es években a klasszikus rapzenék mellett én rengeteg Deftones-t hallgattam, vagy Nirvanát. Szóval csomó olyan dolog volt, ami hatott rám, és a mai napig össze-vissza hallgatunk mindenféle zenét. Mert én például teljesen úgy gondolkodom, hogy ha műfajokban gondolkozol, az olyan, mintha kicsit bőrszínben gondolkodnál. Én nem szeretnék bőrszínekben gondolkodni, én jó zenékben szeretnék gondolkodni. Számomra van jó zene, és van olyan zene, ami kevésbé tetszik, és az összes többi sallang, jelző, vagy marketing, ami nem feltétlenül fontos. Azt gondolom, hogy ami tetszik, amivel tudsz azonosulni, legyen az bármilyen műfaj, arra érdemes odafigyelni és meghallgatni. Én annak örülök, ha minél többféle zenét hallgatnak az emberek.

Gábor: Hatalmas beszélgetések vannak egyébként a turnébuszban, mert minden zenekartagnak megvannak a saját kedvencei, picit mindenki máshonnan érkezett. Például a billentyűsünk rengeteg elektronikus zenét hallgatott, Röyksopp-ot, Daft Punk-ot, a gitárosunk egy kicsit a Coldplay, Led Zeppelin dolgok iránt érdeklődött, míg a Márknak is megvannak a maga egyszálgitáros előadó kedvencei. Én alapvetően a hip-hop vonalról érkeztem. Mindig, hogyha a zenéről beszélgetünk, ezeket kicsit belevesszük az egészbe, és felelevenítjük mindenkinek a zenei gyökereit. Ha egy aktuális előadóról beszélünk, akkor mindenki kicsit a saját szemszögéből próbálja megítélni, mondjuk az új Kendrick Lamar-lemezt, vagy Gary Clark Jr.-t, akit mindannyian szívesen hallgatunk. Máshonnan jöttünk, és mindannyian megpróbáljuk hozzátenni akár egy beszélgetéshez, akár egy új dalhoz azokat a zenei világokat, amiket szeretünk, amiken felnőttünk.

Van olyan dal, amelyik a sajátjaitok közül a kedvencetek, amelyik valamiért különleges számotokra?

Dávid: Ez nagyon nehéz kérdés, mert minden szám kicsit olyan, mintha a gyerekem lenne, és a gyerekei közül az ember nem tud választani. Minden egyes dalnak ugyanúgy örülök, mert sokszor ahhoz, hogy megírjunk egyet, előtte meg kell írnunk száz másikat, és a száz másik ugyanannyira fontos, mint az, amelyik adott esetben híres lesz.

Gábor: Nekem van személyes kedvencem, bár nagyon sok dalt szeretek. Nagyon fontos, hogy mindig a hangulatunkhoz válasszunk zenét. Teljesen más típusú zenét választasz reggel, mint egy késő esti bulihoz, vagy ha a pároddal találkozol. Fontos, hogy mindig megtaláljuk azt a zenét, ami éppen akkor nekünk tud valami pluszt adni.
Az én személyes kedvencem a Feneked a gyengém, különböző történetek miatt. Egyrészt, mert akkor kezdtünk el Dáviddal együtt dolgozni, másrészt szerintem nagyon jó élmény az, hogy egy négy éves dalra ugyanúgy ugranak föl az emberek a koncerten, mint a legújabb számra. Másrészt nagy lendületet adott a Halott Pénz történetnek, ha nem Halott Pénz koncerten hangzik el, hanem egy szimpla partin, én akkor is azt látom az embereken, hogy nagyon szeretik.

Fotók: Tál Dominik