Republican party or democratic party? Pizza party! – Reading Trump 3
A Reading Trump rendezvénysorozat harmadik részét 2017. november 27-én rendezték meg egyetemünkön. Ezúttal nem intézményünk oktatóit hallgathattuk, hanem más egyetemekről érkeztek az előadók.
A rendezvény első előadója dr. Glant Tibor volt, a Debreceni Egyetem Észak-amerikai Tanszékének tanszékvezetője, aki „Az elnökválasztás – két buborékból nézve” témában osztotta meg gondolatait. Republican party or democratic party? Pizza party! – olvashattuk le pólójáról beállítódását az amerikai politikával kapcsolatban.
De milyen buborékokról van itt szó? A buborék a ’90-es évek kultúrharcainak „öröksége és ökörsége” – a két párhuzamos médiavilág, amelyek között még csak kísérlet sincs a másiknak a megértésére. Dr. Glant Tibor ismertette számunkra a 2016-os választást: ekkor volt a valaha volt legtöbb választó, és ekkor „kezdett kidomborodni a választás komikus mivolta”, sok volt az egyéb szavazat a két párt mellett; „megtrollkodták a választási rendszert”. Tehát 2016 a lázadás első éve volt – foglalta össze az előadó. Sorra vette tömören és érthetően mindkét párt erényeit és hibáit, amelyek rájuk jellemzőek voltak a választás idején.
Második előadóként érdekezett dr. Pintér Károly intézetvezető a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Angol-amerikai Intézettől, aki a következőről beszélt előadásában: „Trump kinéz az Overton-ablakon, avagy mitől működik a Trump-féle populizmus?” Először tisztázta számunkra az Overton-ablak fogalmát: képzelt mező vagy tér, amelyen belül az aktuális politikai közbeszéd elfogadott elvei, nézetei, közpolitikai módszerei találhatók. Ezen a mindenkori „radikális szélsőségek” kívül estek. Ez nem egy állandó dolog, eltolódhat a társadalmi változások, mozgalmak hatására, gazdasági változások, válságok miatt, illetve a politikai változások, forradalmak következtében.
És mi köze ennek Trumphoz? Az Overton-ablak ki nem mondott elvárás a demokratikus politikai rendszerekben; nem szabad megsérteni, így lehet esélyesnek lenni a választásokban. Dr. Pintér Károly elmondta, hogy az amerikai elnök egész választási kampánya az Overtone-ablak feszegetésén alapult. Egyrészt a bevándorlások témában, hiszen falat akart emelni a mexikói határra, másrészt a diszkriminatív nyelvhasználata, aztán a védővámokkal való fenyegetése, illetve az USA nemzetközi szuperhatalmi szerepében is feszegette a határokat, hiszen csak az Egyesült Államok érdekeit nézi.
Miért működik mégis? A populista hangvétel miatt: Trump az „egyszerű emberek” szószólója, megtalálta a saját törzsközönségét – talán véletlenül, talán tudatosan. Országos ismertségre tett szert a bulvármédián, a valóságshow-kon keresztül, reklámozta önmagát – mint például a „Finally someone with balls” feliratú autómatricán –, magáról nevez el mindent. Ez az ablak viszont nem tágítható a végtelenségig. A Charlottesville-i eseményekre nem úgy reagált, ahogyan azt kellett volna: nem kell mindenkit lefasisztázni – mondta; tehát nem ítélte el egyértelműen a szélsőjobbot.
A két előadás után rövid beszélgetésre volt alkalom a közönség és az előadók között, amelynek során dr. Glant Tibor mindent összegezve fogalmazta meg Donald Trump jellemzését: „Kultúrember nem így viselkedik”.