„Elköteleződtem a tenni akarásnak” – interjú Birkner Zoltánnal

Birkner Zoltán a Pannon Egyetem Nagykanizsai Kampuszának egykori igazgatója, jelenleg a Pannon Egyetemért Alapítvány kuratóriumi elnöke kérdésünkre elmondta, határozott elképzelései vannak az intézmény jövőjét illetően, noha nem értett egyet a döntéssel, miszerint Navracsics Tibornak le kellett mondania a kuratórium éléről. Remek vezetőnek látja, akitől sokat tanulhatott. Birkner Zoltánt kérdeztük a Pannon Egyetem jövőjéről, a tervekről, és arról, milyen szálak kötik régre visszanyúlóan az egyetemhez.

Nem most kezdődött a Pannon Egyetemes pályafutása, de nem is csak a Nagykanizsai kampuszon. Jól tudom?

Valóban, itt szereztem meg a doktorimat, és Gaál Zoltán professzor úr volt a témavezetőm.

Mit tanult tőle?

Igazából mindent, ami a menedzsmenthez kapcsolódik. Szerencsés vagyok, hogy láthattam Gaál Zoltánt rektorként. Nagyszerű volt, amikor az egyetem vezetőjeként, kiemelkedő képességű stratégiai menedzserként dolgozott. Érdekes volt figyelni, ahogy megragadta az intézmény fejlesztésének témáját – tehát ebből a szempontból is tanulhattam tőle. Amikor 2007-ben befejeződött a rektori ciklusa, Gaál professzor Úr vállalta, hogy kéthetente eljár Nagykanizsára – ahol én akkor a kampuszt vezettem –, és mint egy coach, segít nekem. Megállapodást kötöttünk, mely így szólt: akkor lesz a coach-om, ha ezen találkozások során a vásárcsarnokba megyünk, és hurkát meg kolbászt eszünk.

Így is történt?

Pontosan. Én kezdő vezetőként vívódtam a saját kérdéseimmel, a kampusznak a jövőjével kapcsolatban, de ezekre a találkozókra összegyűjtöttem azt a csomagot, ami a lelkemet nyomta. Gaál tanár úr soha nem mondta meg, hogy mit csináljak, sokkal inkább rávezetett a válaszokra. Azt mondta, ha felteszel magadnak egy megoldásra váró kérdést, mindig adj háromféle választ rá: mi lesz, ha sikerül, mi történik, ha közepesen sül el, és mi van akkor, ha nem működik. Jó sokszor végigvezetett ezen az úton, mire végül elsajátítottam ezt a fajta gondolkodást. Megtanított arra is, hogy ha adódik egy megoldásra váró feladat, akkor nem kell feltétlenül problémaként tekinteni rá. Hívjuk feladatnak, ami átalakításra, új megközelítésre vár. Elmondhatom, a kommunikációt is – hogy miként kell emberségesen beszélni a kollégákkal – tőle tanultam. Hatalmas szerencse, hogy az élet összehozott Gaál professzor Úrral.

Vajon Gaál Zoltán mit látott meg Önben? A tehetséget? Az igyekezetet? Tehát miért segített Önnek?

Azt láthatta, hogy elköteleződtem a tenni akarásnak. Hogy száz százalékig hittem abban, amit csináltam. A kampusz felépítésében, a nemzeti innovációs rendszer újraépítésében, a Pannon Egyetem megerősítésében.

Hogyan lehet megerősíteni? Vagyis milyen célokat fogalmazott meg, amikor a kuratórium élére került?

Három fő irányelvet határoztunk meg, a kuratóriumi tagokkal közösen. Az első, hogy az egyetemre sokkal több nemzetközi hallgató, és ugyanígy kutató kellene. Rendkívül fontos ügynek tartom, egyszerűen azért, mert a világ keleti felén sokkal több a fiatal, viszont mi a nyugati felén vagyunk. Hosszú távon elöregedhet a régió. A második pillér az online világ előretörése, így a digitális platformok megteremtése. Az egyetemi élet egyik lényege a személyes jelenlét, ez egyértelmű, ugyanakkor a világban létezik egy másik típusú megközelítés: legyen elérhető az oktatás a világ különböző pontjairól. A harmadik dolog, ami a jövő szempontjából meghatározó, hogy belássuk: az egyetem egy cég, amely nagy kapacitással rendelkezik. Ebből a cégből még nem hoztuk ki azt a forrásmennyiséget, amit ki lehetne. Persze ez sem öncélú, minél több saját bevételünk lesz, annál több területet tudunk fejleszteni.

Mennyire reális, hogy ezek a célok belátható időn belül megvalósulnak?

Elindultunk az úton, a külföldi hallgatók erőteljes bevonásához meg kell alapozni az oktatási hátteret, a kollégiumi szolgáltatást, de ezekből már mind van tapasztalatunk. Nem lesz könnyű megismerni a sokféle kultúra szokásrendszerét, de a cél az, hogy 3-5 éven belül ne csak párszáz, hanem ezer feletti külföldi hallgatója legyen az egyetemnek.

Hogyan látja a digitális oktatás lehetőségeit?

A következő években már elstartolhat, tehát beindulhatna néhány diplomát kibocsátani képes online képzésünk. Mindemellett maximálisan hiszek a jelenléti oktatásban, de a kettő nem zárja ki egymást. A harmadik pillér megvalósítása is látótávolságban van. El kell érni, hogy öt éven belül a teljes bevételünk látható százaléka piaci legyen. Elsőre kevésnek tűnik, de amikor erről beszélek, már nem a hallgatók költségtérítéses befizetésére utalok, és nem is az épületek szabadon álló dolgainak bérleti szerződésbe adására, hanem olyan innovációs együttműködésekre, kutatásokra, és közös cégekben termelt bevételekre, ami piaci alapú. Mindezt összegezve elmondhatom, bőven akad feladat, de remek csapatban dolgozom!

(Fotó: Szabó László)