Trialógusok: Cserna Szabó András, az igazi kritikus

November 25-én a Magyar Tanszék által szervezett Trialógusok meghívott vendége Cserna Szabó András novellista és gasztronómus volt. Aki eljött, ismét egy érdekes élménnyel lett gazdagabb. Beszélgetőtársai Bozsik Péter és Ladányi István voltak.

Cserna Szabó András majdnem félórás késéssel érkezett a várba, és ahogy egy laza közéleti személyiséghez illik, rögtön belecsapott a beszélgetésbe: „voltam kövér is, voltam házas is”… mentségére szóljon, hogy egy másik szereplésről érkezett, Zircről, ahol középiskolásokkal beszélgetett, és elmondása szerint nagyon belejöttek a beszélgetésbe. Bozsik Péter kérdésére először egy rövid életrajzi áttekintést adott magáról. Szentesen született 1974-ben orvos családban, de rossz tanuló volt, ezért gondolta, hogy elmegy magyar-kommunikáció szakra, ami után, mint kiderült, vagy tanár, vagy kutató lehetett volna, de egyikhez sem értett, ezért elkezdett írni. Itt megjegyezném, hogy aki már találkozott a művész úrral, ismerheti a stílusát; nagyon laza és nagyon őszinte ember, mindig megmondja, amit gondol, sokszor elég nyersen, de száz százalékban szerethetőn. Elkezdte, és azután meg se lehetett állítani, jöttek a jobbnál jobb történetek, egyszerűen nem lehetett megunni. Szóval az egyetem elvégzése után a nagybátyja révén a Magyar Konyha szerkesztője lett, étterem kritikákat írt, és bár végül kirúgták – bohém életmódja miatt – még ma is sok felkérése van éttermektől, és szívesen csinálja ezt a munkát. Az egyetem utolsó évében kezdte el írni első regényét, ami Fél Négy címmel jelent meg, és nemrég a hetedik könyvét is kiadták Mérgezett hajtűk címmel, ami egy esszé gyűjtemény az Élet és Irodalom Rádió rovatából válogatva össze. Minden publikációja különleges, mégis érdemes kiemelni a Jaj a legyőzötteknek, avagy süssünk-főzzünk másnaposan címűt, amit Darida Benedekkel közösen szerkesztettek, és amiből rengeteg humoros tippet kaphatunk a másnaposság legyőzéséhez (http://konyves.blog.hu/2007/06/12/macskajajra_kutyaharapast_szorivel_vagy_). Rengeteg folyóiratban publikál rendszeresen, mint a Népszabadság, Holmi, Alföld, Jelenkor, Gusto, Magyar Konyha, de vannak felkérései a Playboy-tól is. Tehát Cserna Szabó igazi hírességnek számít az irodalmi körökben, és ezt nagyon élvezi, bár saját szavaival élve az írás mára „meló” lett, amiből meg kell élnie, és amiből el kell tartania a tizenkét éves gyerekét is -akivel egyébként már együtt járják és kritizálják az éttermeket. Azt állítja, ez a szabadúszó életforma kevés embernek megy igazán, alkat kérdése, de neki minden bizonnyal bevált. Bár néha három hónapig nem tudja kifizetni a számlákat, vagy éppen APEH zár van a pénzén, mégis boldognak tűnik, és el is hisszük, hogy az. Mert jó rá nézni, jó hallgatni a történeteit, egy kicsit kalandor, egy kicsit apa, egy kicsit művész és kritikus, és talán e miatt a sokszínűsége miatt tud vele az ember nagyon könnyen azonosulni. Az est végén a Mérgezett hajtűk-ből olvasott fel egy esszét Krúdy zenéje címmel, és Krúdy egyik sora lehetne akár Cserna Szabó András jelmondata is: „az élet akkor kezdődik el, amikor nem tudod, mi fog történni”. Jó szívvel ajánlom ezeket az írásokat mindenkinek, igazi élmény.