Tájnyelvi szépségeink – kórógyi krónika
Egyszer volt, hol nem volt, volt egyszer egy szlavóniai nagylány. Ahojan szorgalmas volt, bas úgy szeretett berdózni. Az egyik reggelen apikája és anyikája már korán elmentek hazulról, és a lányt bízták meg, hogy rendezze el a ház körüli teendőket, ahucsó ők szokták. Igen ám, de előző este egyik lánypajtása igen bisztogatta, hogy némi csicsögő társaságában, bábókájukat nem sajnálva, lippegőjüket otthon hagyva menjenek el a falu leghosszabb szokakján rendezett bálra. Vonakodott a lányka, de holmiját egy stanicliba belehányta, és azt gondolta, aide, estünen gyerünk a bálba. Vánkosát nem érintette, ruvát kötött, gürtnijét a padon megkereste és felvette, az almáriomból csicsögőt tett zsebébe és elindult volna, ha a pankon egy kicsit még meg nem pihent volna. Ahujón az öreg taraba tövében, a kicsinyke ház ábazata előtt merengett, arra eszmélt, a cáger már igencsak elhaladt, biztosan várják már őt a felcirkalmazott szokaklámpák alatt. Gyalogjáró hiányában a cudarul sáros cundaron közlekedett, csarapja piszkos lett, gyűlt szépen a cúlája.
Végre megérkezett a bálba, ahol egy brendólábú, düdüorrú, majmócos arcú, fekete pofájú, bufogó és banyis, azonban csecse legény már babicájaként várta. Ropták a derenkát, vetetkeztek, bucólkodtak, a nazvak, óperja beszédű falusiakkal nem igen foglalkoztak. Mikorra a legénye kampec lett, a lányka otthon már álomba szenderedett.
Másnap reggel ágyából ancvaj kiugrott, ciháját igazgatta, a bakszlival bajlakodott, éhéra tejet ivott, a tikoknak és a bíruskának römzsét adott, a szérüben pérát ájkolt, bobojót, baburát és csöpörkét szedett, az imperből kicsikét csipegetett. Hazaérvén a pérát aborálta, szahanban a húst a rejnibe hányta, szüleit már az ágánfa alatt binókázva várta.
ábazat – homlokzat csicsögő – aprópénz
aborál – vízben főz csöpörke – gomba
acskó – zacskó derenka – táncfajta Kórógyon
ágánfa – akácfa düdüorr – nagy orr
ahojan – amilyen éhéra – éhgyomorra
ahucsó – amilyen módon estünen – este
ahucsón – amint, amiképpen fekete pofájú – barna bőrű
aide – na, ugyan felcirkalmaz – ízléstelenül mindenfélével díszít
ájkol – kiás, kikapar gürtni – öv
almáriom – sublót gyalogjáró – járda
ancvaj – gyorsan, egykettőre imper – egres
anyika – anya becéző neve kampec – részeg
apika – apa becéző neve lánypajtás – lány lánybarátnője
bábóka – láb lippegő – papucs
babica – szeretője, babája valakinek majmócos – szőrös
babura – tölteni való paprika nagylány – felserdült lány
bajlakodik – vesződik nazvak – ügyetlen, buta
bakszli – tejeskanna óperja – értelmetlen, zagyva
banyis – beteg pad – padlás
bas – éppen, pontosan pank – a ház előtt található pad
berdózik – éjszakázik, mulat péra – krumpli
binókázik – hintázik pitliköl – gyorsan megy
bíruska – kisliba rejni – sütő
bisztogat – többször biztat valamire römzse – morzsa
bobojó – paradicsom ruva – kendő
brendólábó – görbelábú stanicli – zacskó
bucólkozik – csókolózik szahan – tepsi
bufog – erősen köhög szérü – nem a háznál lévő kert
cáger – óramutató (konyhakerti növényeknek)
ciha – párna szokak – utca
cudar – rettenetes taraba – fakerítés
cunder – salakos út tik – tyúk
cúla – szennyes ruha vánkos – párna
csarap – vastag gyapjúharisnya vetetkezik – fényképezkedik
csecse – szép