Annának, ki örökre elveszett
Egyetlen Anna, kezdhetjük mi ezt újra? Boríthatunk úgy fátylat a múltra, hogy ne röppenjen fel unos-untalan, hogy ne legyen egyikünk sem úttalan a szerelem végtelen, időnként képtelen kacskaringós főterén? Egyetlen Anna, te meg én, az érzelmek hullámzó tengerén nem voltunk más, mint két félrenavigált hajós, kik ezernyi továbbítatlan jellel adós maradtak egymásnak. Egyetlen Anna, fáj-e […]
