Janus harmadik arca

Az Irodalom-és Kultúratudományi Műhely valamint az Antropológia és Etika Tanszék Műhelyének szervezésében 2014. november 26-án egy újabb Éjszakai Egyetem került megrendezésre. Az esemény vendégei két erdélyi magyar költő, Orbán János Dénes és Szőcs Géza voltak. Meglepetésvendégként pedig Farkas Wellmann Endre  költő csatlakozott hozzájuk.

Korábban már az Erdélyi Napok alkalmával mindhárman jártak itt nálunk, azonban most újabb műveket hallhattunk tőlük. Az esemény A költő, a ringyó és a király című könyv köré épült, mely Janus Pannonius apokrif költeményeinek átirata. Az alkotás gyakorlatilag fél évezredet áttekintve hozott valami újat a költészetbe.  Szinte nehéz eldönteni, hogy egy több évszázados, Janus korabeli szöveget, vagy egy XXI. századi Orbán J. D. által írott munkát olvasunk-e. A könyv azzal a céllal jött létre, hogy egy játékosabb műben hallhassuk Janus Pannonius műveit. Fontos megemlíteni, hogy nincs minden egyes költeménynek eredeti (Janus Pannonius által írt) alapja. Inkább arról szól, hogy vajon miként írna a költő, ha még ma is élne. A könyv egyébként a 2014-ben harmadik alkalommal átadott Janus Pannonius-díj tiszteletére íródott. Orbán János Dénes elmondta, hogy Janus Pannonius több mint száz pornográf epigrammát írt, mely egy szakmai gyakorlat része volt akkoriban a ferrarai és a padovai egyetemen. Azt is megtudtuk, hogy Janus Pannonius szövegeinek latinról magyarra való fordítása kissé nehézkes, és emiatt igencsak nyakatekert mondatok keletkeznek, melyek az olvasók számára nem túl kedvezőek.

Az esemény kapcsán a jelenlévők megismerhették a magyar és az erdélyi költészet különbségeit is. A felolvasott alkotások szokatlan nyelvezete miatt és az előadók közvetlenségének köszönhetően az este abszolút jó hangulatban telt el.

Nagy Petra

fotók: Domján Attila