Professzor Úr, kérem, nagy a baj?

Bármerre is vezessen utunk a valós, vagy virtuális világ kacskaringósan tekergő útjain, egyre többször hallhatjuk az éghajlatváltozás, globális felmelegedés és klímaváltozás kifejezéseket. Azt még a kamu híroldalakon edződött versenyző is könnyedén beláthatja, hogy a probléma mindenképpen jelentős, bármilyen névvel is illetik azt.
A témáról dr. Gelencsér Andrással, egyetemünk rektorával beszélgettem, akinek kutatási területe a Föld légköre.

A globális felmelegedés és az éghajlatváltozás kifejezéseket általában egymás szinonimájaként használják. Tényleg ugyanazt jelenti a két fogalom? A Föld klímája valóban melegszik?

A két fogalom nem ugyanaz. A globális felmelegedés a Föld-légkör rendszer energiaállapot megváltozására utal. Ez egy globális jelenség, viszont a Föld nem minden területe egyenletesen és azonos módon melegszik. Sőt, a rendszer bonyolultsága miatt olyan régiók is vannak, amelyek nem melegszenek, hanem hűlnek. Az energiaegyensúly eltolódása azonban megkérdőjelezhetetlen.

Alapvetően problémát jelent az, hogy változik az éghajlat? Mi a változás okozója?

Az éghajlat mindig  változott, néhány rövid időszaktól eltekintve sohasem volt stabil. A legnagyobb problémát nem  maga a változás jelenti, hanem annak a sebessége. A bioszféra alkalmazkodóképessége véges, olyan változások mennek végbe rövid idő alatt, amelyekhez korábban évezredek kellettek.
A problémát nagyrészt a Föld növekvő népessége jelenti. Napjainkban már nem lehetséges az éghajlatváltozás miatt tömegesen elvándorolni, máshová költözni, így egyetlen lehetőségként az alkalmazkodás marad. Muszáj alkalmazkodnunk a változásokhoz.
A változás sebességét főként a Föld-légkör rendszer energiaegyensúlyát meghatározó tényezők megváltozása növelte meg. Valójában ezen tényezők mindegyikébe beleavatkozott az ember, jelentősen felgyorsítva az egyébként természetes módon is végbemenő változásokat. Jó példa erre az üvegházhatás, ami alapvetően természetes folyamat, azonban sokat számít a felszín sugárzásvisszaverő képessége is, amelyet az ember képes jelentősen megváltoztatni. Egy másik példa a levegőszennyezés, ami hasonló a nagyobb vulkánkitörésekhez, azonban azokkal ellentétben folyamatos. Egyedül a Nap működését nem tudjuk befolyásolni, az független tőlünk.

Véleménye szerint az emberek ma általánosnak nevezhető életstílusa kapcsán mit befolyásol leginkább az éghajlatváltozás?

Leginkább a megszokásokat befolyásolja. A megszokások szerinti életvitel már nem lesz hosszútávon fenntartható, megkockáztatom, hogy már most sem az. Ha úgy élünk, mint eddig, ahogyan apáink és nagyapáink, abból nagy problémák származnak majd. A népi megfigyelések, szokások már nem minden esetben működnek, sokat változott a helyzet. Egy új rendszerhez kell alkalmazkodni, Észak-Európában például a korábban nem jellemző hőhullámokhoz, amelyeknek alkalmazkodás híján komoly egészségügyi hatásai lehetnek.
Az alkalmazkodás azonban nem számunkra, emberek számára a legnehezebb. A növény- és állatvilág nehezebben alkalmazkodik, ráadásul várhatóan új kártevők és új betegségek fognak megjelenni a megváltozó éghajlatnak köszönhetően.
Fontos, hogy nincs tragédia, de alkalmazkodni kell, nem szabad homokba dugni a fejünket.

Milyen rövid- és hosszú távú hatásai lehetnek a folyamatnak? Hogyan képzeljük el az életünket öt, vagy tíz év múlva?

A változások egy része ijesztőnek tűnik. A nyarak szinte elviselhetetlenek lesznek a tartós hőhullámok miatt. Fel kell készülnünk az erdőtüzekre, az évszakok eltolódására, a talajnedvesség csökkenésére és az egyenetlenül lehulló csapadékra. A mezőgazdaság szempontjából nehézséget okozhat a hó hiánya, hiszen a hó védelmet nyújt a növények számára a fagy ellen, illetve a kiegyensúlyozott talajnedvesség szempontjából is fontos szerepet tölt be.

Mit tehet az emberiség annak érdekében, hogy a változás folyamata lassuljon, vagy akár megforduljon? Lehetséges egyáltalán lassítani, megállítani, vagy visszafordítani a folyamatot?

Az éghajlati rendszernek igen nagy a tehetetlensége. Lassan, fokozatosan gyorsul be és ha már mozgásban van, akkor nagyon nehéz megállítani, sőt, lassítani is. Akaratunkon kívül, több évszázad alatt hoztuk mozgásba ezt a hatalmas rendszert,  tudatosan lassítani is nagyon nehéz, satuféket nyomni pedig a lépték miatt reménytelen.  A rendszer komplexitása miatt a folyamatot tudatosan irányítani teljességgel lehetetlen, bármennyire is nehéz ezt elfogadnunk.

Mit tehetünk mi, egyetemi hallgatók és dolgozók, mire figyeljünk?

Az éghajlatváltozás egy adott probléma, a környezet állapotával azonban rengeteg más gond is van. A hétköznapokban erre tudjuk a legnagyobb hatást gyakorolni. Vissza kell fognunk a tevékenységünket, változtatnunk kell a fogyasztási szokásainkon, felelős módon kell hozzáállnunk a környezetünkhöz. Ha az éghajlatváltozást nem is tudjuk megállítani, jobban érezzük majd magunkat a mindennapjaink során.
Az emberi jelenlét nyomai a Föld minden pontján megfigyelhetők és ezek sajnos nem csupán pozitív nyomok. Az az első lépés a saját környezetünkben, hogy ezen változtassunk. Van, amit képesek vagyunk teljesen megszüntetni, van, amit csak mérsékelni tudunk.

Milyen kutatások folynak jelenleg a Pannon Egyetemen az éghajlatváltozással kapcsolatban?

Sok minden kapcsolódik ehhez a témához. Az egyetem fő stratégiai  iránya a fenntarthatóság, rengeteg területen kutatunk ehhez kapcsolódóan. Foglalkozunk többek között a természeti okokkal, a természeti rendszerekre gyakorolt hatásokkal, társadalmi hatások akár matematikai eszközök segítségével történő vizsgálatával, fogyasztói attitűdváltozásokkal és az emberek szokásaival is.

Fotók: pixabay.com