Piros tojás, locsolkodás – Itt a húsvét!

Közeleg a húsvét: tojásfestés, dekorációkészítés, bőséges reggeli, italozás, és természetesen a kihagyhatatlan locsolkodás. Nagyon szép ez a hagyomány, manapság mégis feledésbe merül sajnos, hiszen alig vannak, akik így töltik el ezt az ünnepet.

Az idősebbek mindig mesélik nekünk, milyen locsolkodást rendeztek annak idején, és jókedvűen, nevetve emlékeznek rá. Akkoriban a fiúk egy lányt sem hagytak elhervadni, lelkesen járták végig az egész falut – persze nem kölnit csepegtettek rájuk, hanem jó néhány vödör vízzel öntözték meg őket. Talán az ünnepi reggeli – a finom sonka tormával, főtt tojás, kalács – a legtöbb helyen hagyomány maradt húsvétkor. Csodaszépen festett és más-más módon díszített tojásokat is készítenek sokan, de sajnos a locsolkodás már egyre kevésbé divat.

Megkérdeztem fiúkat, hogy mit gondolnak ezzel kapcsolatban. Egyikük azt mondta, hogy szerinte ezt a szép hagyományt a lányok ölik meg, hiszen egyáltalán nem akarjuk, hogy betérjenek hozzánk, inkább békésen szunyókálunk reggel, vagy elmegyünk valahová kirándulni, wellness-ezni. Elmesélte, hogy körül-belül tíz éve, amikor a bátyjáék eljártak locsolni, bár a lányok már akkor is aludtak inkább, a szülők ennek ellenére beengedték őket a szódával, vödör vízzel, aztán beszélgettek, megkínálták őket, még útravalót is kaptak. A lányok többsége már nem is készül semmivel – ez még nem is lenne baj, csak már ajtót se nyitnak a fiúknak, ami elég szomorú. Miattuk nem járnak már locsolni.

Mesélt egy egészen aranyos szokásukról is, a „sibálás”-ról, „sibalozás”-ról. A fiúk ekkor elmondtak egy mondókát jókívánságokkal, majd egy fűzfaágból font vesszővel jól el lettek fenekelve a lányok, akik ezután a vesszőkre színes szalagot kötöttek jutalomként. Ezt a szokást én már hallottam Vas megyei nagyszüleimtől, csak náluk nem húsvétkor, mint Fejérben, hanem Aprószentekkor, télen volt hagyomány a faluban, és „suprikálás”-nak nevezték.

Hogy mi öljük-e meg a locsolkodás szép hagyományát? Nos, hogy őszinte legyek, valóban így van, szerintem is. Tehát rajtunk a sor, lányok: korán kelni, csinosra dekorált tojásokkal – esetleg színes szalaggal – várni őket, és beengedni a fiúkat a nagy vödör vízzel együtt!

Fotók: Szabó László